Így rövidíti meg az életed, ha sok időt töltesz az ágyban – Mennyi az ideális?

Mindenki megtanulja az iskolában, hogy egy egészséges ember számára 7-8 óra az ajánlott alvási idő, és már évek óta azt is tudjuk, hogy a tinédzsereknek ennél is egy kicsit többre van szükségük a megfelelő fejlődéshez. A kevés alvás ártalmas és a kellő alvásidő jótékony hatásairól is sokat hallani, de 

vajon mi történik, amikor valaki éppen hogy túl sok időt tölt alvással? 

Bár nagyon csábító szabadnapunkat az ágyban fekve, párna- és takaróhegyek közé bújva tölteni, kutatások szerint érdemesebb ennél aktívabb pihenést választani. Természetesen amikor valaki beteg, nemrég szült, vagy orvosi utasítást követ, akkor elkerülhetetlen, hogy a nap nagyobb részét ágyban töltse, de a többieknek az alváson és az intim együttléteken kívül nem ajánlott más programot szervezni az ágyba. Ugyanis súlyos egészségügyi következményei is lehetnek annak, ha valaki túl sok órát tölt vízszintesben – figyelmeztetette olvasóit a HealthDigest.

Sok idő az ágyban, sok idő a vécén

A szervezetünk úgy működik, hogy ha pihenünk – nem is kell, hogy aludjunk –, az emésztés lelassul. Amint vízszintesbe kerülünk, a bélmozgás jelentősen lelassul, egyebek mellett ezért sem ébredünk fel az éjszaka közepén, hogy könnyítsünk magunkon. Ebből következően akik túl sok időt töltenek az ágyban, gyakran tapasztalják, hogy nem olyan rendszeres a székletük, vagy épp nem olyan könnyű elvégezni a dolgukat.

Akik hasonló tüneteket tapasztalnak, azoknak azt javasolják, hogy fogyasszanak több folyadékot és rostot, illetve mozduljanak ki a vízszintes helyzetből.

A súlygyarapodásra kétféle módon is hatással van az ágyban eltöltött idő

Ha valaki túl sokat van ágyban, azt a mozgással tölthető szabadidő rovására teszi. Evési szokásainknak és kalóriabevitelünknek alapvetően a napi fizikai aktivitásunkhoz kell igazodnia. Azonban ha sok időt töltünk az ágyban, evési szokásaink viszont maradnak a régiek, akkor a bevitt energiát nem égetjük el, hanem elkezdjük tárolni, azaz bekövetkezik a hízás. 

Az ágyban eltöltött extra idő emellett megzavarhatja az egészséges alváshigiénét, ami áttételesen ugyancsak a testsúly gyarapodását okozhatja, osztotta meg a Healthline. Ha például egy home office-os napon úgy döntünk, hogy az ágy lesz a kijelölt hely a munkára, az alvásunk kiegyensúlyozatlanná válhat, ami könnyen vezethet ahhoz, hogy éhesebbnek érezzük magunkat, miközben a valódi energiaigényünk nem nőtt – és máris megtörténik a túlzott kalóriabevitel. Jó hír, hogy a kielégítő alvás csökkenti az ilyen típusú éhség megjelenését, ez pedig elősegíti az egészségesebb étkezési szokások megtartását.

Túl sok lustálkodás az ágyban: kész anyagcserekáosz!

Már kiderült, hogy sem az alvási, sem az étkezési szokásaink szempontjából nem jó, ha túl sok időt töltünk heverészéssel. Ezen felül az anyagcserénkre is komoly hatással lehet a fekvő életmód. Ahogy az emésztés lelassul, úgy az anyagcserénk is, tehát egyre tovább tart elégetni a bevitt kalóriákat. Emellett az anyagcsere hatékonysága is csökken, ami könnyen összefügg az inzulinra való érzékenység csökkenésével, azaz az inzulinrezisztencia kialakulásával, ami pedig a 2-es típusú cukorbetegség előszobája. A 2-es típusú diabéteszt az inzulinelválasztás és az inzulinhatás károsodása jellemzi. Alapja leggyakrabban az, hogy a szervezet által termelt inzulin nem tudja vércukorszint-csökkentő hatását megfelelő mértékben kifejteni.

Az egész napos heverészés árt az alvásnak és a cirkadián ritmusnak

Martin Reed, álmatlanságra specializálódott tanácsadó egy 2018-as írásában a Health Centralnak kifejtette, hogy 

az inszomnia kezelésének egyik lehatásosabb módja az ágyban töltött idő korlátozása.

Későbbi kutatások igazolták Reed jótanácsát, így ha valaki álmatlansággal küzd, érdemes végiggondolni, mennyi időt tölt az ágyban úgy, hogy nem alszik, és nem is szexel.

A depresszió a paplan alá is bebújik

Azoknál az embereknél, akik hosszabb időt töltenek ágyban, megfigyelték, hogy nagyobb az esélye a depresszió kialakulásának, mint azoknál, akik nem voltak ágyhoz kötve. Ennek okát a csökkent mértékű emberi kapcsolatokra és a tehetetlenségérzés fokozódására vezetik vissza.

Viszont ami igazán meglepő, hogy ez a hajlam azokban is megjelenhet, akik egyszerűen csak túl sok időt töltenek heverészéssel. Ez a tendencia könnyen visszafordítható, ha elkezdjük aktívabb pihenési módokkal felváltani az ágyban forgolódást.

A túl sok fekvés kihat a testzsírszázalékra is

Még ha csak pár napra is kerül valaki ágyba, az izmok és a testzsír aránya jelentős változásokon mehet keresztül. A tradicionális étkezési tanácsok nem bizonyultak sikeresnek ennek a megváltoztatásában. Több étel és protein bevitele segíthet az izmok megőrzésében, de a testzsírt is növeli. Fordított esetben pedig a kevesebb étel bevitele csökkenti a testzsír arányát, de az izmok elvesztését is felgyorsítja.

Dr. Douglas Paddon-Jones, a Texasi Egyetem orvosi karának tanára és csapata 2019-ben elvégzett egy kutatást a megfelelő összetételű diéta kidolgozására. A kutatásában önkéntesen részt vevők hét napon keresztül ágyhoz kötött életmódot folytattak, miközben különböző típusú fehérjéket kellett fogyasztaniuk. A kutatás végén azok a résztvevők, akik a fehérjét csakis tejsavó formájában vették magukhoz, nagyobb izomtömeget tartottak meg, testzsírt is vesztettek, emellett hamarabb erőre kaptak a kutatás befejeztével, mint a többi résztvevő.

A csontjaink is bánhatják

A túlzott fekvő életmód a csonttömeg sűrűségére is negatív hatással van, habár ez egy nagyon lassan kialakuló mellékhatása ennek az egészségtelen szokásnak. Ha ezt vissza szeretnénk fordítani, érdemes súlyokkal végzett testmozgást iktatni a mindennapjainkba.

A lábaid is hálásak lesznek

Ha túl sok időt töltünk ágyban fekve, a mélyvénás trombózis kialakulását segíthetjük elő. Amikor a lábakat nem használjuk, a vér lassabban jut vissza a láb vénáiból a szívbe, ami tökéletes alkalom a vérrögök kialakulására. Ezek a vérrögök a láb dagadását és fájdalmát tudják okozni, ráadásul a vérrögök akkor is megindulhatnak a véráramban, ha nem éreztetik a jelenlétüket közvetlen fájdalommal. A  vérrögök a véráramon keresztül eljuthatnak akár a tüdőbe is, ahol erek elzárásával már életveszélyes helyzeteket tudnak előidézni, figyelmeztet a Mayo Clinic írása.

Az, hogy kinél mekkora a valószínűsége e súlyos mellékhatás kialakulásának, teljesen egyénfüggő. A mélyvénás trombózist elősegítheti a hosszabb ideig tartó inaktivitás – ami lehet akár egy műtét vagy tengerentúli repülés időtartama is –, a túlsúly, az örökölt hajlandóság, egy korábbi, ereket érintő sérülés, gyógyszermellékhatás, terhesség vagy egyéb egészségügyi tényező, ami felgyorsítja a rögképződés folyamatát.

Megéri a tüdőgyulladást?

Ha valaki túl sok időt tölt fekve – különösen, ha a hátán pihen az illető –, elősegíti a baktériumok és váladékok felhalmozódását, ami a léghólyagocskák gyulladásához vezet. Aki átesett már tüdőgyulladáson, tudja, hogy a láz, köhögés és hidegrázás ellenére az orvosok ajánlata, hogy lehetőleg minél kevesebbet feküdjön a beteg, mivel a vízszintes pozíció ebben az esetben a fentebb említett okok miatt csak hátráltatja a gyógyulást.

Ha valaki erre nem figyel oda, annak tartós légzési problémái alakulhatnak ki, illetve a legrosszabb esetben halállal is járhat egy rosszul kezelt tüdőgyulladás.

Végül, de nem utolsó sorban: a felfekvés

Statisztikailag a felfekvésnek nagyon kicsi a kialakulási esélye, leggyakrabban olyan legyengült fekvőbetegeknél alakul ki, akik nincsenek rendszeresen átmozgatva, így az otthoni lustulás csak nagyon kis eséllyel okozhat ilyen problémát. A felfekvés egy fekélyes károsodás, ami attól alakul ki, hogy hosszan tartó nyomásnak és dörzsölésnek van kitéve a bőr bizonyos pontokon. Legtöbbször a súlyunkat tartó testrészeink érintettek, amik a folyamatos nyomás miatt kevesebb vért kapnak, ez a bőrt érzékenyebbé és sérülékenyebbé teszi. Ilyen testrészek a csípő, a farokcsont, a lapockák és a gerinc menti régió.

Erős Antónia az RTL Praxis című egészségügyi magazinjának műsorvezetőjeként 2023-ban a hosszú élet titkát kutatta többféle megközelítésben. A Reggeliben decemberben arról is beszélt, miért tartja „emberi alapállapotnak” az alvást:

Nyitókép: Ketut Subiyanto / Pexels