A komplex függvénytan a fő területe a magyar matematikusnak, aki most az ukrán fronton harcol

Traski Viktor a békés hétköznapokon matematikus, jelenleg viszont a fronton harcol valahol Kelet-Ukrajnában. A háborúban szerzett tapasztalatairól mesélt a Fókusznak.

Az egyik legfurább dolog, amivel itt szembesültem az az, hogy nincs egy konkrét fix napirend. Vagyis nem úgy, mint a hagyományos életben, amit mikor megszoktunk, akkor teszünk, hanem eltérő. Akkor étkezünk, amikor van rá idő, akkor alszunk, amikor van rá idő, akkor tisztálkodunk, amikor van rá lehetőség 

– mondja.

Traski Viktor az Ungvári Nemzeti Egyetem díjnyertes kutatója és oktatója. Fő területe a komplex függvénytan és a valószínűségszámítás. Az elmúlt hetekben azért került be a híradásokba, mert eredményeiért a Magyar Tudományos Akadémia is kitüntette.

Kárpátalján él, az elődei is itt éltek, és reméli, hogy az utódai is itt élhetnek majd, de azt nagyon nem szeretné, hogy romok közt kelljen élniük. Ezért állt be azonnal a hadseregbe, hogy megvédje a családját, faluját.

Viktor azt mondja, a matematikus gondolkodás sokban segíti őt a harctéren is. A kutatónak nincs katonai tapasztalata, tartalékos sem volt és egyetemi oktatóként valószínűleg megúszta volna a mozgósítást. Két kisfiú édesapja, családja és munkatársai féltették, de ő gondolkodás nélkül beállt a seregbe. Távollétében felesége tartja meg az egyetemi előadásokat, ő pedig néha, amikor tud, interneten válaszol a diákok kérdéseire.

„Nekiálltam első naptól, amikor mutatták, hogyan kell a fegyverrel bánni, hogyan kell megpucolni. Utána később, amikor mutatták, hogyan kell lőni, szintén próbáltam maximálisan koncentrálni.

Itt fél mindenki, nemcsak a tapasztalatlan hanem a tapasztalt is, ez egyértelmű. Akiknek több a tapasztalatuk, jobban viselik, a többiek pedig lassacskán megszokják.

Viktor biztonsági okokból nem árulhatja el, hol van pontosan, de az interjú alatt végig hallatszik az ágyúzás zaja. Az orosz erők megállás nélkül ostromolják Luhanszk és Donyeck megyét, a cél, hogy Moszkva az egész területet ellenőrzése alá vonja. A fegyveresek behatoltak a stratégiai fontosságú Szeverodonyeck külvárosába, ami Luhanszk régió utolsó bástyája.

A magyar matematikus úgy érzi, az idő előrehaladtával egyre jobban fáradnak az ukrán védők. Környezetében mérnökök, szakácsok, tanárok csatlakoztak önkéntesként a sereghez, ők napi szinten hat vagy háromórás váltásokban szolgálnak. Viktor azt mondja, ez nem csak az ő háborújuk, hiszen a következmények az egész világra kihatnak. A cél lebeg a szemük előtt, ezért tudnak kitartani.