Nem az a kérdés, hogy lesz-e újabb világjárvány, hanem az, hogy mikor tör ki.

Tihanyi Péter kislánya négy hónapja nem tud kikeveredni a köhögésből, rengeteg gyerek beteg. Szlávik János szerint ez a téli időszakban egyáltalán nem meglepő, tombolnak a légúti fertőzések és az influenza, első sorban a gyerekek körében. Az infektológus arról beszélt, hogy ha a fertőzés után a gyerek fájlalja a fülét vagy a hasát, érdemes orvoshoz fordulni, ugyanis jó eséllyel bakteriális szövődmény alakult ki nála. Szlávik János szerint bár most még nem kell rettegni a vírusoktól, mindenki számít egy bizonyos x-faktorra, ami a jövőben egy újabb világméretű járványt robbanthat ki. 

Még ha nem is értett az átlagember mindent, a koronavírus-járványban sokan tudományos híreket olvastak, próbáltak képbe kerülni azzal, hogy mi is történik körülöttünk. Közelebb került a tudomány az emberekhez, de emellett a kapcsolataink is megváltoztak, felértékelődött a személyes találkozások jelentősége. Mit tanultunk a covidból, és hogyan lépne fel az emberiség, ha egy újabb világjárvány ütné fel a fejét? Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológust kérdeztük a Reggeliben.

Újabb amerikai kormányzati szerv állt ki az elmélet mellett, miszerint a világjárványt okozó vírus nem állatról terjedt át az emberekre. 

A Pandora-vírus 48 500 éves, képes megfertőzni más organizmusokat.

Kínában már tizenegy várost lezártak, miután egy nap alatt megduplázódott a koronavírus-fertőzöttek száma. 

Fél Európát megfertőzi az omikron variáns, ráadásul néhány héten belül. Ezt a WHO európai részlegének vezetője közölte 12 nappal ezelőtt. Dr. Hans Kluge a WHO európai igazgatója egy francia hírügynökségnek tegnap már azt nyilatkozta, hogy lehetséges, hogy Európában tavasszal véget ér a járvány az omikron hullám hatására, hiszen a becslések szerint márciusig az európaiak több mint 60 százaléka megfertőződik majd a variánssal.

Mr. Kovid, csak nem C-vel, hanem K-val.

Túlnő az embereken a közösségi média? Véget érhet a világjárvány? Ha, nem, akkor hogyan élhetünk vele tovább? Súlyosbodik-e a klímaválság és hogyan változik az életszínvonal? Mi az, amiért tehetünk és merre tart most a világ? Folytatjuk a Fókusz Plusz 10 éves hagyományát, amiben számot vetünk a múlttal, hogy mi történt 2021-ben, és megnézzük, hogy mi vár ránk idén, 2022-ben. Holnap este a Híradó után.

Az újévi nemzetközi összesítés szerint több mint 288 millióan fertőződtek meg eddig a koronavírussal. Hazánkban csaknem negyvenezren haltak meg. 

Két éve ilyenkor senki sem hitte, hogy nagy a baj, aztán néhány hét múlva már az egész világ bezárkózott.

A gazdagok még gazdagabbak, a szegények, ha lehet még szegényebbek lett a világjárvány miatt és alatt. A gyógyszeriparban, e-kereskedelemben és a szállításban tevékenykedő cégek sokszorosára növelték vagyonukat. Elon Musk, a SpaceX vezérigazgatójának vagyona például egy év alatt több mint az 500 szorosára nőtt, de még így sem ő a leggazdagabb ember a világon. A szupergazdagok közel 3600 milliárd eurót, vagyis körülbelül egy billiárd 300 billió forintot halmoztak fel az elmúlt két évben.

Hétről hétre jelentkezünk a Föld körül rovatunkkal, ezen a héten azonban nem úti célt ajánlunk, hanem néhány egészségügyi tippet adunk az utazásokhoz

Az egészségügyből 5500 dolgozó távozott tavasszal, az iskolákban alig győzik helyettesítéssel a pedagógushiányt megoldani, a vendéglátásban szintén munkaerőhiánnyal küzdenek a világjárvány óta. Erre a problémára szeretne megoldást találni a HVG állásbörze, amely 15 éve köti össze a munkaadókat és munkavállalókat. A koronavírus-járvány alatt ez már a harmadik alkalom, hogy pavilonok helyett az online térben lehet keresni az ajánlatokat. Ennek előnye, hogy azok is részt könnyebben részt vehetnek rajta, akik vidéken élnek. Ez alkalommal 73 kiállító 1300 álláslehetőséget kínál az érdeklődőknek.

Soha annyian nem kapták el a koronavírust az olimpiai játékoknak helyt adó Japánban, mint tegnap. Már harmadik napja dőlnek meg a fertőzési rekordok. A tokiói kormány szerint a legnagyobb gond az, hogy a japán társadalom nem veszi komolyan a veszélyt.

Jön az ősz, és vele sajnos a koronavírus negyedik hulláma is közelít. A harmadik oltás pedig zöld utat kapott tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériumától. Az eljárásrendben a szakmai ajánlás pedig az, amit eddig is hallani lehetett: az első két oltástól eltérő oltást javasolnak mindenkinek. Ezzel viszont nem mindenki ért egyet.

Bár Magyarországon vasárnap meghaladta az 5 milliót azok száma, akik megkapták legalább az első oltást, mégis hatalmas vitákat vált ki az oltáskérdés. A korlátozások jelentős részét eltörölték, mégis csak azok szabadulhattak fel igazán, akiknek van védettségi igazolványuk – ez feszültséget szül. Hiszen sokan még most is elutasítják a koronavírus elleni vakcinát. A Híradó tegnap esti különkiadásában is parázsvita alakult ki a témával kapcsolatban.

A koronavírus miatti hivatalos halálesetek száma péntekre átlépte a 2 milliót, a fertőzöttek száma pedig több, mint 93 millióra nőtt. A világ számos országában további szigorítások jönnek, de vannak olyan országok is, ahol alig érzékelhető, hogy világjárvány van. Mutatjuk ezeket a helyeket.

A koronavírus-járvány nemcsak az egészségünket, hanem a gazdaságot is megroppantja, és elsőként azok az iparágak kényszerülnek térdre, amelyeknek a léte az emberek jelenlététől függ. Ilyen a vendéglátás is, ahol most nagyon nagy a baj. Egységes megoldás nincs, mindenki úgy próbál túlélni, ahogy a lehetőségei engedik.

A 16. legrosszabb helyen szerepel Magyarország 200 ország közül a járvány okozta halálesetek számát népességarányosan tekintve. A portfolió összesítése szerint egymillió lakosra vetítve 1002-en haltak meg Magyarországon 2020-ban, míg a mintaként tekintett Ausztriában, bár több fertőzött volt, de 30 százalékkal kevesebb az áldozat. Az ellenzék szerint megbukott a kormány járványkezelése, a Fidesz szerint azonban egészségügyi és nem politikai kérdésről van szó. Közlésük szerint a kormány a járványügyi szakemberek javaslatai alapján dönt a lépésekről.

Jövőre Magyarországon is megkezdődnek a tömeges oltások a koronavírus elleni vakcinával. Ami nem lesz kötelező. Ám elképzelhető, hogy nélküle sokkal nehezebb lesz az életünk. Lehet, hogy sok szolgáltatás, helyszín vagy utazási mód elérhetetlen lesz számunkra egy oltási könyv, vagyis egy úgynevezett Covid-igazolvány nélkül, amely igazolja: beoltottak minket és védettek vagyunk a Covid19-cel szemben.

Valóban olyan hatása lehet a koronavírus-járványnak, mint az első világháborúnak? A Covid esélyt jelent a megújulásra? Miért nem lehet már olyan a világ, mint a járvány előtt? Kiderül a Fókusz Pluszban.

Beléptünk az adventi időszakba, és mint egy gombnyomásra, az emberek vásárló üzemmódba kapcsoltak. A hétvégén tömegek lepték el a plázákat, az egyik budapesti bútoráruház előtt is óriási autósor állt. Kérdés, hogy ez egyelőre nem túl fényes fertőzöttségi adatok mellett meddig folytatódhat ez a gyakorlat.

Napra pontosan fél évvel ezelőtt halt meg az első igazoltan koronavírusos beteg Magyarországon. De nem csak emiatt emlékezetes a március 15-i hétvége. Akkor döntöttek arról is, hogy az iskolák átállnak a digitális tanrendre, és a magyarok élete onnantól kezdve már nem volt a régi. A fertőzöttek összesített száma március idusán 30 fő volt, fél évvel később pedig már 9103-nál tartunk. Naponta 10-20 új esetet regisztráltak – az elmúlt 24 órában pedig 726-ot. A második hullámra a szakértők már tavasszal is számítottak, a mostani adatokra azonban még ők sem.

2020. beírta már magát a történelemkönyvekbe, mostani életünket tavaly ilyenkor még csak egy katasztrófafilm forgatókönyvének gondoltuk volna. Milyen pusztító eseményeket élt túl az emberiség? Hogyan hatnak ránk, és tudjuk-e kezelni azt a pszichés sokkot, amiket ezek az események okoznak bennünk, olyan katasztrófák, amik megváltoztatják az életünket, a gazdaságot és a kapcsolatainkat is. Nem csak a klímaszorongás költözött be a mindennapjainkba, hanem az is, hogy meddig lesz velünk a Covid -19 világjárvány? 

Zalaegerszegből Hollywoodba! Norbi az álmait követve költözött Amerikába. Pincérkedéssel kezdte Miamiban, most már világhírű divatházaknak áll modellt. Megmutatja, hogyan él Los Angelesben és a színiiskolát, ahová Nicole Kidman is járt.

Valahol szinte már teljesen visszaállt az élet, máshol még durvábban tombol a koronavírus-járvány. Mi a helyzet a világban és hogyan hat ez ránk?

Már tavaly megjósolta a járványt egy magyar biológus, aki szerint a szabályok lazításának is szörnyű következményei lehetnek. Más tudósok is azt vallják, hogy az emberek saját magukat vezették bele a jelenlegi világjárványba azon túl, hogy a klímaváltozás pusztító következményeit is maguknak köszönhetik. Ha tennénk a túlfogyasztás ellen, kevesebbet utaznánk, a vírus sem globálisan terjedne. Van még visszaút?

Landesz Katalin, esküvőszervező válaszolt Anna és Mariann kérdésire. Vajon egy világjárvány idején hogyan tartsunk lakodalmat? Íme a szabályok!

Két Svédországban élő, koronavírusos betegekkel is foglalkozó magyar orvos mondta el a Fókusz stábjának, hogy mit gondol arról, hogy Svédország másként reagál a világjárványra, mint a többi ország. Megmutatják hol, milyen ultramodern körülmények között dolgoznak és arról is beszélnek, hogyan győzik le saját félelmeiket. 

A világméretű krízis után talán lesznek országok amelyek jóval többet költenek majd az orvosok és tanárok bérére, az egészségügyre és az oktatásra, és szolidárisabbak lesznek, mint korábban, és lesznek olyanok is, akik nem. Nagy kérdés, hogy az elmúlt hetekben megtanultuk-e értékelni azt, ami eddig természetes volt. Milyen lesz az életünk a vírus után?

Mezei Terézia hét gyereket nevel. Köztük a legkisebb az unokája, akinek akkor lett a gyámja, mikor fia daganatos betegségben meghalt. A tornanádaskai asszony most segítséget kér, hogy valaki világosítsa fel a szegényeket, hogyan tudnak védekezni a járvány ellen.

A világ számos pontjáról kapunk folyamatosan videókat ott élő magyaroktól. A helyzet egyelőre sehol nem javult, elmondják, hogy miket tapasztalnak például Máltán, Vietnámban, Spanyolországban, vagy Olaszországban. Izraelben pedig az egyik legszegényebb várost vették vesztegzár alá, ahol az emberek nem használnak se okostelefont, se tévét és internetet sem.

Svédországban továbbra is nyitva vannak a boltok és az éttermek. Nem zártak be az iskolák, sőt kisebb tömegrendezvényeket is lehet tartani. A skandináv ország egyedülálló ezzel Európában és bár hivatalosan tagadják, sokak szerint abban bíznak, hogy kialakul az úgynevezett nyájimmunitás, ami egy természetes védelmi rendszert nyújthat a járvány ellen. De mit is jelenet ez pontosan és miért ezzel kísérleteznek ott?

A szakemberek azt mondják, gyakori, hogy krízishelyzetben újraértékeljük az életünket, például, hogy mit tettünk eddig vagy segítettünk-e másokon. Ilyenkor mindenkiben megnő az empátia és segíteni szeretne, az pedig, hogy mit, szinte nem is számít. A jó szándékot nem forintban mérik, mindenki szakmájának, tehetségének, képességének megfelelően ad bele a közösbe. Csaba például taxisként ingyen szállítja a kórházi dolgozókat, János és István az éttermükből küldi a napi menüt az orvosoknak és nővéreknek, Viki pedig a lelkeknek segít a blogjával.

Komáromi Zoltán háziorvossal a rendelése előtt találkoztunk. A doktor maszk- és tesztelés párti és úgy látja, a védekezés lényegét mostanra mindenki megértette. Akinek van maszkja, az vegye fel, akár a házilag otthon készítettet is, amíg nincs jobb. De azokat mindig ki kell mosni, 60 fok feletti hőmérsékleten.

Az Olimpiai játékok újkori történetében háromszor maradt el olimpia. 1916-ban az első világháború, 1940-ben és 44-ben a 2. világháború miatt. Egy sportoló teljes karriere törhet meg, válhat értelmetlenné, amikor élete legfontosabb versenyére nem utazhat el. A Tokiói Olimpia elhalasztását az utóbbi hetekben egyre többen javasolták. Békeidőben még soha nem volt hasonlóra példa.

A koronavírus terjedéséről egy szegedi matematikus csapat dolgozott ki járványmodellt. Ők már február második felében arra hívták fel a figyelmet, hogy a vírus második nagy centruma szerintük Irán lesz. De egy globális utazási modellel azt is megállapították, hol lesznek várhatóan az európai gócpontok.

Nagyon is valóságos a világjárvány veszélye, amit azonban ellenőrzés alatt lehetne tartani - ezt mondta az Egészségügyi világszervezet vezetője. Világszerte már 116 ezer fertőzött van és négyezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma. Az összesítésből még hiányoznak a legfrissebb olasz adatok, amelyeket mindig este közölnek.

Napok óta pánikkeltő fényképek és posztok lepik el a közösségi oldalakat, üres polcokról és kifosztott boltokról, nem csak külföldön, itthon is. A koronavírus ott is felforgatta a hétköznapokat, ahol még meg sem jelent. Világszerte majdnem 70 cég foglalkozik azzal, hogy kifejlessze a vírus ellenszerét. 400 koronavírussal fertőzött emberen tesztelik várhatóan 50 helyszínen a világban, a 2019-ben még kísérleti stádiumban lévő ebola elleni szert. Összefoglaljuk, mit tudunk eddig a koronavírusról, és a fertőzés megelőzéséről. Leadkép: freakwave, Pixabay

A klímaváltozással megágyaztunk egy nagy világjárványnak, és ha továbbra sem vesszük figyelembe a vészjósló jeleket, akkor a természet reakciója több millió ember életét fenyegetheti. Jordán Ferenc, hálózatkutató biológussal beszélgettünk arról milyen szoros kapcsolat van a tengeri áramlatok változása, a hőmérséklet növekedés és a vírusok terjedése között.

Aki már gyerekkorban túlsúlyos vagy elhízott, az a túlsúlyt nagy valószínűséggel élete végéig magán cipeli – a felnőttkorban hozzá adódó tipikus betegségekkel együtt. Élete rosszabb minőségű lesz, és sokmillió társával együtt súlyosan megterheli országának egészségügyi ellátórendszerét. Ezt a „világjárványt” minden bizonnyal gyerekkorban lehetne megfékezni.

A pestis az ország minden harmadik lakójával végzett - hogyan viselték az emberek?