Ha létezik az energiamegmaradás törvénye, akkor a tudásmegmaradásnak is van szabálya? Most kiderül, ugyanis középiskolai kérdéseket hoztunk fizikából.

Az ember a szürke hétköznapokban ritkán találkozik vaktérképekkel vagy domborzati rajzokkal – ez most azon ritka napok egyike. Tíz kérdés, aminek megválaszolásához a középiskolai földrajztudást kell visszahozni a felszínre a memória legmélyéről. Hibátlan lesz?  

Miért tartható a levegőn az alumínium, és hogy hívják azt, ha olajat és vizet alaposan összerázunk? Ebbe a kémiatesztbe sokaknak beletörhet az bicskája, pedig még csak nem is az emelt szintű feladatokat hoztuk.

TETT mese és történetíró pályázatot hirdetett a Richter. A pályázaton arra biztatják az általános és középiskolás diákokat, hogy írjanak meséket vagy olyan történeteket, amelyek kapcsolódnak a természettudományokhoz. A program egyik célja, hogy a fiatalok megszeressék a természettudományokat, de ennél sokkal többről szól, az írás ugyanis önismereti munka és kreativitás is. Több száz pályamű szokott érkezni, a legjobb 100 történetből pedig könyv is készül.

A szakszervezetek összeomló oktatásról beszélnek, a kormányzati szereplők pedig arról, nincs tanárhiány.

Az Observer úgy tudja, hogy a műsorvezető már nem szeretne kamerák elé állni.

Gratulálunk a vakondnak.

Az első osztályosoktól a gimnazistákig várják meseírók jelentkezést november 8-ig.

Hiába reklámozták az egyetemek, az újonnan induló természettudomány-környezettan tanári képzésre alig jelentkeztek.

Természettudományos mesék és történetek írására buzdít a Richter Gedeon és a Szabó Szabolcs Alapítvány. Az a céljuk, hogy a történeteken keresztül közelebb kerüljenek a diák olyan „mumusnak” számító tantárgyakhoz mint a kémia, a fizika vagy a biológia.

Beszélő, guruló, táncoló robotokkal is találkozhattak az érdeklődők a Tudomány Fővárosa nevű rendezvényen. A második alkalommal megrendezett program célja, hogy felkeltse a fiatalok érdeklődését a természettudományok, a kutatói és a mérnöki pálya iránt.

Interneten elérhető jegyzetekből tanítják majd a szakgimnáziumokban az új, összevont természettudományos tárgyat. A tankönyv ugyanis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint nem készült el. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint a tananyag kinyomtatható, és a tanárok tudása elég ahhoz, hogy felkészüljenek az órákra.

146 éve jelenik meg hetente a természettudományok legnevesebb lapja, a brit Nature. A kiadvány mára komplett lapcsaláddá nőtt: a biológián át a kémiáig. Évente több mint tízezer publikáció érkezik hozzájuk, de alig 7%-uk jelenik meg. Így érthető, hogy minden kutató arról álmodik, hogy egyszer a Nature publikálja. Baló György vendége a neves lap hetedik főszerkesztője.

Európában hiányoznak a nagy ötletek, ezért sikeresebb az Egyesült Államok kutatásban és fejlesztésben, mondja mai vendégünk, Sir Philip Campbell asztrofizikus, aki a világ talán legelismertebb természettudományos folyóirata, a Nature főszerkesztője. Sir Philip szerint a tudomány legizgalmasabb távlati célja emberi életre alkalmas új légkör felfedezése a világűrben.