Sapka, sál, kisfiam! – Így maradhatsz egészséges hideg időben is

És még van bőr a képén!

A bőr egészsége nem csak az esztétikai szempontok miatt fontos, hiszen az a szervezet számos alapvető feladatát látja el: többek között megvédi a testünket azoktól a vírusoktól és baktériumoktól, amelyeknek nap mint nap ki vagyunk téve, de véd a sejteket károsító ultraibolya sugarak ellen is. Ráadásul az egészséges bőr abban is segít, hogy az ember jobban reagáljon a körülötte zajló fontos változásokra azáltal, hogy fájdalmat vagy nyomást érez. 

A hideg időjárás időszakában könnyen kialakulhatnak olyan változó súlyosságú állapotok, mint a xerózis (száraz bőr) vagy az ekcéma.

Télen nemcsak a kinti levegő szárazabb, a fűtés is fokozza a helyzetet, ezért fontos, hogy naponta hidratáljunk: ha érzékeny bőrünk van, válasszunk illatanyag- és lanolinmentes hidratálókrémet. Hidegben ugyan jól esik, de ne vigyük túlzásba a forró fürdőt, főleg mert a tusfürdő és a szappan gyakori használata csak ront a bőrünk állapotán. 

A legjobb, ha közvetlenül fürdés után, még a nedves bőrre visszük fel a hidratálókrémünket. Fektessünk kellő hangsúlyt az arcunkra is: védjük a széltől, a havazástól, használjunk rendszeresen ajakbalzsamot a kiszáradás ellen. Ne feledjük, hogy attól, hogy tél van, a nap még süt, és van ereje, ezért télen is érdemes fényvédő krémet használni, ha hosszú ideig vagyunk a szabadban.

Tényleg van haszna, ha D-vitamint szedünk?

A rövid válaszunk az, hogy igen! A hosszabb az, hogy igen, mivel a szervezetünk a napfény hatására termel D-vitamint, de amikor beköszönt a tél, a „gyár lelassul”. Pedig az embernek nagy szüksége van D-vitaminra az egészsége megőrzéséhez és a fertőzések leküzdéséhez.

Az immunrendszerben a D-vitamin javítja a fertőzések elleni küzdelem képességét és csökkenti a gyulladást. Ha nem tudunk télen eleget eleget lenni a napon, egészítsük ki az étrendüket D-vitamint tartalmazó ételekkel, például olajos halakkal, májjal, gombákkal, chiamagvakkal, dióval, tojással, tejtermékekkel és lenmaggal. 

A bőrrák kockázata miatt a bőrgyógyászok nem javasolják a teljesen védtelen napozást a D-vitamin növelésére a szervezetünkben. Bevihetjük a vitamint étrendkiegészítő formájában is. Vitatott, hogy pontosan mennyi D-vitaminra van szüksége az egészséges felnőtteknek. Egyes egészségügyi hatóságok napi 1000 NE-től napi 2000 NE-ig terjedő mennyiséget javasolnak. Fontos megjegyezni, hogy a túl sok D-vitamin is káros lehet: a biztonságosan bevehető legnagyobb napi mennyiség 4000 NE. 

Ugye a járvány óta is mindig mossa a kezét?

Télen hajlamos az ember elgondolkodni azon, hogyan is betegszik meg attól, hogy fázik, hiszen a hideg időjárás önmagában nem tesz beteggé – növelheti viszont a megbetegedés esélyét. 

Ahhoz, hogy megértsük, miért van így, gondoljunk az ezeket a megfázást és az influenzát okozó vírusokra. Egyes vírusok a téli körülmények között is jól érzik magukat, ráadásul a hidegben a szervezet védekezőképessége gyengülhet. A megfázást, az influenzát és a covidot más-más vírusok okozzák – csak a náthát több mint 200 vírus okozhatja, a megfázásos megbetegedések mintegy felét pedig feltehetően rhinovírusok okozzák. 

Télen többek között azért gyakoribbak a vírusos megbetegedések, mert többet vagyunk a négy fal között, a vírusok így könnyebben terjedhetnek emberről emberre. A kórokozók tüsszentéskor vagy köhögéskor cseppekben terjedhetnek a levegőben, de a kezünkkel is felszedhetjük őket egy szennyezett felületről. A tömegközlekedési eszközök, az iskolák és a munkahelyek így tökéletes táptalajt nyújtanak a vírusoknak.

A higiéniai szabályok betartásával megelőzhetjük a kórokozók terjedését: köhögés vagy tüsszentés közben takarjuk el a kezünket és a szánkat egy zsebkendővel, amit azonnal tegyünk a szemetesbe. Alaposan mossunk kezet szappannal és meleg vízzel, és rendszeresen fertőtlenítsük a felületeket. Kerüljük a szem, az orr vagy a száj érintését, amíg meg nem mostuk a kezünket. Az oltással csökkenthetjük az influenzának és a covidnak való kitettségünket.

Maradjunk mozgásban!

Rövid távon úgy, hogy ha nagyon fázunk, melegítsük fel egy kicsit a testünket azzal, hogy mozgunk egy kicsit – a mozdulatlanságtól ugyanis csak még inkább fázni fogunk. Hosszú távon úgy, hogy nem dobjuk el a kézisúlyzót a sötét hónapokban sem. Télen sokkal, de sokkal nehezebb rávenni magunkat a testmozgásra, hiszen a sötét esték és az esős időjárás miatt kevésbé érezzük magunkat motiváltnak. 

Pedig épp ezekben a hónapokban vagyunk a leginkább hajlamosak egy kis ünnepi túlsúlyt felszedni – ezért még inkább oda kell figyelnünk, hogy fittnek mondhassuk magunkat a szezonban. 

A túlsúly megterheli a szervezetet, a szívet és az immunrendszert, így kevésbé hatékonyan veheti fel a harcot a fertőzésekkel szemben. A rendszeres testmozgás ráadásul a hangulatot is szabályozza, így ezzel kiválóan felvehetjük a kesztyűt az évszakkal együtt járó melankolikus, depressziós érzésekkel is.

Rengeteg olyan edzésforma van már, amelyet beltérben is végezhetünk. Edzés, tánc, jóga, pilates, szinte egy forintba sem kerül, hogy néhány eszköz segítségével átmozgassuk az izmainkat. Sokat segíthet, ha a családtagokkal, a barátokkal mozgunk közösen, legyen szó akár egy hosszabb, gyorsabb tempójú sétáról. 

Figyeljünk az öltözködésre!

Nagyon nem mindegy, hogy télen milyen ruhákban mászkálunk, hiszen ahhoz, hogy a szervezet zökkenőmentesen működhessen, melegen és aktívan kell tartanunk. A legfontosabb, hogy védjük a testnek azokat a részeit, amelyek fázhatnak a hidegben, az ujjakat, a fülcimpákat, az orrhegyet, a fejünket. 

Ha ezek megvannak, elmélázhatunk a réteges öltözködés fontosságán is. A legfőbb cél, ha a hideg időben öltözködünk, hogy a bőr és a rétegek is melegen és szárazon maradjanak. Az első rétegnek szintetikus anyagból, például poliészterből kell készülnie, amely elvezeti a nedvességet, és lehetőleg szél-és vízálló. A következő rétegnek szigetelő anyagnak kell lennie, mint például a gyapjú: ez jól szigetel és több testhőt tart meg, mint a pamut. 

Lehet, hogy szeretünk kissé felmelegedni, mielőtt elindulunk a hidegben, pedig nem baj, ha inkább kicsit hűvösen maradunk a start előtt: hiszen ha a rétegekben már öltözködés közben melegünk lesz, amint elkezdünk mozogni, izzadni fogunk, a rétegek pedig telítődnek. Épp ezért, ha úgy érezzük, hogy kicsit melegünk van, vegyünk le egy réteget, mielőtt úgy érezzük, hogy izzadni fogunk.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a lábak védelmét: nyugodtan hordjunk két pár zoknit, és nem árt, ha az első – amelyik közelebb van a bőrünkhöz – nedvességelvezető anyagból készül. Erre nyugodtan vehetünk gyapjú vagy gyapjúkeverék zoknit. A cipőink akkor megfelelőek a hideg időben, ha szigetelnek a nedvesség ellen, és fedik a bokáinkat.

Pörgessük fel az immunrendszert!

Gyakori, hogy a téli hónapokban kényelmi ételek után sóvárgunk, arról nem is beszélve, ha lecsúszik egy lángos a karácsonyi vásárban, vagy egy kis töltött káposzta majonézes krumplival karácsony első napjának reggelén. A szaloncukrokról, a süteményekről és az otthoni csokikollekcióról se feledkezzünk meg, amelyek viszont megemelhetik a vércukorszintünket, és már néhány napon belül érezni fogjuk a nadrágunkon, hogy gond van.

Töltsük inkább fel a szervezetünket ízletes, egészséges ételekkel. A gyümölcsök és zöldségek tele vannak alapvető vitaminokkal és ásványi anyagokkal, amelyek erősítik az immunrendszert, így nagyobb eséllyel küzdhetünk meg a megfázással vagy más, légúti betegségekkel. 

A C-vitamin nagyszerű immunerősítő, így a citrusfélék fogyasztása segíthet. A cink szintén, mivel a fehérvérsejtek segítségével védekezik a szervezet a káros, betegséget okozó kórokozók ellen. Tegyünk az étrendünkbe cinkben gazdag ételeket, például rákokat, garnélarákokat, babot, dióféléket és teljes kiőrlésű gabonaféléket.

A forró levesek és a forró italok mellett fűszerezzük meg az ételeket gyömbérrel, mézzel, fahéjjal, szezámmaggal, száraz gyümölcsökkel, sáfránnyal és kurkumával, amelyek természetes antioxidánsokkal látják el a szervezetünket.

Legyünk magunkkal elnézők

Ne feledjük, hogy a tél a mentális egészségünkön is nagyot üthet, az ünnepi stressz ráadásul befolyásolhatja az immunrendszerünk működését. Ez ahhoz vezethet, hogy nassolunk vagy akár túl sok alkoholt fogyasztunk. Legyünk magunkkal együttérzők, ha szalad a ház, ha félájultan veszünk ajándékokat, ha el kéne takarítani a havat, de semmi kedvünk lapátolni. Javítsuk a hangulatunkat azzal, hogy aktívan tartjuk a kapcsolatot azokkal, akik fontosak a számunkra. 

Sétáljunk nagyokat, akár egyedül is, figyeljük a fényeket, az illatokat. Igyunk meg otthon egy teát, és 20 percig egyáltalán ne csináljunk semmi mást. 

Fordítsunk különös figyelmet a csecsemőkre, a háziállatokra és az idősekre. A csecsemőknek nehezebb fenntartaniuk a testhőmérsékletüket, mint a felnőtteknek, ugyanígy, az idősebb embereknek is nehezebb a szabályzás. Ellenőrizzük őket gyakrabban, biztosan nem fáznak-e. Ne hagyjuk, hogy extrém hidegben a háziállataink a szükségesnél tovább maradjanak kint, hogy elkerüljük a fagyási sérüléseket. 

Források: British Heart Foundation, Health One Family Medicine, One Medical, The Conversation, Bupa's Health Content, Medical News Today, Cision Newswire, New York Presbyterian.

Nyitókép: Getty Images / svetikd