Magyarországon körülbelül háromszázezer pár küzd termékenységi problémákkal, vagyis mind a nők, mind a férfiak tizenöt százaléka meddő, illetve nemzőképtelen. A Reggeli vendége Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője volt, aki szerint olyan vegyi koktélban élünk, melynek egyik negatív hatása lehet például a meddőség vagy a daganatos megbetegedések.

Az igazi és a műfenyő környezeti terhelését rengeteg tévhit övezi. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Klímatestületének alelnöke állítja: jót teszünk a természetnek, ha minél nagyobb vágott fát veszünk. A műfa rendkívüli módon pusztítja bolygónkat, a leváló mikroműanyagoknak pedig egészségkárosító hatása van. Rossz hír: a földlabdás fenyővel sem vagyunk beljebb, sőt még azzal is ártunk a környezetnek, ha egyáltalán nem állítunk semmilyen karácsonyfát!

Milyen környezetkárosító hatásai lehetnek egy debrecenihez hasonló akkumulátorgyárnak? Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője arról beszélt, hogy sok veszélyes anyaggal dolgoznak, közismerten egy oldószer van a gyártásban, amit már be kellett volna tiltani egészség, magzat- és szaporodási képességeket károsító hatása miatt. Ez az anyag az MNP, és ez az az anyag, ami bekerült Gödön a talajvízbe, ahol a Samsungnak van akkumulátorgyára.

Simon Gergő, meteorológust arról is kérdeztük, hogy mennyire hoz valódi lehűlést a hidegfront és az ország melyik részén lehet veszélyes a vihar.

Sok a mikroműanyag-részecske a Dunában, és kimutatható a budapesti csapvízben is – állapította meg a Greenpeace legújabb vizsgálata. A korábbi felmérések az ásványvizek mikroműanyag-szennyezettségét is kimutatták. A mostani eredményekkel még egyértelműbbé vált: ki kell vezetni az egyszer használatos műanyagokat és helyettük a többször használatos termékeket és a betétdíjas rendszereket kell visszahozni.

A jelenlegi válsághelyzet mindannyiunkát próbára tesz. Újraértékeljük a prioritásainkat. Újra felfedezzük, mennyire fontosak a szeretteink, az egészségünk, a természetben töltött idő. De vajon milyen hatással van a vírus a klímaválságra? Ebben Simon Gergely, a Greenpeace munkatársa volt segítségünkre.

Évente 300 millió tonna műanyagot termelünk. A PET palack a legszennyezőbb csomagolóanyag és csak 20 százalékban hasznosítható újra, 400-500 év alatt bomlik le.

A gyerekek egészségét még a felnőttekénél is jobban veszélyezteti a légszennyezés. Ezért a Greenpeace iskolák környékén vizsgálta a levegő nitrogén-dioxid tartalmát, hogy pontosabb képet kaphassunk arról, mennyi káros anyagot lélegeznek be gyermekeink.

Az aktivisták felmásztak a Szabadság-szoborra és gázmaszkot húztak a fejére ezzel is jelezve, hogy nagy veszélyben vannak a nagyvárosok lakói.

Sajnos Magyarország Európa legszennyezettebb levegőjű országai közé tartozik. Az Európai Bizottság adatai szerint évente 400 ezer ember hal meg Európában légszennyezés miatt. Igaz ez? Mit tehetünk? Simon Gergely környezetkémikus válaszol!