Különleges történetek, emberi sorsok és olimpiai legek nyomában
2016. augusztus 12. 19:10
Citius, altius, fortius, azaz gyorsabban, magasabbra, erősebben – szól az újkori olimpiák jelmondata. 1896 óta négyévenként a világ a Couberten báró által felélesztett versenyekre figyel, ahol eddig 297 magyar sportoló szerzett olimpiai bajnoki címet. Összegyűjtöttük közülük a legkülönlegesebbeket.
A legidősebb és legviccesebb közülük az ötszörös aranyérmes 95 éves Keleti Ágnes.
Ő mindjárt elmeséli, hogyan lett zenészből sportoló és megmutatja még ma is erős kézfogását. Hajós Alfréd, ahogy az újságírók nevezték, magyar delfin 2 számban is első lett, a 100 és 1200 méteres gyorsúszásban. De nemcsak a vízben volt sikeres. Kiváló építészmérnök, labdarúgó, sőt focibíró is volt. A Kozma utcai temetőben megtalálható hatalmas síremléke tetején ott díszeleg az olimpiai ötkarika. Kezdetben egyébként nem is arany járt a győzteseknek. Ezüstből készült érmet kaptak, a második helyezettek pedig bronzot. Volt olyan olimpia is, ahol nem járt érem, és olyan is, ami után postán küldték el a medált.
A magyarok számára az egyik legsikeresebb olimpiai ág természetesen a vívás volt. Már 1928-tól sikert sikerre halmoztak kardvívóink. Gerevich Aladár 7 aranyéremmel a legsikeresebb magyar olimpikon. A vívók között többnek is tragikus módon ért véget az élete. Garay János Mauthausenben, Petchauer Attila, akiről a Napfény íze című film főhősét is mintázták, a Don-kanyarban halt meg. Kabos Endre pedig éppen a Margit-hídon volt, amikor azt felrobbantották.
Nézd vissza a Fókusz adásait az RTL+-on!