„Ha majd 2700 forint lesz egy kiló sertéscomb, akkor lesz egy kis seggreülés” – hol áll meg az infláció?

Egy pillanatig sem kellett gondolkodnia a 11. kerületi piac vásárolóinak azon, hogy mely termékek esetében vettek észre jelentős drágulást az utóbbi időben. A piac árusai nem tehetnek mást, mint emelnek, hiszen ők is egyre drágábban jutnak hozzá az áruhoz. 

Szakál Tiborék hentesüzletében gyakorlatilag hetente írják át az árcédulákat, csak így tudják kitermelni a költségeiket. A kereskedő azt mondja, a beszállítók is folyamatosan emelik az árakat, így az elmúlt hónapban nekik is négyszer kellett már drágítaniuk a termékeiket.

Tavaly nettó 970-980 forintos áron hozták a fél sertést, most már 1600 plusz áfánál járunk.

De nem csak a húsért kell többet fizetni, a mezőgazdaság minden területe érintett. Az elszálló energiaárak, az orosz-ukrán háború miatti szállítási nehézségek, a súlyos aszályok szerte Európában és a gyenge forint mind  közrejátszik abban, hogy hány forintért kerül végül asztalunkra az ebéd vagy a vacsora. 

Az egyik árus egészen kisgyermekkora óta segítette a mezőgazdaságból élő családját, már több évtizede piacozik. Azt mondja, sohasem tapasztalt még olyan nehéz évet, mint az idei.

A többi árus is kezdi észrevenni azt, hogy az magas árak miatt a vásárlók jobban meggondolják, mit tegyenek a kosárba, de többségük szerint a neheze még hátra van.

A heti 100-150 forintos áremelkedés kilónként még annyira nem kiugró. De mikor elérjük azt a szintet, hogy 2600-2700 forint lesz egy kiló sertéscomb, akkor már lesz egy kis seggreülés 

 – mondta Szakál Tibor.

Hogy a kilónkénti 2700 forintos sertéscomb ideje eljön, az nem kérdés, csak az, hogy mikor.

Molnár László a GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint tartós áremelkedésre kell készülni.

„Tavaly már volt egy 28-30 százalékos terményár-növekedés, idén ez legalább 20-30 százalékkal még megtolódott, és mivel az időjárási anomáliák miatt a termékek mennyisége alacsony, a készletek is fogynak. Ezért a jövő évben, még ha jó termés is lesz, összességében árcsökkenés nem várható, mert a készleteket is fel kéne tölteni"  –  fogalmazott.

Az áremelkedés szoros kapcsolatban áll az inflációval, azaz a fogyasztói árindexszel. Ez azt mutatja meg, hogy tavalyi év azonos hónapjához képest mennyivel ér többet vagy kevesebbet a pénzünk vásárláskor. 

A júliusban mért 13,7 százalékos infláció történelmi rekord, erre utoljára 1998-ban volt példa. 

A tendencia az év eleje óta egyértelmű: meredek emelkedést mutatnak a KSH adatai és nem látszik hogy ennek mi lesz a vége.

A Portfolio elemzője azt mondja, ősztől az infláció tovább emelkedik, valahol 16-20 százalék közelében tetőzhet. 

Mivel az év végéig nem várható semmilyen javulás árak terén, érdemes elővenni a spórolós technikákat, főleg, ha rendszeresen, több emberre főzünk.