Parkolóőrnek állt Schirilla György, aki korábban a jeges Duna átúszásával vált híressé

Januárban már beszélt a lehetséges visszavonulásról Schirilla György, aki korábban arról vált ismertté, hogy átúszta a jeges Dunát. 

A férfi nemrég a Metropolnak nyilatkozva mesélte el, hogy két és fél éve parkolóőrként dolgozik Budapesten, márciusban pedig megjelenik egy mesekönyve is Túró és Matilda címen. 

Elváltam és rengeteg adósságom volt, amikből, ha nehezen is, de az új párom segítségével kijöttem

– emlékezett az elsősorban jeges úszásairól ismert sportember, aki ezt a „hobbiját” édesapjától örökölte.

A sportból, az úszásaiból már nem tudott megélni. A szponzorációs pénzek mindig arra voltak elegek, hogy az úszásokhoz kapcsolódó költségeket fedezni tudja. 

Két és fél-három éve teljesen padlóra kerültem, és munkát kerestem. Tudok sokat gyalogolni, de egy fegyelmezetlen, bohém ember vagyok. Úgy gondoltam, hogy a parkolási ellenőrségnél ez az utóbbi két tulajdonság eltűnik, az első pedig nagy előny, és ráadásul ez a munkakör rászoktat egy sokkal fegyelmezettebb életre. Jó a kommunikációs képességem, rendet tudok tenni egy parkolóban

– mondta a férfi a lapnak. 

„Sokan megismernek, kiszólnak az autójukból, hogy Gyurikám, nem lenne jobb inkább a jeges Dunában? Én pedig úgy gondolom, hogy dolgozni ugyan nehéz, de nehezebb nem dolgozni. Édesapám, aki nálam híresebb volt, a hatvanas években havat lapátolt, pincér volt az Országház Étteremben, sőt hajnalban még kukázott is. A munka nem ciki, cikisebb lenne, ha az ismertségemet kihasználva koldulnék az utcán. Három év múlva nyugdíjas leszek, arra is gondolni kell” – tette hozzá. 

A férfi elmondta, hogy búcsúzóul még úszik egyet Budapesten, Vácon, és kettőt a Balatonon, hogy elköszönjön a közönségtől, de már nem vonzza a hideg víz, nincs kedve belemenni. „Nagy telek, jégtáblák sincsenek. És különben is, rengeteg Rozmár klub van az országban. Számomra így nincs kihívás sem” – nyilatkozta.

Nyitókép (archív): MTI / Komka Péter