A Fidesz a Budapesten neki kinéző vereséget igyekszik mérsékelni a fővárosi választási szabályok megváltoztatásával – így reagált Karácsony Gergely a kedd este elfogadott új törvényre. 2014 után visszaáll Budapesten a listás választási rendszer, miután a Fidesz és a KDNP képviselői megszavazták a Mi Hazánk erre vonatkozó javaslatát. A Híradónknak nyilatkozó politikai elemző szerint az újra bevezetett listás rendszerben Karácsony Gergelynek nehezebb lehet majd összehoznia a stabil közgyűlési többséget. 

Megszavazta a kormánypárti többség a fővárosi választási rendszer átalakítását, a Szuverenitásvédelmi Hivatal létrehozását és az alaptörvény 12. módosítását is.

2017-ben a különböző világnézetű szereplők mindannyian azt mondták, hogy a rendszer igazságtalan és a Fidesznek kedvez. 

Képviselőtársait arra intette, hogy ne vegyék fel a különböző parlamenti tisztségeket, például jegyző vagy különböző alelnöki pozíciók, és ne vegyenek részt a parlamenti vitákon, interpellációkon, mert azokat nem lehet valódi vitáknak tekinteni.

Hiába derül ki pontosan a listás szavazásból, hogy hányan támogatnak egy pártot, korántsem biztos, hogy a parlamentbe jutó képviselők száma is ezt fogja tükrözni. A választási rendszer aránytalanságaiból az ellenzék kevésbé tud előnyt kovácsolni, mint a kormánypártok.

Az ellenzéki miniszterelnök jelölt azt kérte a külföldön dolgozó magyaroktól, hogy jöjjenek haza szavazni.

A választási rendszer átalakítása a fő oka annak, hogy az ellenzéknek egy tömbbe kell tömörülnie a Híradónknak nyilatkozó szakértő szerint. Nincs már ugyanis második forduló, így visszalépésekkel és egymás támogatásával sem lehet próbálkozni. A jelöltállítás még zajlik, a célja az, hogy a kormányváltást akaró szavazók voksai ne aprózódjanak szét és a pártok is elfogadják a jelölteket és a közös miniszterelnök-jelöltet is. Az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek három televíziós vitájából kettőt az RTL Klub rendez és élőben közvetít majd.

Módosítaná a választások szabályait a kormány. Kedden egy perccel éjfél előtt nyújtottak be erről javaslatot. Ennek legfontosabb része az, hogy országos pártlista állítására a jövőben csak az lesz jogosult, aki legalább 50 választókerületben állít egyéni jelöltet. Karácsony Gergely szerint a javaslat a közös lista állítására kényszeríti az ellenzéket. A kormány ma nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy miért most, a veszélyhelyzet bevezetése után akarják módosítani választási rendszert.

Tavaly elkezdtük, idén folytatjuk 30 éves visszatekintő sorozatunkat, hiszen a rendszerváltás 1990-ben teljesedett ki Magyarországon. Ekkor tartották az első demokratikus választásokat, alakult meg az MDF kormány, lett köztársasági elnök a volt 56-os, elítélt író Göncz Árpád, és főpolgármester az akkor 38 éves Demszky Gábor. Mindezeket egy sor változás előzte meg, például a választási rendszerben.

Választási vitasoroztunk harmadik része. A kormánypártok most sem jöttek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A téma: a választási rendszer. A résztvevők: Dúró Dóra, Jobbik, Varga László, MSZP és Szigetvári Viktor, Együtt.

A választások közeledtével megint előkerül, hogy kell-e, egyáltalán lehet-e változtatni a magyar választási rendszeren. A Közös Ország Mozgalom szerint kell is, lehet is. Egyetért velük 9 ellenzéki párt – a Jobbikkal ha jól értjük, tárgyalnak.

Ha ma lennének választások, a Fidesz-KDNP magabiztosan nyerne. Az ellenzék előválasztási forgatókönyveken rágódik, illetve a kétharmados kormánytöbbség által öt évvel ezelőtt elfogadott, a 2014-es választásokon bemutatkozott választási rendszert bírálja. Azzal, hogy? Mit mondanak a szakértők?

Toronymagasan nyert a kormánypárt Oroszországban a vasárnapi választásokon. Akkora többségük lett, hogy akár az alkotmányt is módosíthatják, ha akarják. A módosított választási rendszer és az egyenlőtlen kampány mellett két dolog is a kezükre játszott: a szavazók totális közönye, és persze a szokásos választási csalások. Utóbbiakról még videófelvételek is vannak.

Az egykori brit gyarmatot 1997-ben csatolták Kínához. A demonstrálók a választási rendszer átalakítása ellen tiltakoznak. A kínai rendőrség ezúttal nem avatkozott be, de a hétvégén könnygázzal próbáltak véget vetni a tüntetéseknek.