2026. január 8. 19:05
Árpa Attila egy rövid, de annál beszédesebb posztban hívta fel a figyelmet arra, milyen könnyű majdnem bedőlni az online csalóknak. A színész szerint egy olyan, megtévesztésig hasonlító MVM-oldalba futott bele, amely első ránézésre teljesen hitelesnek tűnt. Egy pillanaton múlt, hogy nem lett belőle komolyabb baj.
„Ismét csalók!” – így indult a poszt
Árpa Attila a közösségi oldalán osztotta meg a történteket. Bejegyzésében azt írta, hogy a csalók egy kifejezetten igényes, profi kinézetű MVM-honlapot hoztak létre, amely könnyen megtévesztheti az embert.
Egészen pofás MVM honlapot kreáltak
– fogalmazott Facebook posztjában a Pokoli rokonok színésze.
Nem egyedi eset: a kommentelők is sorolták a példákat
A bejegyzés alatt gyorsan megjelentek a hasonló történetek. Többen arról számoltak be, hogy ők is kaptak már MVM-re vagy más szolgáltatóra hivatkozó üzeneteket.
Egy hozzászóló például ezt írta:
„Igen, nekem is jött ilyen. Borzasztó. De szerencsére mivel tudtam, befizettem, ezért már nem fizettem be még egyszer.”
Egy másik kommentelő, aki banki dolgozóként, arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába figyelmeztetik rendszeresen az ügyfeleket, sokan még mindig bedőlnek ezeknek a trükköknek.
Miért ennyire veszélyesek ezek a csalások?
Az ilyen átverések egyik legnagyobb ereje abban rejlik, hogy ismert, megbízhatónak hitt cégek nevével élnek vissza. A hamis üzenetek gyakran:
- elmaradt számlára hivatkoznak,
- sürgető hangvételűek,
- büntetést vagy szolgáltatás-kikapcsolást helyeznek kilátásba,
- linket tartalmaznak egy megtévesztően hasonló weboldalra.
A cél szinte mindig ugyanaz: megszerezni a bankkártyaadatokat, belépési információkat vagy rávenni az áldozatot egy gyors átutalásra.
Így működnek a leggyakoribb online csalások
Az RTL.hu korábban saját készítésű videóban is foglalkozott az online átverések terjedésével. A videóban elhangzik:
a csalások között ma a telefonos csalás a legelterjedtebb módszer.
Ebben az esetben az elkövetők gyakran:
- banki dolgozónak,
- rendvédelmi szerv munkatársának
adják ki magukat, és így próbálják rávenni az áldozatokat pénzátutalásra vagy idegen program telepítésére.
A videóban Sonjic László, az OTP Biztonsági Igazgatóságának vezető tanácsadója beszél arról, milyen jelek utalhatnak csalásra, és mit tehetünk azért, hogy ne váljunk áldozattá.
A szakértők szerint érdemes azonnal gyanakodni, ha:
- az üzenet sürget („azonnali intézkedés szükséges”),
- linkre kattintásra kérnek,
- személyes vagy banki adatokat kérnek SMS-ben vagy telefonon,
- ismeretlen számról keresnek,
- fenyegető hangnemet használnak.
Fontos szabály: bank, közműszolgáltató vagy hatóság nem kér adatokat ilyen formában.
Mit tegyünk, ha nem vagyunk biztosak benne?
A kommentelők tanácsa ebben teljesen egybevág a szakértők ajánlásával.
Ha kétségünk van:
- Ne kattintsunk a linkre.
- Ne adjunk meg adatokat.
- Keressük meg önállóan az adott cég hivatalos elérhetőségét.
- Hívjuk fel az ügyfélszolgálatot, és kérdezzünk rá.
Egyetlen telefonhívás vagy ellenőrzés is elég lehet ahhoz, hogy elkerüljük a több százezer forintos kárt.