„Mindig várom haza kettőkor, de ma se jött haza kettőkor” – néhány év alatt az egész családját elvesztette a 14 évesen meghalt hatvani diák édesanyja

„Szeretlek édesanyám! Mondom én is téged kicsi fiam” – két nappal a borzasztó tragédia után is tisztán csengenek Ilona fülében a kisfia utolsó mondatai. Hétfő reggel iskolába indult a hetedikes fiú, aki soha többé nem ment már haza.

Édesanyja sírva mondta el a Fókusznak, hogy a végzetes napon 8 órakor hívták fel azzal, hogy lélegeztetik a gyerekét.

Máté a Hatvani Kossuth Lajos Általános Iskolába járt, hetedik osztályos volt. Az év utolsó fizika órájára készült az osztály, amikor nem sokkal a becsengetés előtt a 14 éves fiú rosszul lett és kizuhant a padból. 

Leállt a szíve, a tanteremben meghalt. Az aggódó édesanya azonnal az iskolához ment, ahol a mentősök akkor még küzdöttek a fia életéért. Egy órán át próbálták újraéleszteni.

Megnéztem, mondtam engedjék meg. Akkor még nem tudtam felfogni, hogy mi történt a gyerekemmel. Semmit nem tudtam felfogni. Amikor ránéztem a kisgyerekre, már akkor tudtam, hogy nekem ő már nem lesz és akkor fogtam föl a legjobban, amikor már kivitték a halottaskocsiba. Akkor fogtam föl, hogy mi történt vele

– mondta az édesanya, aki fia elvesztése óta sokkos állapotban van, képtelen felfogni, mi történt.

Ilona egyedül nevelte a kamasz fiát, miután férjét 3 éve vastagbélrákban elveszítette.

Alkalmi munkákat vállalt: takarított, kapált, vagy gyümölcsöt szedett, hogy el tudja tartani Mátét és a lehetőségeihez képest a legszebb gyerekkort biztosíthassa neki.

Volt olyan is, hogy mondom neki, gyerekem, nem kell félni senkitől, se semmitől! Csak ketten vagyunk, de olyan boldogan éltünk, hogy azt senkinek nem tudom elmondani

– mondta Lakatos Ilona.

Máté az édesapja halála óta étkezési problémákkal küzdött, bánatát ugyanis evésbe fojtotta. Túlsúllyal küzdött az elmúlt években, volt, hogy menni sem bírt úgy fájt a lába, 14 évesen csaknem 160 kiló volt. A szegényes körülmények közt élő kisfiút a gyámhivatal el akarta venni Ilonától, az egészségügyi állapotára hivatkoztak. Édesanyja pedig mindenre felkészítette a kisfiút.

Mondtam gyere, készülj fel a legrosszabbra, el fognak venni, mert túlsúlyos vagy. Igen anya? Mondom igen. Elvesznek, erre készülj fel! Azt mondja: nem fognak elvenni! És szerintem ebbe is belerokkanhatott a kisgyerek

– mondta Ilona.

Máté rettegett attól, hogy intézetbe kerülhet, ezért az aggódó nő orvosról orvosra járt a fiával, mindent megtett, hogy a kamasz egészségesebb legyen és vele maradhasson. Mert a fiúnak a túlsúlya miatt szív és vérnyomás problémái is voltak.

Az anyja arról is beszélt, diabetikus ételeket vett a fiúnak, hogy segítsen neki leadni a kilókat.

Mikor megindult ez a fogyás, mindig jött haza nekem a suliból, boldogan, hogy anya, fogytam! Anya, máma annyit mozogtam!

– mesélte a megtört asszony.

Mára viszont már csak szeretett kisfia fotói a falon, Máté kedvenc focicsapatos párnája, a csend és a gyász maradt az otthonában. A családjukban azonban nem ez az első eset, hogy tragédia történt. Máté testvérét Zsoltot 10 éve veszítették el. Azon az estén a rendőrség ébresztette a családot és hozta a fiú halálhírét.

Kimentünk az emberrel és mondták, hogy őszinte részvétünk. Mondom mi van? Azt mondja meghalt a gyerek. Mondom milyen gyerek halt meg? Azt azt mondták, hogy odabent a sóder bányában belefulladt a gyerek, egy másik fiatal gyerekkel bementek fürdeni. Én ezt hallottam és akkor kész, itt vége

– mondta Ilona.

Ekkor meg sem fordult a fejében, hogy néhány év alatt az egész családját elveszíti. Máté temetésére azonban alig van pénze. Fia nyolcadikos ballagására már évek óta gyűjtögetett, most viszont ebből kell kifizetnie a temetést – ha kijön belőle, mert nincs több spórolt pénze. De még nem is tud erre gondolni, hiszen még fel sem fogta a fia elvesztését. Úgy érzi, mintha még mindig vele lenne.

Mindig várom haza 2-kor, de ma se jött haza kettőkor.

Hozzászólna? Látogasson el Facebook-oldalunkra!