Olaf Scholz visszautasította, hogy Németország lenne „az új Magyarország”

Olaf Scholz német kancellár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint Németország lenne „az új Magyarország”, miután diplomáciai források szerint megtámadták az Oroszország elleni legújabb uniós szankciókat – értesült a Politico.

A brüsszeli lap korábban arról írt, hogy az uniós tagországok már közel álltak ahhoz, hogy megállapodjanak az oroszok jövedelmező cseppfolyósítottföldgáz-szektorával szembeni újabb szankciókról. Hat uniós diplomata szerint azonban a tárgyalások az utolsó pillanatban meghiúsultak, Németország pedig a szombati ukrajnai békekonferencia előestéjén megtorpedózta az egyezséget.

Azt írták, erre a G7 országok dél-itáliai csúcstalálkozója közben került sor, amelyhez vezető uniós tisztviselők is csatlakoztak. A csomag lényege egyébként az volt, hogy megtiltják az országoknak, hogy orosz földgázt reexportáljanak az EU kikötőiből, valamint azt is, hogy tervezett sarkvidéki és balti-tengeri földgázterminálokat finanszírozzák.

Valamikor régen azt mondták, hogy mindig Magyarországot kell hibáztatni, most pedig Németországot…

– mondta egy, a tárgyalásokat ismerő diplomata, utalva arra, hogy az Orbán-kormánynak szokása blokkolni a szankciós csomagokat. Vannak, akik emiatt már azt emlegették, hogy Németország lehet „az új Magyarország”, ezt a vádat viszont a német kancellár visszautasította, ahogy azt is, hogy megakadályozták volna az orosz cseppfolyósított földgázra kivetni tervezett uniós büntetőintézkedéseket.

Scholz az olaszországi G7-csúcs margóján adott interjújában azt mondta, hogy a csomag „nincs blokkolva”, és hogy a tagállamok még „megvitatják a részleteket”. Megjegyezte, most arról van szó, miként tudják biztosítani, hogy a német gazdaság megbirkózzon vele, „egyúttal azt is, hogy azok az áruk, amelyeket valahol Dél-Amerikában, egy ázsiai országban vagy Afrikában szállítanak, ne kerüljenek kerülő úton Oroszországba”.

Szerinte hamarosan ez meg fog történni, azt a felvetést viszont, hogy Orbánék útjára lépnének, „teljes képtelenségnek” nevezte, majd hangsúlyozta: Németország „teszi a dolgát” és „megoldást akar találni”.

Nyitókép: Olaf Scholz német kancellár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kezet fog a kétnapos ukrajnai újjáépítési konferencia első napján, 2024. június 11-én tartott sajtóértekezletükön Berlinben. Fotó: Clemens Bilan / MTI / EPA