Az ünnepi időszakban ugrásszerűen nő az online vásárlások és a csalások száma, ezért különösen fontos a körültekintés. Csizmazia-Darab István, az ESET termékeket forgalmazó Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője elmondta: csak megbízható wifit használjunk, legyen antivírus a gépünkön, és a netes fizetéshez érdemes virtuális kártyát alkalmazni. Legyünk óvatosak a túl nagy leértékelésekkel hirdetett webshopokkal, és kerüljük az előrefizetést vagy a kriptós fizetést is, ha nem biztos a szolgáltató. Állítsunk be költési limiteket, kérjünk azonnali push-értesítést a banktól, és ne mentsük el a bankkártyaadatainkat. Így biztonságban vásárolhatunk az ünnepi időszakban.

Az online csalások elleni védekezés nemcsak technológia, hanem emberi döntés kérdése is, különösen az ünnepi időszakban. Dr. Berczik Krisztina klinikai szakpszichológus elmondta: az érzelmi ígéretek – kedvezmények, nyeremények, „utolsó esély” – erősebbek, mint a racionális figyelmeztetések, és a visszaszámlálók mesterséges stresszt keltenek. A szakértő tanácsa: lassítsunk, ha valahol sürgetnek, például „csak egy darab maradt”, és ne dőljünk be a gyanús ajánlatoknak. Tudatos, rutin szintű figyelemmel felismerhetjük a tipikus jeleket: túl szép ajánlatok, sürgetés, adatbekérés – ezek javarészt csalások. Így biztonságosabban vásárolhatunk az online térben.

Az online piactereken egyre több a csaló, akik hamis linkekkel próbálnak pénzt kicsalni a felhasználókból. Mutatjuk, hogyan ismerheted fel időben a gyanús jeleket!

Az RTL.hu-nak Sonjic László, az OTP Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója beszélt arról, hogyan ismerhetjük fel az online csalás jeleit, és miként védhetjük meg magunkat a kiberbűnözők ellen.

A romantikus csalások egyre gyakrabban célozzák meg a magyarokat az interneten keresztül. Mutatjuk a figyelmeztető jeleket és a védekezés leghatékonyabb módjait.

A befektetési csalások egyre kifinomultabbak, és már Magyarországon is egyre több áldozatot szednek. Mutatjuk, hogyan ismerhetők fel időben.

Az online csalások mögött kifinomult pszichológiai manipuláció áll – nem a technika, hanem az érzelmeink a célpont. Dr. Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője szerint a csalók pontosan tudják, hogyan váltsanak ki félelmet, kapzsiságot vagy sürgetést, hogy hibás döntést hozzunk. A legjobb védekezés? Időt hagyni magunknak, beszélni róla, és fenntartani egy egészséges szintű gyanakvást. Mert nem gyengeség, ha bedőlünk – hanem emberi reakció.

Romantikus csalók vertek át magyarokat, az egyik áldozat 70 millió forintot utalt az olajmágnásként bemutatkozó udvarlójának.

Csehországban fogták el azt az ukrán csalót, aki úgynevezett csomagküldős SMS-ekkel legalább 50 embert károsított meg, úgy tudjuk, összesen több millió forinttal Hajdú-Bihar megyében. Ha az üzenetben kapott linkre rákattintottak az áldozatok, egy applikáción keresztül a csaló megszerezte a bankkártyaadataikat. Innentől már csak annyi dolga volt, hogy egy automatából kivegye a pénzüket. A 27 éves ukrán gyanúsítottnak társa is volt. Mivel bűnszervezetben vertek át embereket, a most elfogott férfi akár 10 év börtönt is kaphat.

Az online kereskedelem fellendülésével párhuzamosan megnőtt a csalások száma is. Egyre több rosszindulatú szélhámos jön rá, hogy némi kreativitással jelentős összegeket csikarhat ki a gyanútlan eladókból. A Reggeliben bemutattunk egy gyakori módszert, utána pedig Mondovics Péterrel, a Mastercard marketingmenedzserével arról beszélgetünk, hogy kerülhetjük el azt, hogy mi is a bűnözők horgára akadjunk.

Az online kereskedelem fellendülésével párhuzamosan megnőtt a csalások száma is. Egyre több rosszindulatú szélhámos jön rá, hogy némi kreativitással jelentős összegeket csalhat ki a gyanútlan eladókból. Nemes Máté, a Mastercard termékfejlesztési managerével arról beszélgettünk, hogyan ismerhetjük fel ezeket.

Volt olyan nap, amikor harmincötezer adathalász üzenetet küldött el egy francia férfi, aki egy budapesti kávézóban kaptak el. Épp a magyar rendőség nevében írt. Az üzenetekben azt állította, hogy a címzettet megbírságolták. Sokan fizettek, a férfi ekkor lopta el a bankkártyaadatokat. A somogyi rendőrök nyomoztak ellene, Kaposváron tartóztatták le. 

A közelmúltban az online kereskedelem fellendülésével párhuzamosan megnőtt a csalások száma is. Egyre több rosszindulatú szélhámos jön rá, hogy némi kreativitással jelentős összegeket csikarhat ki a gyanútlan eladókból. Hogy hogyan ismerjük fel a csalást arról Nemes Máté, a Mastercard termékfejlesztési menedzsere beszélt a Reggeliben. 

Sokaknak veszélyben lehetnek az adatai, az online csalások ugyanis bárkit érinthetnek. Sonjic László az OTP Bank Informatikai és Bankbiztonsági igazgatóságának vezető tanácsadója és Nemes Máté a Mastercard termékfejlesztési menedzsere mondták el a Reggeliben, mire kell figyelni, hogy ne essünk adathalászok áldozatául. 

Augusztus elsejétől zárolni kell a bankoknak az online csalásokkal érintett számlákat. Miután az áldozat bejelentette a lopást, a bankja jelzi az átutalást fogadó banknak a csalás gyanúját. Ekkor az érkezett pénzt zárolni kell. Tavaly csak az utolsó negyedévben 5,8 milliárd forintot loptak el az online csalók, a kormány szerint ezért kell a szigorítás.

A gyanú szerint a váci férfi online csalóktól kapott pénzt, amelyből 100 ezer forintot tarthatott meg, a többit megbízóinak kellett volna elvinnie. 

Több nőt is milliókkal húztak le Békés megyében.

Gergely Péter, a Biztosdontes.hu pénzügyi szakértője szerint egyetlen év alatt ötödével nőtt a sikeres visszaélések száma, a kárérték pedig lényegében megduplázódott.

A ChatGPT-t jegyző OpenAI nemrég bemutatta első videókészítő mesterséges intelligenciáját. A Sora nevű modell a hibái ellenére döbbenetesen élethű felvételeket alkot, amelyekről egy friss felmérés szerint az emberek fele már nem tudja megmondani, hogy azokat ember vagy gép készítette. A technológia melegágya a visszaéléseknek, legyen szó álhírekről, dezinformációról vagy más csalásokról. Összeszedtük, mire képes a Sora, és azt is megmutatjuk, hogyan ismerheti fel az MI által generált videókat.  

Vírusirtónak hazudják az AnyDesk programot, amivel valójában át lehet venni számítógépünk, telefonunk kezelését.

Több mint 2 millió forintot loptak a kiberbűnözök, és áldozatuk autóját is meg akarták szerezni. Egy bank nevében telefonáló férfi azt állította, hogy az áldozat bankszámlájáról pénzt emelt le valaki. A magát kiberbiztonsági szakértőnek kiadó csaló még egy fényképes igazolvány fotóját is elküldte. A nő végül rájött, hogy átverték, és rendőrt hívott. A legfrissebb adatok szerint tavaly csak Magyarországon 30 milliárd forintot loptak el az online csalók.

Szorongást, depressziót, poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) és pszichoszomatikus betegséget is okozhat, ha jelentős pénzünktől megfosztanak a telefonos vagy online csalók. Skultéti-Szabó Katalin klinikai szakpszichológus szerint könnyen szégyenérzet alakulhat ki az áldozatokban, és magukat hibáztatják az átverésért. Hogyan lehet ezt feldolgozni? Részletek a videóban.

A telefonos csalók pszichológiai nyomást helyeznek az áldozatukra, hogy azt érezze, azonnal cselekednie kell, hogy ne történjen még nagyobb baj. Ráadásul a csalók bárkit megkörnyékezhetnek, nem válogatnak a célpontjaik között. Herman Bernadett, a Bank360 munkatársa a Reggeliben megosztotta: volt, hogy nála is bepróbálkoztak, de időben kapcsolt, és egy okos taktikával lerázta őket. Online vásárlások alatt is megpróbálhatják ellopni az adatainkat – a videóban a szakértő arról is ad tippeket, ilyenkor hogyan védekezhetünk.

Olyan üzeneteket mutatott be Valentin-napon a rendőrség, amelyeket úgynevezett romantikus csalók küldtek, vagyis olyan emberek, akik álprofil mögé bújva párkeresésnek álcázva szedik áldozataikat. Aki egyedül van, annak az a legnagyobb vágya, hogy megtalálja az igazit. Ám ez közel sem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik. Az internetes ismerkedés veszélyeire viszont sokan nincsenek felkészülve. De olykor még a legfelkészültebbeket is érhetik váratlan helyzetek, sőt milliós károk.

Szerelmes üzenetekkel keresik áldozataikat, romantikus kapcsolatot ígérnek, de egy idő után pénzt kérnek tőlük – a rendőrök szerint ezek a legjellemzőbb ismérvei a romantikus csalásoknak. Valentin-nap alkalmából erre az online bűncselekményre hívták fel a figyelmet. Budapesten jelenleg 36 ilyen ügyben nyomoznak, amelyekben negyedmilliárd forintot csaltak ki. A pénz nagy részét valószínűleg sohasem kapják vissza a károsultak, eddig mindössze 10 millió forintot tudtak a rendőrök lefoglalni. Egy budapesti nő például azt hitte, az Igazából szerelem színészével levelezik, és még hitelt is felvett, hogy fizessen a csalónak.

Tíz évre küldené börtönbe az ügyész a csalót, aki a vád szerint álláshirdetésekre jelentkezők és cégtulajdonosok számláiról több mint százmillió forintot lopott el. A károsultakat rábeszélte, hogy programokat telepítsenek elektronikus eszközeikre, így fért hozzá a netbankjukhoz. Hamis ügyvédi bélyegzőket is használt. A rendőrök végül Dominikán találták meg, a keddi előkészítő ülésen ártatlannak vallotta magát.

A kiberbűnözők becslések szerint évente 6000 milliárd forintnyi kárt okoznak világszerte. A módszereik egyre kifinomultabbak és gyakran már a mesterséges intelligenciát is használják. Béres Anettet egy hamis Facebook profilról akarták átverni – végül a kameránk előtt bukott le a csaló.

Az utóbbi napokban, hetekben egyre több ember Facebook-üzenőfalán bukkannak fel az ismerősök mesterséges intelligenciával megfiatalított, különböző korokba és jelmezekbe helyezett képmásai. Bor Olivér kiberbiztonsági szakértő szerint komoly veszélyeket rejtenek, ugyanis hozzáférést adunk nagyon sok adatunkhoz, amivel könnyen visszaélhetnek a neten. A karácsony persze egyébként is terhelt időszak az online csalások terén – a szakértő azt is elmondta, mire kell figyelni a netes rendelések vagy futárszolgálatos kiszállítások kapcsán.

Online vásárlás vagy fizetés esetén nem szabad kapkodni, mindent nézzünk meg figyelmesen – tanácsolta a Reggeliben Sármay Bence, a Visa Magyarországért felelős területi vezetője. Hozzátette: ha megtörténik a baj, ne szégyenkezzünk, hívjuk fel azonnal a bankot. Még a szakértővel is megesett, hogy majdnem visszaéltek az adataival, az utolsó percben eszmélt fel, hogy valami nincs rendben. Hogyan védekezhetünk az online csalások ellen? A videóban tippeket ad Sármay Bence. 

Csak idén már meghaladja a 12 milliárd forintot az online csalásokkal okozott károk összege. A korábbi évekhez képest 25-30 százalékos a növekedés a Híradónknak nyilatkozó kibervédelmi szakértő szerint. A napokban országszerte több helyen is lecsaptak a hatóságok csaló bűnszervezetek tagjaira.

Rendőrségi levélnek álcázott zsarolás. Fenyegető e-mailt kapott egy nézőnk az Országos Rendőr-főkapitányság nevében. A levél osztrák címről érkezett, egy valójában nem létező rendőrségi osztályról. Az egyre több hasonló bűncselekmény miatt a rendőrök külön nyomozócsoportot alakítottak, nemrég pedig üzentek az online csalóknak.

Szerinte a válasz határozott és egyértelmű.

Ezt úgy tudta megtenni, hogy a telefonra beállított netbank belépési kódja megegyezett a készülék feloldókódjával.

Az eddiginél több biztonsági intézkedést kell tenniük a bankoknak januártól az online csalások megelőzéséért. A jegybank ajánlása alapján ha nem lehet egyértelműen bizonyítani, hogy az ügyfél hibázott, akkor a kártalanítás egyértelműen a bank feladata. Az elmúlt fél évben Magyarországon 15 milliárd forintot loptak el az erre szakosodott bűnözők.