2013. június 10. 20:00
Szombat reggel stábunk elindult oda, ahol a föld az égnek tükörképe, ahol a kisegér a virágon hintázik és Zeusz egy kőfaragóban ölt testet. Ilyen képekkel csak akkor találkozik az ember, ha árvízi stopposnak áll.
ÁRVÍZ: Csónak-közlekedés és bútormenekítés
Utazásunk célja a Szentendrei-sziget volt, egészen Kisorosziig. Csak nézi az ember az út mellett összerakott zsákokat és azon mereng, vajon hány darab lehet, hány ember jött segíteni és milyen jó, hogy jöttek. Tahitótfaluban a hídnál ömleni kezdett a víz, a még néhány ottlakó csónakkal járt ki. Közben megjártuk Surányt is, mire visszaértünk, közel egy méterrel magasabb volt ugyanott a víz. Nem tudtunk tovább menni, de a pilisvörösvári önkéntes tűzoltók felajánlották a szivattyús kocsi platóját Dunabogdányig. Így az ebédosztó kocsival utaztunk tovább, egészen a dunabogdányi főutcáig.
Utazásunk célja a Szentendrei-sziget volt, egészen Kisorosziig. Csak nézi az ember az út mellett összerakott zsákokat és azon mereng, vajon hány darab lehet, hány ember jött segíteni és milyen jó, hogy jöttek. Tahitótfaluban a hídnál ömleni kezdett a víz, a még néhány ottlakó csónakkal járt ki. Közben megjártuk Surányt is, mire visszaértünk, közel egy méterrel magasabb volt ugyanott a víz. Nem tudtunk tovább menni, de a pilisvörösvári önkéntes tűzoltók felajánlották a szivattyús kocsi platóját Dunabogdányig. Így az ebédosztó kocsival utaztunk tovább, egészen a dunabogdányi főutcáig.
Láng Endréné, egy rendkívül kedves hölgy, bevezetett minket a pallókon az otthonáig, ahol már a víz a háziúr. Sajnos el kellett hagynia a házát. Vele együtt pedig még sokan másoknak is. És milyen a dunai ember? Reménykedő harcos. Másként nem lehet.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem