A legjámborabb Buldózer testközelből

BUD: Pofonok helyett autogramot osztogatott

Buldózer, Piedone, Bombázó… a közönségnek Bud Spencer, akik igazán ismerik, azoknak pedig Carlo Pedersoli. Minden néven és minden filmen szeretjük őt. Nem is lehetne másképp.

Nápoly jómódúbb felének gyermeke. Hat kilósan jött a világra, ami már sejttette későbbi versenysúlyát. Édesapja jómódú gyárosként semmit nem tagadott meg tőle, nagy amerikai autó és sofőr járt a jó magaviselethez.

A kis Carlot 4 évesen azzal a szándékkal dobták a vízbe, vagy mozog vagy elsüllyed. Szerencsére ezt nem vette zokon és beúszta magát az úszás és a vízilabda bajnoki történelmébe. Az első olasz, aki egy percen belüli idővel lett a 100 méteres gyorsúszás bajnoka 1950-ben.

Az 52-es Helsinki olimpián mindkét számban indult. Utolsó vízilabda mérkőzését a magyar válogatott ellen játszotta, 1967-ben, Budapesten. Akkor arra kérte ellenfeleit, vigyázzanak az arcára, mert akkor már hollywoodi szerződés volt a kezében. Ekkor készült az Isten megbocsát, én nem című film, amelyben Terence és Bud először szerepeltek művésznevükön.

118 film fűződik a nevéhez, amiket olasz, angol, német, spanyol nyelven forgatott. Polcán ott sorakoznak a dvd-k, magyarul is.

A világ minden pontját egy-egy Bud Spencer film jelenetével is meg lehetne jelölni a térképen Kolumbiától Ausztráliáig. Legelső élménye az utazásról egészen gyermekkorától gyökerezik, amikor is a szüleivel Brazíliába költözött. Aztán bejárta a világot az úszó és vízilabda csapattal.

Carlo Pedersoli egyetlen nőt szeretett az elmúlt 51 évben, Maria Amatot, annak a Giuseppe Amatonak a lányát, aki az Édes élet című Fellini film producere volt.

Megtiszteltetés Carlo Pedersolit megismerni. Tudni, hogy azért nem lett zsoké, mert ahogy mondja mosolyogva, a ló nem bírta volna el a 150 kilót. Hallgatni, ahogy énekli a saját maga szerezte és írta dalait, a filozófikus igazságokkal, amelyeket nekünk adott. Tudni, hogy szeret bennünket magyarokat és azért lett pilóta egyik filmjében, mert szeretett volna megtanulni repülni. És ez csak egy szelete volt mindannak, ami az elmúlt 81 évben ezzel a kedves, csibész filozófussal megtörtént.