Több mint 560 milliárd dollárra rúgnak az ukrán hadikárok

Több mint 560 milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában Oroszország inváziója nyomán, közölte hétfőn Julia Szviridenko ukrán gazdasági miniszter a Facebookon. Összehasonlításképpen: ezt több, mint Svédország 2017-es GDP-je, ami 536 milliárd dollárt tett ki, és több mint háromszorosa a 2020-as magyar GDP-nek, ami 155 milliárd dollár volt.

A miniszter tájékoztatása szerint a háború február 24-i kezdete óta eddig 564,9 milliárd dollár (azaz 193 billió forintnyi) kárt okozott az orosz hadsereg az országnak megsemmisült vagy megrongálódott infrastruktúra, kieső gazdasági növekedés és egyéb tényezők formájában.

Julia Szviridenko a következők szerint bontotta le a veszteségeket:

• 119 milliárd amerikai dollár az infrastrukturális veszteség (közel 8 ezer km út, több tucat vasútállomás, repülőtér pusztult el vagy károsodott meg);
• 112 milliárd amerikai dollár a GDP-veszteség eddig 2022-ben;
• 90,5 milliárd amerikai dollár a lakosság vesztesége (10 millió négyzetméter lakás, 200 ezer autó, 5 millió ember élelmiszer-ellátása);
• 80 milliárd amerikai dollárt tesznek ki a vállalkozások és szervezetek veszteségei;
• 54 milliárd amerikai dollár az ukrán gazdaság közvetlen vesztesége az elmaradt beruházások miatt;
• 48 milliárd amerikai dollár az állami költségvetési vesztesége.

Julia Szviridenko felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint az ukrán gazdaság az idén tíz százalékkal zsugorodhat, de a legrosszabb esetben a hazai össztermék (GDP) 25 vagy akár 35 százalékkal is csökkenhet.

Az ukrán gazdasági miniszter szerint a fenti számok egyre csak nőnek, ezért Ukrajna kártérítést fog követelni Oroszországtól. Erre elsősorban bírósági döntések alapján nyílik majd lehetőség, de a külföldön befagyasztott orosz vagyonok Ukrajnának történő átutalása is fontos lehetőség a kártalanításra.

Az Európai Unió az orosz támadások következtében súlyos károkat szenvedett ukrán városok helyreállítása érdekében egy nemzetközi újjáépítési alapot tervez létrehozni, írja az MTI. Az uniós tagországok állam- és kormányfői a múlt héten döntöttek az alapról, amelyet aztán egy nemzetközi donorkonferencia keretében terveznek feltölteni. Az Európai Bizottság mindemellett technikai segítséget is kész nyújtani a kijevi vezetésnek a szükséges reformok megvalósításához.

Nyitókép: lakóház romjai Mariupolban, március 26-án – Fotó: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images