Orbán Viktor: Mi nem bajkeverők vagyunk

A kormányfő Janez Jansa szlovén miniszterelnökkel egyeztetett, a találkozón megállapodást írtak alá a Mura- és a Rábavidék fejlesztéséről. Közös sajtótájékoztatójukon Orbán Viktor közölte: a járvány ugyan meggyötörte Magyarországot és Szlovéniát is, de összességében a sikeresen védekező országok közé tartoznak.

Orbán Viktor fontosnak nevezte az aláírt megállapodást, mert meglátása szerint az nemcsak az itt élőknek, hanem minden szlovénnak és minden magyarnak is jót tesz, mert erősíti a két ország közötti barátságot és szövetséget. „Olyan időket élünk, és még inkább olyanokat fogunk élni”, amikor a barátság lesz a legértékesebb valuta és az őszinte barátság, a történelmi sorsközösség a legértékesebb dolog – fogalmazott.

Úgy látja, nagyon sok kihívással néznek szembe a jövőben, ilyen az orosz-ukrán konfliktus és a világgazdasági átrendeződés,

 amely a Kelet javára és a Nyugat rovására zajlik le.

„Együtt könnyebb lesz megtalálni a válaszokat, mint külön-külön" – jelentette ki. Orbán Viktor kiemelte: megváltozott a helyzet Európában. Néhány éve még azt gondoltuk, hogy a nyugati gazdaságok nélkül nem működnek a közép-európaiak, és ez talán most még mindig igaz, de kiegészült azzal az igazsággal, hogy a közép-európai gazdaságok nélkül nem működnek többé a nyugat-európaiak – magyarázta.

Úgy vélte, sokkal egyenrangúbb viszonyok jöttek létre gazdasági erő és egymásrautaltság szempontjából az Európai Unióban, ezért „Magyarország bátrabban áll ki a saját igaza, a saját fölfogása, saját tervei mellett". „Mi nem bajkeverők vagyunk, csak megerősödtünk és tudatában vagyunk annak, hogy a mi hangunkat legalább ugyanolyan mértékig meg kell hallgatni” Brüsszelben, mint a nyugat-európai országokét – mondta.

Kérdésre kifejtette: a szlovén EU-elnökség mindent megtett az előző év második felében, hogy időben figyelmeztesse az Európai Uniót „olyan energiaár-növekedés kopogtat az ajtón, amire nem vagyunk fölkészülve”. Közép-Európa többi országa is mondta, hogy ebből nagy baj lesz – tette hozzá.

 Az ukrán helyzetről azt mondta: a cél, hogy ne legyen háború, vagyis fennmaradjon a béke, ugyanakkor a békéhez a jószándék kevés, a békéhez nem elég, hogy az ember kinyilvánítja a békeszándékot, a békéhez erő kell, a gyengéknek nincs béke.

Úgy vélte, ebben nem állunk jól, mert nincs Európának olyan katonai ereje, amely összemérhető lenne az orosszal, és amíg így van, 

Európa biztonságáról nem az európaiak fognak dönteni, hanem az oroszok az egyik oldalról, az amerikaiak meg a másik oldalról.

Közölte: Magyarország ezért támogatja azokat az európai törekvéseket, amelyek katonai együttműködést akarnak az uniós tagállamok között, amelyek védelmi ipart akarnak fejleszteni, és amelyek a béke érdekében komoly európai védelmi képességet akarnak építeni.

A miniszterelnök hangsúlyozta: Ukrajna szomszédos Magyarországgal, ezért ha romlik az ottani helyzet, Magyarország óriási nyomás alá fog kerülni. Az 1990-es években, a jugoszláv háború idején tízezrével érkeztek menekültek Magyarországra, de Ukrajna népességét tekintve sokkal nagyobb, mint a volt Jugoszlávia, így ha ott baj van, akkor a Magyarországra háruló menekültnyomásnak sokkal jelentősebb lesz a biztonsági és a gazdasági súlya.

Nyitókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI