Irán új legfőbb vezetője Modzstaba Hamenei lett, aki a korábban likvidált első számú vezető fia, így Iránban továbbra is a keményvonalasok kezében marad a hatalom.

47 év telt el azóta, hogy kirobbant az 1979-es iráni forradalom. Irán azóta is a világpolitika egyik legmegosztóbb országa, de vajon várható-e rendszerváltás?

Az iráni rezsim mindent megtesz, hogy eltitkolja a tüntetések leverésének brutalitását, a vérengzésről szóló hírek azonban mégis kiszivárognak.

Szíria az Asszad-rezsim bukása után: hogyan változott meg a politikai berendezkedés, a gazdaság és az emberek hétköznapi élete 2025-re?

75 év, úgy tűnik, elég idő arra, hogy egy ország nagy többsége elveszítse a józan gondolkodás képességét, és igazodjon a rendhez, amit egy családi dinasztia diktál. Vajon az észak-koreai rezsimet tényleg csak egy természeti katasztrófa tudná megbuktatni? Hogyan bántak odakint az észak-koreai futballválogatott magyar edzőjével, és milyen különleges szolgáltatást nyújtott egy magyar szakember Kim Ir Szennek?

A rezsim közlése szerint a nukleáris robbanófejjel is felszerelhető drón-torpedójuk segít megvédeni országukat az ellenségektől.

Ha az iráni rezsim megbuktatását nem is, valami változást hozhat az irániak életében az immár nyolcadik hete tartó tiltakozáshullám. A Közel-Kelet-szakértő szerint a tüntetések nagyon komoly legitimációs problémáról tanúskodnak, és ha a vezetés ügyesen csinálja, lazítani fog a szabályokon. Az emberek elsősorban az elnyomás ellen és a női jogokért tüntetnek. A Fókusz Plusz riportjában megszólal az itthoni iráni közösség több tagja is, mindannyian megrendültem nyilatkoztak az iráni állapotokról.

Évek óta nem volt olyan puskaporos a levegő a Koreai-félsziget körül, mint ezekben a hónapokban.

Tömeges letartóztatásokkal, rendőrök és katonák utcára vezénylésével, valamint az internet korlátozásával reagált a kubai kommunista vezetés a hétvégi kormányellenes tüntetésekre. Vasárnap több városban is ezrek vonultak az utcákra, politikai és gazdasági reformokat követelve – ilyesmire közel 30 éve nem volt példa a karibi szigetországban.

Egy rezsim, amely nem szerette a kritikát, csupán a dicséretet és az öntömjénezést. Kultúrpolitikája ezért lehetőségekkel és pénzzel jutalmazta a vazallus művészeket, büntette az ellenállókat, nem adott nekik megrendelést. Kovács Dorián filmje.