Egy kutatás azt állítja, hogy a politikusok tovább élnek, mint az átlagemberek

Egy új kutatás szerint a politikusok világszerte sokkal nagyobb valószínűséggel élnek tovább, mint az átlagemberek – írja az IFL Science, amely szerint az eredmény jól tükrözi az elit és a hétköznapi emberek közötti egyre növekvő egyenlőtlenséget.

A hvg.hu által szemlézett tanulmány szerint a helyzet egyre rosszabb lesz. A 19. század végén és a 20. század elején a legtöbb vizsgált országban a politikusok halálozási aránya a lakosságéhoz hasonló volt. A 20. század folyamán azonban a halálozási ráták közötti különbségek minden országban jelentősen nőttek.

A tanulmányt az Oxfordi Egyetem tette közzé a European Journal of Epidemiology című folyóiratban. A kutatók 11 ország, köztük Ausztrália, Ausztria, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Kanada, Hollandia, Új-Zéland, Svájc, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok több mint 57 500 politikusára vonatkozó adatok átvizsgálása után arra jutottak, hogy a vizsgált ország politikusai 3-7 évvel élnek tovább, mint az átlagemberek.

A kutatók azt gyanítják, hogy a tendencia hátterében több tényező áll: például a 20. század első felében magas volt a dohányzók aránya, még az elit körében is. Az 1950-es évek óta azonban ezek a számok visszaestek. A tanulmány feltételezi, hogy a politikusok körében talán gyorsabban csökkent a dohányzók aránya, mint a lakosság körében, ami részben magyarázhatja a várható élettartambeli különbségeket. 

Az eredménynek továbbá a szív egészségéhez is köze lehet: a politikusoknál általában magasabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, mint más embereknél, de ezek a betegségek könnyebben kezelhetők, amióta az 1960-as években széles körben elérhetővé váltak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek.

Egy másik nagy – és talán a legnyilvánvalóbb – tényező a vagyoni egyenlőtlenség. A politikusok lényegesen magasabb fizetést kapnak, mint az átlag lakosság, ami egyértelmű előnyökkel jár a hosszú élettartam és az egészség szempontjából. A kutatók mindazonáltal azzal érvelnek, hogy ez a tényező nem olyan kiemelkedő, mint amilyennek elsőre tűnik, mivel az egyenlőtlenség az 1980-as években kezdett növekedni, de a várható élettartamban mutatkozó különbségek már évtizedekkel azelőtt is szembeötlőek voltak. 

Nyitókép: Paul Bradbury / Getty Images