Magyarország olcsó, de nem feltétlen a magyaroknak - erre jutott legújabb kutatásában az Eurostat. Az élelmiszerárak és a jövedelmek alapján hasonlították össze az országokat. Az derült ki: a hasonló árszínvonalú országokban másfélszer magasabbak a fizetések, mint Magyarországon. Nagy a különbség egyébként az Európai Unión belül az élelmiszerárakban. Dániában például majd kétszer annyiba kerül ugyanaz a kosár élelmiszer, mint a legolcsóbbnak számító Romániában.

Szerda délben a 3000 raklapból összerakott Colosseumban indult el a 2018-as fesztivál első bulija. Ez már a 26. sziget. Összegyűjtöttük az elmúlt évek elképesztő és sokszor felfoghatatlan számait és statisztikáit, hogy mi kell ahhoz, hogy naponta 90 ezren bulizhassanak több mint 1 hétig.  

Vegyünk egy nehezen élő családot, ahol egy hónapban nem jut több egy emberre, mint 36 ezer forint, viszont van fürdőszobájuk. Ezért ők nem számítanak hátrányos helyzetűnek. Vagy vegyünk egy másik, 3 gyerekes családot, akik napról napra élnek, viszont az apa időnként kap közmunkát. Emiatt ők sem számítanak hátrányos helyzetűnek. Ha csak a számokat nézzük, örülnünk kéne, mert körülbelül 50 százalékkal kevesebb lett a szegény gyerek. Ha viszont azt nézzük, hogy a számítási módszerek változtak, akkor már csalóka lehet a kormány statisztikája...

Számtengerek világában élünk a világgazdasági versenyben: hazai és nemzetközi statisztikai hivatalok és szervezetek, kutatóintézetek, bankok, intézmények zúdítják ránk a számokat naponta. Mi számít, mi kevésbé? Mire kell figyelni, mire nem annyira? Egy ország érvényesülésének alapfeltétele a versenyképesség, amelynek tekintélyes elemzője a svájci Világgazdasági Fórum. E fórum új rangsora szerint versenyképességét tekintve Magyarország 140 ország közül a 69. Gyengébb, mint a balti államok, gyengébb, mint a visegrádi négyek többi tagországa, gyengébb, mint Románia, Bulgária, Kazahsztán vagy Azerbajdzsán.

Ez derült ki az Európai Uniós statisztikai hivatalának kutatásából - a mediterrán országokban ennél is rosszabb a helyzet. A sok munkanélküli mellett viszont több tízezer betöltetlen álláshely is van Magyarországon és nemcsak diplomásoknak.

3 ezer fővel kevesebben dolgoznak a kereskedelemben a vasárnapi zárva tartás bevezetése óta. A kormány mégis növekedésről beszél, a híradónak nyilatkozó államtitkár szerint ugyanis a májusi adatokat a tavaly májusi adatokkal kell összehasonlítani. A Párbeszéd Magyarországért viszont úgy látja, a vasárnapi boltzár bevezetése káros volt a munkaerőpiacnak.

Orbán Viktor szerint csökken a szegények száma Magyarországon, és a szegényeknek több pénzük van, mint korábban volt. Az európai statisztikák szerint viszont Magyarországon félmillióval nőtt a szegények száma 2008 óta.