El tudja képzelni, hogy egy kiló kenyér reggel egymillió forintba kerüljön, este meg kétmillióba?
2022. november 9. 19:53
Elképzelni sem tudjuk, milyen az, amikor tizenhat óránként megduplázódnak az árak, pedig a hiperinflációt egyszer már átélte Magyarország. Bemutatjuk a huszadik század legbrutálisabb inflációit, köztük a világrekorder magyar pénzromlást.
A komolyabb pénzromlás, az infláció megnehezíti az emberek mindennapi életét. Már a mostani évi 21 százalék körüli mértéket is nehezen viselhetőnek érezzük, pedig ennél felfoghatatlanul rosszabb helyzet, irtózatos hiperinfláció is volt már Magyarországon.
De mi is az a hiperinfláció?
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője úgy fogalmazza meg, hogy ilyenkor már nem lehet szabályozni az árakat, és csak azért vásárolnak az emberek, hogy ne maradjon náluk pénz, mert tudják, másnap már semmit nem fog érni.
A történelem egyik legnagyobb mértékű inflációját Görögország szenvedte el, 1944-ben. Bizonyos források szerint a pénzromlás mértéke egy időszakban 13800 százalékos volt havonta és 5 nap sem kellett ahhoz, hogy egy árucikkért a dupláját kérjék.
Katona Csaba történész azt mesélte, hogy Görögországban volt olyan mértékű pénzromlás, hogy a bankjegyektől 4 óra alatt szabadultak meg az emberek, miközben korábban 40 nap alatt cseréltek gazdát.
Németországban még ennél is súlyosabb helyzet alakult ki 1923-ban: az első világháború utáni jóvátétel miatt rengeteg valutát vásárolt és egyre több papírmárkát nyomtattak, ezért pénzük elképesztően gyorsan meggyengült. Volt, hogy az árak naponta majdnem 21 százalékot nőttek; azaz egyetlen nap alatt drágább lett egy árucikk, mint Magyarországon egy év alatt 2021 és 2022 szeptembere között.
Jugoszláviát még az előző államokhoz képest is jobban sújtotta az infláció, 1993 és ’95 között. 1994 januárjában az árak 313 millió százalékkal emelkedtek. Ez olyan, mintha egy doboz tojás ma 1000 forintba kerülne, egy hónap múlva viszont már 3 130 000 000 forintot kérnének érte.
Jugoszlávia esetében arról van szó, hogy a polgárháború bizonytalanított el mindent. A válsághelyzet minden inflációnak alapja. Ez lehet pénzügyi válság, lehet háborús válság.
– mondja Katona Csaba. Különböző elemzések szerint az elképesztő mértékű pénzromlás többek között úgy alakulhatott ki, hogy az ország túlköltekezett, hiteleket vettek fel, pénzt nyomtattak, továbbá mesterségesen szabályozták az árakat. Ez oda vezetett, hogy a gazdálkodók inkább nem adták el termékeiket, mert nem szereztek vele hasznot. A kínálat csökkent, az árucikkek pedig sokkal drágábbak lettek.
Zimbabwében 2008 novemberében az árak csaknem naponta emelkedtek a kétszeresükre, ez 79 milliárd 600 millió százalékos havi pénzromlást jelent. A hiperinfláció többek között Robert Mugabe elnök ezredforduló környéki földreformjának volt köszönhető: a tapasztalt fehér birtokosok földjeit erőszakkal foglalták el és zimbabwei gazdálkodóknak adták, ennek következtében a termelés rohamosan csökkent.
A világrekorder magyar pénzromlás
Kétes dicsőség, de egyes források szerint
a világtörténelem legnagyobb pénzromlása Magyarországon volt, 1946-ban.
A második világháború borzalmaiból kilábalni próbáló ország súlyos gazdasági helyzetbe került: a tartalékok kimerültek, jóvátételt kellett fizetni a szovjeteknek, ezért a kormány pénznyomtatásba kezdett – megfelelő fedezet nélkül.
Ilyen helyzetben a pénz értéke lassan semmivé vált, mert nem lehetett érte semmit sem kapni
– mondta Fekete János bankár, közgazdász, aki élete nagy részét a Magyar Nemzeti Bankban töltötte, egy időben elnökhelyettesként. A második világháború után többek között ő is a hiperinfláció megállításán dolgozott. A XXI. század 2004-ben készített vele interjút, 2009-ben hunyt el.
„Adtuk a pénzt számolatlanul, jöttek az ipari üzemek ilyen nagy ládákkal, hogy vigyék ezt a rengeteg bankjegyet. Azt kiosztották, mindenki rohant a piacra, hogy legalább valamit vegyen érte, de közben az árak mentek fölfele” – emlékezett vissza Fekete János
Az árak 1946 júliusában kevesebb, mint 16 óra alatt duplázódtak, a havi infláció 41,9 billiárd (azaz 41 900 000 000 000 000) százalékos volt.
Az emberek vagyona óráról órára értéktelenedett el, a pengőből pedig egyre nagyobb címleteket bocsájtottak ki.
A kormány végül úgy döntött, a tarthatatlan helyzetre egy új valuta jelenthet megoldást. 1946 augusztus 1-jén bevezették a forintot – mondta Katona Csaba. A fedezetet a jegybank hazaszállított aranykészlete adta, amelyet a világháború alatt vittek el az országból.
A pengő forinthoz viszonyított aránya szinte értelmezhetetlen volt. Egy forint 200 millió adópengőt ért, ezt a pénznemet az egyre gyorsuló pénzromlás miatt 1946. január 1-jén vezették be, majd naponta közzétettek egy indexszámot, amely megadta, hogy 1 adópengő hány pengővel egyenlő. A forint bevezetésekor már 2 trilliárd pengőt ért, ami 21 nullát jelent, így egy forint értéke 40 kvadrilliárd pengő volt. Ez a felfoghatatlan szám egy négyes, utána 29 nullával.
Most nem kell ilyen számokat tanulnunk
A KSH adatai szerint 2022 októberében a fogyasztói árak átlagosan 21,1 százalékkal nőttek 2021 azonos időszakához képest. Ez persze meg sem közelíti az 1946-os szintet, de vajon elképzelhető, hogy még egyszer ilyen mértékű pénzromlás következzen be?
A jó hír az, hogy Sándorfi Balázs szerint,
ma nem fenyeget hiperinfláció.
A többi európai országhoz képest ugyan nálunk magasabb az infláció mértéke, de december, január, február környékén tetőzni fog a pénzromlás, onnan pedig már csak jobb lesz a helyzet a Bankmonitor munkatársa szerint.
