2025. december 6. 13:00
A Mikulás hagyománya Szent Miklós történetéből ered. Megmutatjuk, hogyan lett december 6. a jótékonyság és az ajándékozás napja.
A gyökerek: Szent Miklós és az évforduló
A Mikulás-hagyomány középpontjában nem egy mesefigura, hanem egy valós történelmi személy áll: Szent Miklós, a kis-ázsiai Myra (ma: Demre, Törökország) püspöke. Halálának hagyományos évfordulója — így az ő tiszteletére ünnepelt nap — december 6.
A legendák szerint Miklós nagyvonalú volt: sötét időkben segített a rászorulókon, titokban ajándékot vitt a szegényeknek. Ezek a jótétemények, legendák generációkon át szájhagyomány útján terjedtek, és évszázadok múltán — mint Szent Miklós emlékét őrző ünnep — december 6-án váltak az ajándékozás napjává.
Ez az évszázadok óta élő hagyomány magyarázza, hogy a Mikulás napját miért erre a dátumra időzítjük.
Cipők az ablakban – a modern Mikulás-szokás kialakulása
A mai, gyerekek által ismert Mikulás-nap esti csizmakikészítés szokása viszonylag fiatal: a 19–20. század fordulóján kezdett elterjedni Magyarországon. A városi polgárság és a falusi értelmiség közvetítésével vált általánossá az a kép, amikor december 5. este a gyerekek kipucolják csizmáikat vagy cipőiket, és azokat az ablakba vagy az ajtó elé helyezik — hogy az éj leple alatt a Mikulás megtöltse azokat.
Eredetileg az ajándék szerény volt: alma, dió, mogyoró, cukor — a mai csokoládés csomagolás csak jóval később, a 20. század második felében vált általánossá.
Hogyan változott a hagyomány — nemzetközi hatások
A Mikulás-alak, amint ma ismerjük — fehér szakállú, piros köpenyes, jóságos öregúr — több néphagyomány összeolvadásának eredménye. Az eredeti keresztény hagyomány (Szent Miklós) mellett germán-német népszokások (pl. az ijesztgető, figyelmeztető figura, akinek a kísérője lehetett a Krampusz) és később a modern, nyugat-európai / angolszász Santa Claus / Télapó-kultusz is hozzájárult formálódásához.
Például a német nyelvterületeken a Mikulás-szokás „Nikolaus napi” ajándékozást jelent, és gyakran kísérte a rossz gyerekeket fenyegető figura — a jóság mellett tehát a moralizálás is része volt az ünnepnek.
Mire tanít minket ma a Mikulás-nap
- Hagyomány és emlékezés: December 6. őrzi Szent Miklós emlékét — az önzetlenségét, segítőkészségét, jótékonyságát.
- Közösségi élmény: A gyerekek izgatott várakozása, a kipucolt kis cipők, az apró ajándékok visszarepítenek bennünket a gyermeki csodavárás időszakába.
- Hagyomány és modernség találkozása: Bár a csomagolás (csokoládé Mikulás, édességek, játékok) mára sokkal „modernizáltabb”, az alapérték — ajándékozás, meglepetés, figyelmesség — tovább él.
- Kulturális sokszínűség: A Mikulás-hagyomány évszázadokon át formálódott, és ma már sok kultúra része — így rámutat, hogyan keverednek a vallási, népi és modern elemek egy ünnepben.
Bár a Mikulás ma sokféle kulturális hatás eredményeképpen alakult, az ajándékozás szelleme, a jó cselekedet, a meglepetés öröme mindmáig kifejezője annak, amit Szent Miklós valaha kezdett el — és amit minden évben, december 6-án újra ünneplünk.