Putyin háborúja miatt új világrendet kell építenie az emberiségnek

Szinte sokkolta a Nyugatot az orosz invázió, mivel a jelenlegi társadalmi és politikai konszenzus szerint a területszerző háborúk elavulttá váltak a 21. századra. 

A háborúk ára ugyanis nagyon megnőtt, a hasznuk pedig nagyon lecsökkent, mivel egyre kevesebb az elfoglalt területekhez köthető fizikai vagyon, vagyis az, amit el lehet onnan vinni. Ma már a béke sokkal kifizetődőbb a kereskedelmi haszon, a nemzetközi befektetések, valamint a globalizáció által elért nyereség szempontjából egyaránt. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök mégis támadásra adott parancsot, így az emberiség kénytelen új világrendet építeni. 

Feledy Botond külpolitikai szakértő szerint a világ régi rendje biztosan nem áll vissza, igaz, az még nem dőlt el, hogy a világot milyen módon huzalozzák újra. Szerinte ez a játszma egészen addig zajlik, ameddig Vlagyimir Putyint el nem mozdítják.

Új világrend

Soha nem látott egységbe forrt a Nyugat a támadás miatt, korábban teljesen elképzelhetetlen módon és szigorral lépett fel a Putyin-rezsim ellen. Még azokat a szankciókat is felvállalta, amelyek neki is fájnak. A szakértők szerint a konfliktus egyik következménye éppen az, hogy egyesíti az amúgy megosztott európai országokat. 

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint a háború hatására nem gyengül, hanem éppen hogy erősödik a nyugati világ és a demokratikus modell vonzereje. 

Ez a háború nemhogy növeli és erősíti az orosz befolyást a világban, hanem csökkenti. És az a modell, ami nagyon sok ember számára vonzó volt az elmúlt két évtizedben, most annyira kínossá válik, hogy Vlagyimir Putyin korábbi nagy barátai is sorra tagadják meg őt.

Sokak szerint Putyin történelmi hibát követett el azzal, hogy Kína árnyékában összerúgta a port Európával és Amerikával. Senki másra nem számíthat ugyanis, ha Peking gazdaságilag vagy katonailag megpróbálná bekebelezni – ami jó néhány szakértő szerint előbb-utóbb bekövetkezhet. Ráadásul Kína gazdaságilag sokkal erősebb Oroszországnál, a kínai GDP 8 és félszer nagyobb az orosznál.

Moszkva még mindig katonai és gazdasági nagyhatalomként tekint magára, pedig ezen a téren mindössze Olaszországgal, Kanadával vagy éppen Dél-Koreával van egy szinten.

Feledy Botond úgy véli, amíg Oroszországnak valóban van ötezer atomtöltete, addig nem tudja magát kiírni a nagy játékosok közül. Ugyanakkor a civilek elleni kegyetlenkedéssel egészen elképesztő szintet elérő, agresszív háború kiírja Oroszország mostani vezetését a civilizált európai politikusok köréből.

A háború másik fontos következménye, hogy a Nyugatnak nemcsak a politikai, hanem a katonai befolyása is nőhet.  

A háború mostani állása szerint elég valószínű, hogy az euroatlanti tábor komoly pozíciókat szerezhet az új világrendben – állítja a szakértő.

Az orosz-ukrán háború harmadik legfontosabb hatása, hogy várhatóan kétpólusú lesz a világ. Az eddigi orosz-kínai-amerikai világpolitikai csatározásból Oroszország középtávon kiszáll, és 

az USA, valamint Kína fog küzdeni a világ vezető hatalmi pozíciójáért.  

Krekó Péter szerint Kína pontosan ebben a kétpólusú világban érdekelt, ahol nem Oroszország és a Nyugat versenyez egymással, hanem Kína és a Nyugat, és most talán be is bizonyosodik, hogy Oroszország nem olyan erős, mint ahogy azt sokan gondolták. 

Földcsuszamlás a gazdaságban, és ami még utána jön

A világgazdaság is átalakulóban van: a globalizáció néhány éve már elkezdődött átalakulása a háború miatt felgyorsul. Rövidülnek az ellátási láncok, vagyis a legtöbb világcég igyekszik hazavinni az alkatrészgyártást, azaz nem több ezer kilométerről megrendelni például egy autó részegységeit. Ez Kínának fájhat a legjobban.

A függőséget is megpróbálják csökkenteni a nyugati cégek és államok, főleg az energiahordozók, illetve a nyersanyagok terén. Igaz, ez a lassú, több évig tartó fájdalmas folyamat várhatóan fennakadást okoz az áruforgalomban, és áremelkedést idéz elő a hazai beszállítók drágasága miatt. Madár István makrogazdasági elemző szerint ezeknek a változásoknak a hatásait Magyarországon is érezni fogjuk. Mint mondta:

A legközvetlenebb hatás, hogy az orosz és ukrán piacok bezáródnak vagy zsugorodnak a magyar vállalatok egy része előtt. Ott a munkavállalók is rosszabbul járhatnak, a bérnövekedés lelassulhat, akár elbocsátásokra is sor kerülhet. A másik hatás, ami sokkal nehezebben kiszámítható, hogy bizonyos élelmiszerekből illetve bizonyos alapanyagokból, alkatrészekből hiány támadhat akár Magyarországon is. 

Az elmúlt napokban például szinte teljesen leállt Záhonynál a forgalom. Nemcsak hatalmas mennyiségű exportáru – elsősorban mezőgazdasági termék, nyersanyag és chip – ragadt bent Ukrajnában amiatt, hogy az orosz hadihajók elvágták az országot a Fekete-tengertől, de kínai áruk is alig érkeznek már. A Kína felől érkező szerelvények egy része ugyanis Oroszországon és Ukrajnán keresztül jönne, de most nem tud.

A háború, illetve a bevezetett szankciók miatt például a budapesti 3-as metró szerelvényeinek alkatrészellátása is veszélyben van, sajtóhírek szerint lehet, hogy csak 2022 végéig tudják működtetni a vonalat.

A legfontosabb hatás pedig az árak már most is bőven érzékelhető emelkedése.

„Az orosz-ukrán háború még feljebb tolta a nyersanyagok árát, különös tekintettel az energia árára, az energiát pedig mindenben megfizetjük – véli Madár István. – Azért magasabb a bolti termékek ára, mert többe került azt az árut legyártani és odaszállítani.”

A forint is gyengélkedik már egy ideje, amire csak ráerősített a háború. Sosem látott árfolyamon váltották a magyar fizetőeszközt az elmúlt hetekben, és valószínűleg fogják is még jó néhány hónapig, ami alaposan megdrágítja a magyarok külföldi nyaralását.

Emiatt az utazási szokásaink is átalakulnak. Erősödik a belföldi turizmus, ugyanis várhatóan sokan maradnak itthon, és inkább a Balatonon vagy a Tisza-tavon pihennek a tengerpart helyett.  

Hogy mikor és pontosan hogyan alakul majd ki az új világrend, egyelőre senki sem tudja – ez függ a háború kimenetelétől, Putyin jövőjétől és attól is, hogy a nyugati országok mennyire lesznek kitartóak és egységesek Oroszországgal, valamint Kínával szemben.