2024. június 25. 17:10
Az Európai Unió elszigetelné döntéseit Orbán Viktor vétóitól. A magyar miniszterelnök az utóbbi hónapokban sokszor akasztotta meg az uniós döntéseket. Kiderült, hogyan gátolnák meg ebben.
A Financial Times által megszerzett dokumentumok szerint az Európai Tanács leköszönő, belga elnöksége – amely a miniszterek ülésein elnököl és meghatározza a politikai napirendet –
több lehetőséget is felvetett arra, hogy megkerülje vagy megnehezítse Magyarország számára a vétó gyakorlását:
azon dolgoznak, hogy elszigetelhessék az uniós döntéseket Orbán Viktor egyre gyakoribb vétózásaitól, mivel Magyarország július 1-jén átveszi a soros elnökséget. Emlékeztetnek, hogy Orbán Viktor az elmúlt hónapokban rekordszámú, egyhangúságot igénylő kül- és biztonságpolitikai kérdést blokkolt vagy halasztott, részben azért, hogy kikényszerítse a jogállamisággal kapcsolatos aggályok miatt befagyasztott uniós forrásokhoz való hozzáférést.
A Financial Times egy olyan belga dokumentumra hivatkozik, amelyet kedden vitatnak meg az uniós ügyekért felelős miniszterek. Ez egy ismételt kísérlet arra, hogy védőkorlátokat állítsanak fel Orbán Viktor
évek óta tartó kampányával szemben, amely az Oroszországgal szembeni uniós szankciók felhígítására és a blokk Ukrajnának nyújtott pénzügyi és katonai támogatásának ellenzésére irányul.
Az intézkedés más fővárosokból érkező, Budapesttel szembeni keményebb fellépésre irányuló felhívások közepette született. A lapnak négy magas rangú uniós diplomata azt mondta, hogy Orbán Viktor obstrukciója az elmúlt hónapokban példátlan mértéket öltött. Jelenleg Magyarország hét, Ukrajnával kapcsolatos, 6,6 milliárd euró értékű határozatot tart vissza. A Budapesttel folytatott tárgyalásokon részt vevő diplomaták egyikre arra panaszkodott, hogy
eljutottak arra a pontra, hogy semmi sem történik anélkül, hogy ne gondolnának arra, hogyan tehetnék tönkre a magyarok.
„Olyan pillanatban vagyunk, amikor vagy feladjuk az ambíciókat, vagy kreatívan gondolkodunk a kihagyásukról” – fogalmazott.
A lap emlékeztet, hogy hétfőn új jogi kiskaput találtak. Az Európai Unió Külügyek Tanácsa az Ukrajna ellen folytatódó háborúra tekintettel így tudta Magyarország megkerülésével elfogadni a tizennegyedik szankciós csomagját, amely egyebek mellett az orosz pénzügyi és energiaszektorban, valamint a kereskedelem területén tevékenykedő orosz vállalatokat sújtja, és fellép a korlátozó intézkedések kijátszásával szemben.
„Nukleráis lehetőségről” tárgyalnak fővárosok
A Financial Times szerint a belga javaslatokon kívül más fővárosok is felvetették, hogy bojkottálják a Magyarországon tartott miniszteri találkozókat, és olyan bizalmas mellékletek készítését javasolták az uniós dokumentumokhoz, amelyek alternatív utakat vázolnak fel a megállapodás eléréséhez az unió többi 26 tagja között.
Úgy tudják, hogy egyes fővárosok „nyíltan tárgyalnak a nukleáris lehetőségről”, azaz Magyarországgal szemben indított, a hetedik cikkely szerinti eljárás folytatásáról, amely Magyarország szavazati jogának megvonásával végződhet. Ehhez a döntéshez azonban konszenzusra lenne szükség a 26 tagállam között, márpedig – ahogyan a lap megjegyzi – Szlovákiának, de valószínűleg másoknak is fenntartásai lennének egy ilyen megoldással kapcsolatban.
Felidézik, hogy Magyarország hétfőn nem emelt kifogást a hétfőn alkalmazott jogi kiskapu ellen, amelynek segítségével Magyarország nélkül tudták elfogadni az újabb, Oroszországot célzó szankciót. A lapnak a négy diplomata azt mondta, az említett jogi érvelés a blokk Budapest elleni ellentámadásának része volt.
Elutasíthatták Magyarország javaslatát
A lapnak két forrás azt mondta, hogy magyar tisztségviselők egy olyan lehetséges megállapodást vetettek fel, amelynek értelmében Budapest feloldaná vétóját az Ukrajnával kapcsolatos 6,6 milliárd euró ügyében, ha a magyar kormány teljes hozzáférést kap december közepe előtt ahhoz a 6,3 milliárd euró uniós forráshoz, amelyet a jogállamisággal és korrupcióval kapcsolatos aggályok miatt befagyasztottak.
Ha az év végéig nem oldják fel a pénz befagyasztását, akkor mintegy 1 milliárd euró örökre elveszne Magyarország számára.
A két személy szerint Brüsszel elutasította ezt a javaslatot, tekintettel az Európai Parlament várható politikai visszhangjára.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán