gazdaság

Több százmilliós támogatást nyert Tiborcz István a bombaüzletnek számító biogazdálkodásra

Lőrincz TamásLőrincz Tamás

2022. április 28. 12:51

A miniszterelnök veje idén márciusban 114 millió forintos támogatást kapott ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint biogazdaság fenntartására – derült ki a pályázati portál adataiból. Hét éve 170 millió forintot ítéltek meg neki ugyanerre a célra, így a hozzá köthető ökológiai gazdaság már 284 millió forintnyi hozzájárulást kapott az uniós alapokból finanszírozott vidékfejlesztési programból. Az ökopiac a nehézségek ellenére folyamatosan bővül, a szektort ráadásul jelentős összegekkel támogatja Brüsszel is. 

Idén márciusban 114 millió forint vissza nem térítendő mezőgazdasági támogatást kapott Tiborcz István, a miniszterelnök veje. A kormányfő családtagja a pénzt ökológiai gazdálkodásra való áttérésre, valamint a tulajdonában lévő biogazdaság fenntartására fordíthatja.

Nem ez volt ugyanakkor az első alkalom, hogy Tiborcz István jelentős összeget kapott erre a célra: hét éve 170 millió forintnyi uniós hozzájárulást ítéltek meg neki, így 

a kormányfő vejéhez köthető gazdaságok összesen már 284 millió forintnyi vissza nem térítendő hozzájárulást kaptak ezen a címen. 

(Lapunk információ szerint a korábbi összeget már el is költötték, így ennél a tendernél téves az a 2022. márciusi dátum, amely a pályázati portálon szerepel.)  

Tiborcz István sajtósa az rtl.hu-val azt közölte, hogy az idén márciusban megítélt támogatási összeget 2024 végéig kapják majd meg. Az érintett termőföld Bicskén található, nagysága pedig 206 hektár.  

Ezen a területen Tiborcz István több mint 8 éve folytat biogazdálkodást, elsősorban az állattenyésztés takarmányozási igényeit kielégítő növényeket termeszt. 

Elsősorban silókukorica, lucerna, valamint a szemes termények közül az árpa, a szemes kukorica, az őszi búza és a zab termesztése a jellemző” – írta.

A tavaly novemberben kiírt pályázaton összesen 40 milliárd forintra lehetett pályázni, a hivatalos honlap szerint 3357-en nyertek különböző nagyságú összegeket. Ha a teljes rendelkezésre álló keretet felhasználták, akkor valamivel kevesebb, mint 12 millió forint volt az átlagos juttatás összege. A pályázaton minden uniós állampolgár részt vehetett, és azok kaphattak támogatást, akik megfeleltek a tenderben meghatározott feltételeknek.  

A Tiborcz család eddig összesen több mint egymilliárd forinthoz jutott a Vidékfejlesztési Programból.

Mit is jelent a biotermesztés?  

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) gyűjtése szerint a bio- vagy ökogazdaságok módszerei egyebek mellett abban különböznek a hagyományos termesztéstől, hogy nem használnak mesterséges anyagokból készült vegyszereket.   

Permetezni egy ökogazdaságban is lehet, de ennek sokkal szigorúbb szabályai vannak, a felhasznált szer pedig csak természetes alapanyagból készülhet. Az állatbetegségek gyógyszeres kezelése sem tilos, de például egy antibiotikum-kúra után kétszer hosszabb ideig kell elkülöníteni az állatot, mint a hagyományos tenyésztés esetében.   

A biogazdálkodásra való átállás legalább két vagy három évig tart, a megszerzett hivatalos tanúsítvány egy évig érvényes, de menet közben is ellenőrzik, hogy az ökotermelők betartják-e a szigorú törvényi szabályokat. Az ÖMKi által szemlézett tudományos közlemények szerint az ökogazdaságok előnye egyebek mellett, hogy:  

• jobb minőségűek lesznek a termények (a tejben több lesz az omega-3 zsírsav, a gyümölcsöknek nő a rosttartalma, több lesz bennük a flavonoid és más polifenolok, és általában javul az érzékszervi értékelésük is).  

• A termelők nem használnak szintetikus növényvédő, gyomirtó szereket, amelyek a növénybe bejutva szermaradvány-terhelést okozhatnak.  

• Nem alkalmaznak génmódosítást (GMO-mentesség).

• Az állatok jobb körülmények között élnek, tilos a kurtítás, csonkítás (csirkék csőrét vagy a disznók farkát gyakran levágják a hagyományos termelőüzemekben). Nem megengedett a szintetikus teljesítményfokozás, a bioborjak anyatejet isznak, nem tápszert kapnak, a szárnyasoknak pedig legalább 4 négyzetméteres kifutót kell biztosítani.  

• Jobb minőségűvé válik a talaj.  

• Nehézséget okoz viszont, hogy kevés a megfelelő vetőmag, nincs elég szakember, nem megfelelő az erre irányuló képzés, elenyésző a hazai piac, ráadásul a technológia is további fejlesztésre szorul. Ezek miatt sok gazda vonakodik áttérni, vagy egész egyszerűen nem is képes rá.

Jelentős bizniszbe szállt be Tiborcz István

Az ökológiai gazdálkodásra való áttérés az európai uniós támogatások miatt igen jövedelmező üzletté vált az elmúlt években. Az anyagi segítség azért szükséges, mert a hagyományos termesztésről való átállás két vagy három évig tart, viszont már ebben az időszakban is teljesíteni kell a biogazdaságokra vonatkozó szigorú feltételeket, miközben a megtermelt termékeket még nem lehet ökominősítéssel árulni.

Márpedig a biotermesztés jóval drágább: a termésátlag – a termesztett növénytől függően – akár 20 százalékkal is kisebb lehet a vegyszeres termesztéshez képest. Ha azonban letelik az átállási időszak, és bioélelmiszerként lehet árulni a terméket, akkor 

az eladási ár a korábbi másfél-kétszeresére is emelkedhet. 

Ezek az adatok átlagos értéknek tekinthetők, eltérések lehetnek például a termék típusa és az eladási hely alapján is.

Ha mindehhez hozzájön az uniós támogatás, akkor látható, hogy üzletileg sokkal kisebb lesz a kockázat, az átálláshoz szükséges tőke és a kiesés egy részét ugyanis nem a termelőnek kell állnia. 

Az uniós kiegészítés szakértői becslések szerint nagyjából fedezi az első években jelentkező pluszköltségeket.    

A biobizniszben rejlő lehetőségeket jól mutatja, hogy tíz év alatt, 2009 és 2019 között több mint duplájára, 18 milliárd euróról 41 milliárd euróra nőtt az Európai Unió bioélelmiszer-piaca. A közösségi célkitűzés szerint a következő években még tovább növekszik, a tervek szerint 2030-ra az EU mezőgazdasági területeinek egynegyedén ökológiai gazdálkodást folytatnak majd.

Mindehhez igen jelentős támogatást is ad Brüsszel: Magyarországon eddig a különböző pályázatokon 80 milliárd forintot osztottak szét erre a célra.

Támogatás ráadásul nemcsak az áttérés évei alatt, hanem később, a fenntartás idején is jár,

így aki ezzel foglalkozik, évekig nagyobb uniós hozzájárulási összegekre, valamint – ha el tudja adni az árut – magasabb árbevételre is számíthat. Mindezt részben uniós forrásból.


Összehasonlításképpen: hagyományos termesztés esetén a területalapú támogatás hektáronként nagyjából 100-200 euró.  

A többség külföldre értékesít, itthon nincs rá pénz

Magyarországon 2020-ban 301 ezer hektáron folytattak ellenőrzött ökológiai gazdálkodást, amelyből 193 ezer hektár már átállt, 108 ezer hektár pedig átállás alatt álló terület volt. Ez az összes termőföld 6,12 százalékát jelenti, ugyanez az arány néhány évvel korábban még 2,5-3 százalék körül alakult. Az uniós átlag 9,2 százalékos.


A hazai bővülés elsősorban azokban az években volt látványos, amikor meghirdettek valamilyen átállást támogató pályázatot. 

A Magyarországon előállított biotermékek nagy részét, becslések szerint csaknem 80 százalékát feldolgozatlanul exportálják, jellemzően Ausztriába, Németországba, Olaszországba, valamint Svájcba – derült ki a Nemzeti Cselekvési Terv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért című kormányzati dokumentumból. A feldolgozott élelmiszerek (például sütőipari termékek, borászati termékek, zöldség- és gyümölcskészítmények) szempontjából fontos piacnak számítanak a skandináv államok és Franciaország is.

A dokumentum szerint a hazai ökológiai élelmiszer-fogyasztás csekély, de a szupermarketek és drogériák kínálatában egyre növekszik a folyamatosan vagy időszakosan elérhető biotermékek kínálata. 

Az ökológiai ágazat Magyarországon még rendkívül kicsi, becslések szerint csupán 0,5 százalékát teszi ki a teljes élelmiszer-forgalomnak.

A cselekvési terv szerint a termelési szerkezet egyenesen következik a támogatáspolitikából, valamint az ágazat exportorientáltságából: ökológiai minőségben ugyanis a termesztés technológiáját figyelembe véve a szántóföldi növények állíthatók elő nagy mennyiségben, akár komolyabb szakmai képzettség, géppark és élőmunkaerő-igény nélkül is. „A tanúsítvánnyal rendelkező, Nyugat- Európában keresett biotermények (búza, tönköly, repce, napraforgó) értékesítése nem igényel jelentős szervezettséget, amennyiben a termelő részéről legalább egy kamionnyi tétel rendelkezésre áll” – írták a dokumentumban.

A zöldség- és gyümölcstermesztés viszont már nagyobb kockázattal és nagyobb élőmunka-igénnyel jár, valamint jelentősebb kezdőtőke szükséges hozzá, ezért ezt kevesebben is választják. Az állattartásnál szintén nehezebb dolguk van a termelőknek.


A fizetőképes kereslet ráadásul Magyarországon alacsony, jelenleg ugyanis csak egy igen szűk réteg képes megfizetni az ökológiai termékek magasabb árát.

A biotermesztés egyértelmű hátránya tehát, hogy túl drága az így elkészített alapanyag, ez pedig a végső árakban is megjelenik. A biogazdálkodás hívei szerint viszont a különbség csak látszólagos, mert a hagyományosan termesztett alapanyagok árához hozzá kellene adni az egészségügyi károsodás és a környezetvédelmi okok miatt keletkező pluszkiadásokat is. 

A piac dinamikus növekedése ellenére arra biztosan sokat kell várni, hogy csak biotermelés legyen a Földön. Az egész bolygó élelmiszer-ellátását ugyanis jelenleg csak akkor lehetne ökogazdálkodással fedezni, ha a mezőgazdasági területek átállása mellett felére csökkenne az élelmiszerpazarlás és a húsfogyasztás.  

Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala

 

#gazdaság#tiborcz istván#biogazdaság#ökogazdaság#európai unió#támogatás#brüsszel#ma

Címlapról ajánljuk