Meredeken nő a gyulladásos bélbetegségekben szenvedők száma, sok köztük a gyerek

Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett Magyarországon a gyulladásos bélbetegségekben (angolul: inflammatory bowel disease, IBD) szenvedők száma, derül ki a Semmelweis Egyetem keddi közleményéből. A magyar egészségügyi statisztikák mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és ami még ennél is aggasztóbb: a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, a betegek közül minden ötödik gyermek. A vezető okok között a dohányzás, a rostszegény táplálkozás és a gyorséttermi ételek állnak az élen, azaz főként az egészségtelen életmódnak köszönhető az esetszámok drámai emelkedése.

A gyulladásos krónikus bélbetegségeknek két csoportja van:

• a páciensek kisebbik fele a bélrendszer krónikus gyulladásával járó Chron-betegségben szenved,
• a többség fekélyes vastagbélgyulladással, úgynevezett colitis ulcerosa-val küzd.

„A mintegy 60 ezer magyar beteg 15-20 százaléka 18 éven aluli, és ritkán ugyan, de előfordulhat a betegség nagyon korai válfaja 6 éven aluli gyermekeknél is, ezt VEO-nak nevezzük” – mondja dr. Miheller Pál, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika docense.

A gyulladásos bélbetegségeket jelenleg a gyógyíthatatlan krónikus betegségek között tartják számon. Az, hogy egyre korábbi életkorban lépnek fel, számos kihívást jelent az orvostudomány és az egyén számára is. Ha ugyanis valakinél például 15 éves korában alakul ki a betegség, akkor elképzelhető, hogy akár további 65-75 évig is ezzel együtt kell élnie, vagyis sokkal hosszabb idő van a gyógyszeresen már nem kezelhető szövődmények kialakulására.

„Ezzel párhuzamosan a betegség lefolyása is egyre agresszívebbé vált, míg korábban azt láttuk, hogy 50-60 éves kor között volt egy enyhébb lefolyással járó esetszám emelkedés, egy úgynevezett időskori csúcs, addig most egyre gyakoribb, hogy erőteljesebben jelentkezik a kór” – magyarázza a gasztroenterológus.  

A tünetek közül a legegyértelműbb a véres széklet, a fekélyes vastagbélgyulladás ugyanis nagyon gyakran ezzel kezdődik, így a betegek viszonylag korán orvoshoz fordulnak, mivel a vér látható. Ugyanakkor a Chron-betegek esetében rövidebb hasmenéses epizódokkal jelentkezik a betegség, amely kevésbé rémisztő tünet, így ők nem keresik fel rögtön az orvost, ezért gyakran késik a diagnózis.

Tehát, ha valakinek a hasmenése ok nélkül vissza-visszatér – például másnak a családban nem jelentkezik és nem jár lázzal –, de fogyás, fáradékonyág, kialvatlanság, teljesítőképesség-csökkenés is társul hozzá, akkor mindenképp érdemes elmenni a háziorvoshoz, ahol többek között labor- és székletvizsgálattal ki tudják szűrni, hogy a múló állapot, vagy komolyabb betegség állhat-e a háttérben. Ezt követően szükség esetén a háziorvos beutalja a beteget gasztroenterológiai szakrendelésre.

Az IBD az orvostudomány mai állása szerint gyógyíthatatlan betegség, de tünetmentessé tehető, ugyanakkor a tünetmentesség esetében nem elég, ha a betegségnek nincs tünete, a tünetmentesen zajló gyulladást kell meggyógyítani, hogy ne alakuljanak ki további szövődmények. Éppen ezért a tünetmentes betegeknél kiemelt jelentőségük van a rendszeres kontrollvizsgálatoknak, mint például a labor, a székletvizsgálat, az ultrahang és akár az endoszkópia. Ha a terápia során a gyógyszerek nem használnak, akkor műtéti eljárás válhat szükségessé, ilyenkor előfordulhat, hogy a bélszakaszból eltávolítanak egy részt, vagy korszerűbb bélplasztikai eljárást alkalmaznak.

Akinek a családjában, közvetlen rokonai között előfordult a betegség, számukra még fontosabb, hogy prevencióként rostokban és vitaminokban gazdag, egészséges ételeket fogyasszanak. Az IBD-s betegek gyógyításakor az orvosi teamnek tagja dietetikus is a gasztroenterológus és sebész mellett, és a táplálásterápia kiemelt hangsúlyt kap.

Nyitókép: BSIP/UIG Via Getty Images