Fázósabb, mint volt? Lehet, hogy nem elég melegebb kabát, hanem orvosi segítségre van szüksége

Természetes, hogy bizonyos hőmérséklet alatt, vagy ha nem vagyunk megfelelően felöltözve, előbb-utóbb fázni kezdünk. Hidegben hosszabb távon nem kellemes lenni, hiszen mindenképp rosszul fogjuk érezni magunkat – gondolhatjuk.

Ugyanakkor a hőmérséklet érzékelését nagyon sok fizikai, pszichés vagy akár kulturális tényező is befolyásolja, ezért valójában egyáltalán nem egyértelmű, hogy ki és milyen helyzetben fogja azt érezni, hogy hideg van, vagy azt, hogy fázik.

Biológiai és kulturális tényezők

Sok kutatást kell még elvégezni, hogy többet tudjunk arról, miért érzékenyebbek egyes emberek a hidegre, mint mások. A mindennapokban biztosan sokan tapasztalják, hogy a nők általában fázósabbak, mint a férfiak: ennek oka a két nem eltérő testfelépítésében és metabolizmusában keresendő.

A nők a menstruációs ciklusra jellemző hormonális változások miatt is fokozottabban ki vannak téve a hőmérséklet ingadozásainak, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak hidegebbnek érzik azt. Sokat hallunk a menopauzára jellemző hőhullámokról, de az már kevésbé ismert, hogy sok nő tapasztal „hideghullámokat”, hidegrázást is ebben az időszakban.

Kulturális különbségeket is meg lehet figyelni a hideg (és a meleg) tolerálásában. 

Az európaiak, amikor az Egyesült Államokba utaznak, általában azzal szoktak szembesülni, hogy a légkondicionálás miatt nyáron sokkal hűvösebbek az épületek, mint amihez ők hozzászoktak, az amerikaiaknak pedig Európában gyakran hiányzik a légkondi.

Vannak, akiket az átlagnál jobban megvisel a hideg. A hidegintolerancia nem betegség, inkább egy állapot, amit sokféle tényező okozhat. Elég kellemetlen tünetei vannak, hiszen például zsibbadtsággal, merevséggel, égő érzéssel, a bőr duzzanatával járhat. Okozhatja pajzsmirigyzavar, anorexia, alacsony testsúly, cukorbetegség; de a hidegre való fokozott érzékenység különböző gyógyszerek mellékhatása is lehet. Ezek az állapotok vagy betegségek befolyásolják a hormonrendszert, ezen keresztül a hőszabályozást, így hatnak a hőmérséklet észlelésére és tolerálásának képességére.

A másik oldalon állnak azok az emberek, akiket nem visel meg a hideg és akár hóban, fagyban is pólóban sétálgatnak. A divatos Wim Hof-módszer alapítója, vagyis a „jégember”, felesége öngyilkosságát próbálta feldolgozni. Szerinte a helyes légzésen alapuló hidegterápia javítja az immunrendszer működését, egészségesebbé és boldogabbá tesz; és nem utolsó sorban képessé arra, hogy rövidnadrágban megmásszuk a Mount Everestet.

Pszichés zavarok, alváshiány

Tudjuk, hogy legtöbbünkre valamilyen szinten hat az, hogy mit csinálnak vagy hogyan érzik magukat a körülöttünk levő emberek. Az viszont már meglepő lehet, hogy a hőmérséklet-észlelésünket is befolyásolják mások tapasztalatai. Egy kutatásban kimutatták, hogy létezik a „hideg-fertőzés” jelensége: amikor az alanyok egy videón azt látták, hogy valaki hideg vízbe tette a kezét, akkor ők is hidegnek érezték a saját kezüket. A melegvizes kísérletnek nem volt ilyen hatása.

Ha nem vagyunk jól pszichésen, akkor is gyakran tapasztalhatjuk, hogy jobban fázunk. Érdekes, hogy egy olyan, összetettebb dolog, mint a társadalmi kirekesztés is okozhat hidegérzetet. Egy kísérletben azok, akik kirekesztettnek érezték magukat, hidegebbnek érzékelték a szoba hőmérsékletét és jobban vágytak a meleg ételre vagy italra, mint azok, akikhez befogadóan viszonyultak mások.

Nem meglepő, hogy az alvásunk mennyisége és minősége is befolyásolja a hőérzetünket. A testi és mentális működésünk között rengeteg kölcsönhatás van, így az alváshiánytól sem csak fáradtak leszünk, hanem az egész testünk máshogy fog működni. 

Ha hetekig, hónapokig nem alszunk jól, felborulhat a hormonrendszerünk működése, ami hidegérzetet, a végtagok lehűlését vagy éppen izzadást okozhat.

Pszichés problémáknál, mentális zavaroknál is megfigyelhető, hogy másképp észleljük a hőmérsékletet, mint akkor, amikor kiegyensúlyozottak, lelkileg egészségesek vagy éppen boldogok vagyunk. Szorongás esetén a testünk a harc, a menekülés vagy a lefagyás üzemmódjába kerül, ami az egész fiziológiai működést, így a hőérzetet is befolyásolja. Nemcsak akkor rázhatja az embert a hideg, amikor kint mínuszok vannak vagy amikor lázas, hanem egy pánikroham alatt is; ugyanakkor az izzadás is gyakori tünete lehet bármilyen szorongásos állapotnak. A depressziós ember is sokszor tapasztalja, hogy fázósabb, mint a többiek. A szorongás és depresszió pedig gyakran jár együtt alvászavarokkal, ami fokozhatja a hidegre való érzékenységet.

Amikor valakit krónikus stressz ér (például nem tud kilépni egy bántalmazó kapcsolatból, munkanélkülivé válik, háború van a hazájában), akkor jellemző, hogy nem vagy csak nagyon nehezen tud megnyugodni. Ilyenkor az egész test hiperstimulált, készenléti állapotba kerül, hiszen kognitív, pszichés és viselkedéses szinten is valós veszélyekkel kell szembenéznie. Ez az állapot is okozhatja a hidegre való fokozott érzékenységet.

A fázást tehát nem elég annyival elintézni, hogy jól be kell fűteni vagy fel kell öltözni kint és kibírni a téli időszakot. Érdemes megfigyelnünk, hogy vannak-e olyan mentális állapotaink, amikor kevésbé vagyunk érzékenyek a hidegre; vagy átgondolni, hogy mi segítene átvészelni a telet.

Amennyiben szorongással, pánikrohamokkal, depresszióval vagy PTSD-vel küzdünk és ezek egyik tüneteként fázósabbak is vagyunk, elengedhetetlen egy szakember segítségét kérni és ha mentálisan jobban leszünk, lehet, hogy a hideget is könnyebben viseljük majd.

A szerző pszichológus, az rtl.hu-n megjelent korábbi cikkei itt olvashatók.

Nyitókép (illusztráció): iStock / Getty Images Plus