2016. április 29. 17:25
Hátborzongató belegondolni, hogy halálunk után tovább élhetünk az interneten, és e-mail-t küldhetünk a túlvilágról a szeretteinknek, barátainknak. Vajon mi lesz a közösségi oldalunkkal, adatainkkal, jelszavainkkal, webes emlékünkkel, ha már nem élünk? Szakértőkkel elemeztük a veszélyeket, és az utópisztikus filmekbe illő fejlesztéseket, amelyek néhány év múlva már nem csak a moziban lesznek láthatóak.
Géntérképünket odaadhatjuk gyermekünknek, unokánknak, hogy megadjuk a lehetőséget, hogy később akár megalkothassanak minket. Pedig ez 2016. Bándy Kata 2012. július nyolcadikán este Pécsen barátnője születésnapi bulija után igyekezett haza. Egyedül. A rendőrségen pszichológusként dolgozó lány holttestét három nappal később egy hajléktalan találta meg. A gyönyörű fiatal nőt az akkor 26 éves Péntek László ölte meg. Az ügy megváltoztatta a pécsiek életét, a közösségi oldalakon pedig 10 ezreket mozgatott meg. Azóta is működik Kata emlékoldala, újabb és újabb bejegyzésekkel.
Ma a Facebooknak kb. másfél milliárd felhasználója van. Ha még legalább 10 évig tervezik üzemeltetni a világ legnagyobb közösségi oldalát, akkor sürgősen kezdeni kell valamit a rengeteg - halál miatt- inaktívvá váló adatlappal. Gombos Zsolt szakértő szerint a felhasználó érdeke, hogy odafigyeljen, milyen webes lábnyomot hagy maga után.
Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelem Összefogás elnöke azt mondja, a legnagyobb probléma az, hogy nincsen törvényileg és máshogyan se szabályozva, hogy mi történjen az adatokkal, hogyan lehet ezeket átadni. Így csak lebegnek a térben, és nehéz róluk rendelkezni. A legjobb megoldás, ha használunk egy jelszó menedzsert, abban az összes jelszavunkat tárolhatjuk, és ezt átadhatjuk egy szerettünknek.
