Csatlakozna az Európai Ügyészséghez és kihagyná a kormányt az EU-s pénzek szétosztásából a magyarok többsége
2024. június 5. 6:59
Viszonylag szkeptikus a magyar lakosság azzal kapcsolatban, hogy az Európai Unióból jövő pénzek felhasználását mennyire tudja felügyelni az EU, ugyanakkor a kimagasló többség egyetért azzal, hogy az országnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez a korrupciós esetek hatékonyabb kivizsgálása érdekében. Még a Fidesz-szavazók körében is azok vannak többségben, akik szerint jó lenne, ha csatlakoznánk az Európai Ügyészséghez, bár körükben az átlagosnál alacsonyabb az így gondolkodók aránya. Nem független a korrupció kérdésétől az sem, hogy a többség szerint közvetlenül az önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz, civil szervezetekhez kellene eljutniuk az uniós támogatásoknak a kormányok kihagyásával, ez a kérdés azonban már jobban megosztja pártpreferencia szerint a magyar lakosságot.
A magyarok többsége csatlakozna az Európai Ügyészséghez, és a kormány helyett inkább az önkormányzatokra, a civil szervezetekre, illetve a vállalkozásokra bízná az EU-s pénzeket – derült ki a Závecz Research reprezentatív kutatásából, amit az RTL számára készítettek.
A korrupcióval, az uniós pénzek elköltésével kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból az is kiviláglik, melyik párt támogatói bíznak meg legkevésbé a kormányban, ha az EU-s pénzek kezeléséről van szó, valamint hogy mely településeken élők szorgalmazzák leginkább az Európai Ügyészséghez való csatlakozást.
Kiben bíznak a magyarok?
A Závecz Research a válaszadókat arra kérte, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék: mennyire biztosak abban, hogy az Európai Unió képes felügyelni, hogyan használják fel az országok a tőlük kapott forrásokat. A válaszadók csupán 6 százaléka mondta azt, hogy teljes mértékben bízik az EU-ban e téren, 14 százalékuk pedig egyáltalán nem. Átlagosan 2,9-es, tehát a közepesnél alacsonyabb értéket adtak a válaszadók, akiknek harmada 1-es vagy 2-es osztályzattal értékelte az unió hatékonyságát.
Az alábbi ábrán az is látható, hogy nincs óriási különbség se kor, se pártállás, se lakhely, se kor szempontjából, azaz nagyjából hasonló a magyarok véleménye ebben a kérdésben:
Mi a helyzet az Európai Ügyészséghez való csatlakozással, amely európai szinten is vizsgálni tudja a korrupciós eseteket, vagy legalábbis azok egy részét? A magyar kormány konzekvensen visszautasítja a csatlakozást, pedig a választók kimagasló többsége támogatná azt. A Závecz kutatása szerint a magyarok 42 százaléka teljesen, 33 százaléka pedig inkább egyetért az állítással, hogy az országnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, és mindössze 20 százalék ellenzi ezt.
A vélemények pártpreferencia szerinti lebontásából kiderül: leginkább a fideszesek ellenzik a csatlakozást, és Magyar Péter követői azok, akik a leginkább szorgalmazzák azt. A lakhely szerinti bontás pedig azt mutatja: minél kisebb a település, annál inkább csatlakoznának az ott élők az Európai Ügyészséghez.
A magyarok inkább nem szeretnék, hogy a kormány kezelje az EU-s pénzeket
Az emberek többsége inkább egyetért azzal az állítással, hogy az EU-s pénzeket a kormányok kihagyásával, közvetlenül kell eljuttatni az önkormányzatokhoz, vállalkozásokhoz, civil szervezetekhez. Mindössze 36 százalék gondolja úgy, hogy az EU-s pénzekről a nemzeti kormányoknak kellene inkább rendelkezniük.
Nem meglepő módon leginkább a Fidesz-KDNP szavazói bíznák a kormányra az uniós források kezelését, de körükben is csak a szűk többség, 54 százalék van ezen az állásponton. Legkevésbé pedig a Tisza Párt hívei értenek egyet azzal (26 százalék), hogy a kormány diszponáljon ezen pénzek felett. Végzettség szerint a legfeljebb nyolc általánossal rendelkezők, kor szerint a hatvan év felettiek bíznák leginkább a nemzeti kormányokra az uniós támogatások szétosztását.
MÓDSZERTAN
- Az adatfelvétel ideje: 2024. május 2-10.
- A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik együttesen az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviselik.
- A megkérdezés módja: személyes.
- A közvélemény-kutatás során kapott adatok 1000 fős mintánál legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptunk volna, ha minden választókorú személyt megkérdeztünk volna az országban.
Nyitókép: az Európai Ügyészség luxemburgi irodája. Fotó: eppo.eu