Ha emelkedik a gáz ára, miért lesz drágább a legó?

Oroszország elzárta a gázcsapot Lengyelország és Bulgária felé. Ez azt jelenti, hogy minimális vagy esetleg semmilyen gázforgalom nincs ezen a vezetéken a két ország irányába. 

Bulgária különösen érdekes Magyarország számára, hiszen a hozzánk érkező orosz gáz jelentős része onnan, a déli útvonalon keresztül jön.

Ugyan Magyarországon is több mint 100 éve létezik olajkitermelés, ez a mennyiség elhanyagolható az oroszországihoz képest. Jelenleg túlnyomórészt orosz földgázt és kőolajat importálunk, ezeket pedig a Mol három olajfinomítójában és két petrolkémiai gyárában dolgozzák fel. Mind közül a legjelentősebb a Százhalombattán található Dunai Finomító, amelynek kulcsfontosságú szerepe van az ország energiaellátásában. 

A mai modern olajipar a 19. században született meg, amikor az energiatermelést egyre inkább a fosszilis, azaz ásványi tüzelőanyagokra kezdték átállítani. A 20. század elején a robbanómotorok elterjedése hatalmas keresletet teremtett a kőolaj és származékai iránt, az életünk egy csapásra könnyebb lett és felgyorsult.

A 20. században a kőolaj egyre inkább geopolitikai tényezővé vált. Egy-egy olajmező felfedezése országokat emelt a magasba, az erőforrások feletti huzakodás pedig a háborúk állandó okává vált.

A jelenleg is zajló orosz-ukrán konfliktus nem tekinthető erőforrás-háborúnak, de mivel az egyik részt vevő olajhatalom, nagyon is hatással van az energiapiacra. Ahogy kitört a háború, szinte azonnal az egekbe ugrott a kőolaj és a gáz ára.

A szénhidrogének minden bizonnyal egy darabig még velünk maradnak, már csak az a kérdés, hogy milyen áron.