Húszból öt virsli bukott el a fogyasztóvédelmi teszten

Minden évben a virslik laborellenőrzésével zárja fogyasztóvédelmi vizsgálatait az Innovációs és Technológiai Minisztérium, idén húsz termékből ötnél találtak valamilyen jelölési hibát – írja az MTI a tárca tájékoztatása nyomán.

A közlésből kiderül, hogy nem lehet bármit virslinek nevezni: a Magyar Élelmiszerkönyv kiköti a minimális fehérjetartalmat, illetve a maximális zsír-, víz- és sótartalmat is. Az idei tapasztalatok rosszabbak voltak az előző évieknél, 2018-ban 3, 2019-ben 2, tavaly mindössze egy hibára bukkantak.

Idén két termék zsírtartalma magasabb volt a megengedhetőnél, ezeket nem árulhatják tovább virsliként. Két áru címkéjén a tápértékadatok nem egyeztek meg a laborban mért mutatókkal. Egy virsli viszont meglepő módon jobb volt, mint amit a jelölés ígért: a tényleges sótartalma megfelelt az előírásoknak, ehhez képest a címkén a megengedettnél magasabb érték szerepelt.

A kifogásolt virslik gyártóival szemben fogyasztóvédelmi hatósági eljárás indult, a jelölési hibás termékeket akkor forgalmazhatják tovább, ha a címkén feltüntetett értéket a valós mennyiségre javítják. A túl magas zsírtartalmú termékeket virsliként nem, csak egyéb húskészítményként árulhatják.

A nyitókép illusztráció – Fotó: MTI / Vajda János