Már a 16 évesek is szavazhatnak, a szélsőjobboldal dörzsölheti a tenyerét Németországban

A kritikusok által csak TikTok vagy hópehely generációnak csúfolt fiatalok idén június 9-én Németországban az urnáknál bizonyíthatják, hogy nem igazak a sztereotípiák: első alkalommal már a 16 és a 17 évesek is leadhatják szavazatukat az EP-választáson. Az egész közösségben eddig csak három másik tagállam engedte szavazni ezt a korosztályt: Ausztria elsőként lépett, őket követte Málta és Belgium. Görögország pedig lehetővé tette, hogy bárki, aki 2024-ben betölti a 17. életévét, részt vehessen a júniusi szavazáson.

Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió közvetlenül választott intézménye – az egyetlen közvetlenül választott transznacionális parlamenti közgyűlés a világon. A testületet 5 éves időtartamra választjuk, az Európai Unió Tanácsával, és az Európai Bizottsággal együtt alkotja az unió törvényhozói hatalmi ágát. Az EP képviselői képviselőcsoportokban ülnek, amelyek nem nemzeti, hanem politikai hovatartozás alapján szerveződnek. A plenáris üléseken a képviselők uniós jogszabályokról szavaznak, a vitákban pedig állást foglalnak egyes kérdésekben. Az EP elnökét két és fél éves hivatali időre, azaz a parlamenti ciklus felére választják, ennek leteltével újraválasztható. Az EP jelenlegi elnöke Roberta Metsola. További információkat az Európai Parlamentről itt talál.

Az EP-választáson való részvétel korhatárának csökkentéséről 2022-ben született döntés, heves viták után. A választói korhatár leszállítása elleni leggyakoribb érv az volt, hogy egy 16 éves neurológiai szempontból még fejlődésben van, ráadásul ezt a korosztályt gyakran képzelik úgy, mint akik a saját világukban elmerülve ügyet sem vetnek a politikára, közéletre, szociális kérdésekre. A leszállítás mellett szólt viszont, hogy sok tagállamban a 16 évesek – különböző keretek között – már dolgozhatnak, ráadásul ha egy 16 éves szavazhat, rögzül benne a demokratikus politikai életben való részvétel gyakorlata, ez pedig felnőttkorára is mintaként szolgálhat. A sokszor a fiatalok szemére vetett digitális életmód pedig lehetőséget teremt a szélesebb körű politikai, társadalmi információszerzésre is.

Az Európai Parlament végül kompromisszumos döntésre jutott: határozatában 16 évre szállította le a részvételi korhatárt azokban a tagállamokban, ahol másként nem döntenek. Tehát kinyílt egy ajtó, amelyen azok mennek át, akik akarnak. Németországban az úgynevezett közlekedésilámpa-koalíció (a szociáldemokrata SPD, a liberális FDP és a Zöldek együttes kormányzása) határozott úgy, hogy belépnek. Németországban mintegy 785 ezer 16 éves fiatal él, idén összesen 1,4 millió fiatal dönthet az uniós parlament összetételéről. 

A Frankfurter Allgemeine Zeitung riportja szerint nem igaz, hogy a német fiatalok nem érdeklődnek a politika iránt, bár ez az érdeklődés sokarcú: vannak, akik tájékozottak, míg mások fogékonyak a populista szólamokra. A lapnak Johannes Lenicker, a Lessing Gimnázium politikatanára arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány mély nyomot hagyott a diákokban. A fejük felett döntöttek őket is érintő intézkedésekről, az iskolákat bezárták, és nem találkozhattak a barátaikkal. Az ukrajnai és a Gáza-övezetben zajló háborúk is megérintették a diákjait, ahogyan az energiaválság, az infláció, a lakáshiány, a bürokrácia, a digitalizáció hiánya és mindenekelőtt a klímaválság. Számukra a szabadság és a jólét hirtelen már nem magától értetődő.

A lap által idézett, a Friedrich Ebert Alapítvány által készített vizsgálat szerint sok fiatal már nem azt kérdezi meg magától, hogy jobb lesz-e az élete, mint a szüleié volt, hanem azt, hogy generációjuk egyáltalán képes lesz-e megakadályozni a „nagy összeomlást”. 

Állandó válságüzemmódban élünk

– mondta Amy Kirchhoff, a szászországi állami diáktanács 16 éves elnöke, aki szerint „az embernek az az érzése, hogy minden összeomlik, és a fiataloknak kell majd később megfizetniük érte”. Egyeseknél ez a tehetetlenség nem bénultságot, hanem politikai érdeklődést provokál ki.

Aki tarol a TikTokon, tarol a fiataloknál?

Egy közelmúltbeli kutatás a német parlamenti választási attitűdöket vizsgálta. Az áprilisban közzétett felmérés szerint a 30 év alatti német fiatalok nagyobb valószínűséggel szavaznak a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártra, mint korábban. A megkérdezett 2000, 14 és 29 év közötti fiatal mintegy 22 százaléka mondta azt, hogy az AfD-re szavazna, ha most lennének a parlamenti választások. Ez az arány több mint kétszerese a két évvel ezelőttinek. A „Fiatalok Németországban 2024” című tanulmány szerzői szerint ez a korosztály egyre elégedetlenebb társadalmi és gazdasági helyzetével és a jövőbeli jóléttel kapcsolatos félelmeik vezetnek a jobboldali eltolódáshoz, írja a Deutsche Welle.

A fiatalokat különösen 

• az infláció (65 százalék), 
• a drága lakhatás (54 százalék), 
• az időskori szegénység (48 százalék), 
• a társadalom megosztottsága (49 százalék),
• valamint a migránsok és menekültek számának emelkedése (41 százalék) aggasztotta.

A tanulmány a politikai helyzettel való nagyfokú elégedetlenséget és a jobboldali populista attitűdök erősödését mutatta „A fiatal lakosság körében egyértelmű jobbratolódásról beszélhetünk” – fogalmazott Klaus Hurrelmann, a kutatás egyik szerzője.

Az adatok szerint a német fiatalok elősorban a közösségi médiából tájékozódnak, a hagyományos, újságírói munkák gyakran kimaradnak életükből. A Leibniz Médiakutató Intézet #UseTheNews című felmérésének eredményeit 2021 áprilisában hozta nyilvánosságra, ebben 500, 14 és 17 év közötti német fiatalt kérdeztek a hírekhez, hírforrásokhoz való viszonyukról. A fiatalok 49 százaléka nyilatkozott úgy, hogy fontosnak tartja, hogy tájékozódjon az aktuális eseményekről. A generáció hozzáállását és viselkedését nem tudták általánosítani, a kutatók négy típust azonosítottak:

• A 14-17 évesek 20 százaléka újságírói szempontból információorientált: jól tájékozottnak számítanak, nagyfokú érdeklődést mutatnak a hírek iránt, és széles körben használják a klasszikus újságírói forrásokat. 
• Az „átfogóan tájékozottak” közé a fiatalok 15 százaléka tartozott, ők hasonlóan jól tájékozottak: az újságírói forrásokon kívül más forrásokat, például influenszereket, hírességeket és szakértőket is felhasználnak, hogy naprakészek legyenek.
• Az „alacsony információorientáltságúak” kevéssé érdeklődnek a hírek iránt, nem veszik igénybe az újságírói vagy egyéb szolgáltatásokat, kevés ismerettel rendelkeznek az aktuális témákról. A fiatalok 52 százaléka tartozott ebbe a típusba. 
• Szintén nem eléggé tájékozottak a „nem újságírói információorientált” fiatalok: közepesen érdeklődnek a hírek iránt, használják az információs szolgáltatásokat, de főként a nem újságírói forrásokat. Ők a válaszadók 13 százalékát tették ki.

Ha a fiatalok életéből lassan kikopnak az ellenőrzött források, a klasszikus újságírói munkák, akkor az éri el őket leginkább – és újságírói kontroll nélkül – aki a közösségi médiában előretör. Ez pedig Németországban az AfD, amely szemben a többi párt kissé ügyetlen próbálkozásaival, a TikTokon kifejezetten jól szerepel. 

Az AfD 2024-es EP-csúcsjelöltje, Maximilian Krah európai parlamenti képviselő különösen népszerű a platformon. Krah etnonacionalista nézeteiről ismert, nyíltan dicsér autokratikus rendszereket és felmerült, hogy EP-képviselői munkájával összefüggésben Oroszországtól pénzt fogadott el. Akkreditált asszisztensét pedig letartóztatták, miután kiderült, hogy Kínának kémkedhetett. 

Az AfD TikTok-tartalmai egy olyan közönséget céloznak, amely pesszimistán tekint a jövőbe – márpedig ez a fenti kutatási eredmények tükrében kifejezetten jellemző a német fiatalok jelentős részére. Leegyszerűsítenek, mindezt a vicceskedés fügefalevele mögé rejtve. A számok alapján úgy tűnik, működik a stratégia. A New European szerint már csak azért is, mert a nemek közötti különbség különösen erős az AfD esetében, amely jelöltjei, szavazói és programja tekintetében is meglehetősen „férfias” párt. A 2019-es európai parlamenti választásokon a teljes szavazói korosztályban a férfiak 14,6 százaléka szavazott az AfD-re, míg a nőknek csak 7,6 százaléka.

Erre a vonzerőre támaszkodva Krah – aki büszke arra, hogy három különböző partnertől származó nyolc gyermek édesapja – a TikTokon nagyvonalúan osztogat randitanácsokat. Az egyik posztban azt tanácsolja: „Ne nézz pornót, ne szavazz a Zöldekre, élvezd a friss levegőt, menj ki a friss levegőre, állj ki magadért, légy magabiztos, nézz egyenesen előre (…) Az igazi férfiak jobboldaliak, az igazi férfiaknak vannak eszméik, az igazi férfiak hazafiak, aztán majd a barátnő összejön”. Hogy a fiatal német férfiak esetében sikerül-e a tiktokos népszerűséget szavazatokra váltani, heteken belül kiderül.

Uniós átlag alatt a magyar fiatalok szavazási kedve

Magyarországon csak a 18. életévüket betöltöttek szavazhatnak, nemrégiben olyan fiatalokat kérdeztünk az európai parlamenti választásról, akik koruknál fogva először élhetnek szavazati jogukkal június 9-én. Meglepő válaszok születtek:

Az Európai Bizottság a választások előtt közzétette az ifjúságról és a demokráciáról szóló friss Eurobarométer felmérést. Eszerint a 15 és 30 év közötti európai fiatalok 64 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szavazna és csak 19 százaléka mondta, hogy nem érdekli a politika. A magyar fiatalok szavazási hajlandósága jelentősen az uniós átlag alatt van, csupán 51 százalékos a szavazói kedv. Nálunk csak Málta (47 százalék), Lettország (46 százalék) és Luxemburg (41 százalék) fiataljai apatikusabbak.

A vizsgált korosztályban az uniós fiatalok különösen az emberi jogokkal (34 százalék), az éghajlatváltozással és a környezettel (33 százalék), az egészséggel és a jólléttel (29 százalék), valamint a nemtől, rassztól vagy szexualitástól független egyenlő jogokkal (29 százalék) kapcsolatos témákban voltak aktívak.

De mit tesz az Európai Unió a fiatalokért? 

A legtöbben erre az utazást és külföldi tanulás válaszolnák, ez azonban sovány vígasz azoknak, akik nem tanulnak és nincsen lehetőségük utazgatni. A Tagesschaunak Anna Cavazzini német zöldpárti képviselő – aki 40 évével a fiatalabb képviselői korosztályhoz tartozik – azt mondta: „A szakképzési gyakorlatban résztvevők az Erasmus programon keresztül külföldön is dolgozhatnak. És előremozdítottuk az európai szintű minimálbért.” Az Erasmus program az Európai Unió egyik sikerprojektje: évente több mint egymillió gyakornok, hallgató, diák és tanár vesz részt benne az EU-ban. A program költségvetése az elmúlt években megduplázódott. 

A fiatalok emellett profitálhatnak a például a szigorúbb adatvédelemi előírásokból, a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozásból, de kényelmesebb lehet a szabványosított töltőkábel is – ha már úgyis mindig azt róják fel nekik, hogy állandóan a telefonjukon lógnak. Ennél jelentősen nagyobb tétje van a klímaváltozás elleni fellépésnek, az Európai Uniónak van éghajlatvédelmi terve is, még ha ezt nem is a legegyszerűbb tető alá hozni. 2050-re a közösség a klímasemlegességet tűzte ki célul.

Ajánló: Uniós számvevőszék: sok akadályt kell leküzdeni az EU klímasemlegességéhez

A magyar fiatalok egyelőre nem tudják teljesen kiaknázni az Európai Unió nyújtotta lehetőségeket. Miután a magyar modellváltó egyetemeket kizárták a Horizon nevű uniós kutatási programból, a kormány saját programot indított Hu-rizont néven. Kemenesi Gábor virológus az RTL Híradónak korábban arról beszélt, hogy nem lehet hazai forrásból pótolni azt a kárt, amit az uniós program leállítása okoz a magyar tudományos életben, mert szerinte a magyar kutatók nemkívánatossá váltak a külföldi partnerek szemében. Ezért szerinte félő, hogy ha nem kerülnek vissza a magyar egyetemek az európai programba, a legjobb kutatók elhagyhatják az országot:

Nyitókép: Liesa Johannssen / Reuters