Gulyás Gergely szerint az állami rendszerben nincs értelme az egyéni nyugdíjszámláknak, legfeljebb a befizetések követhetők.

Lead:Októbertől a nyugdíjasok visszaigényelhetik az áfát a zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek vásárlása után – jelentette be Orbán Viktor. A rendszer egy vonalkódos kártyával működik, és akár 10-15 ezer forintos havi megtakarítást is hozhat. De mennyire segít ez az élelmiszerárak drágulásával szemben? Szakértővel elemezzük az intézkedés hatásait.

Ma átlagosan évente 80-90 ezer ember megy nyugdíjba, de 2040 körül ez megduplázódhat – ekkor vonulnak majd ugyanis nyugdíjba az 1973–1977 között született Ratkó-unokák. A nyugdíjrendszer azonban nem fog összedőlni, de a finanszírozás nagyobb erőfeszítést fog igényelni a kormánytól. 

Megroppant a nyugdíjrendszer, méltánytalanul nagy szakadék tátong a járandóságot kapók között a „nyugdíjguru” szerint: a szegény még szegényebb, a gazdag még gazdagabb lesz.

Fenntarthatatlanná válhat a nyugdíjrendszer, és a gazdasági növekedést is akadályozhatja az ország népességének elöregedése – erről beszélt az általunk megkérdezett szakértő a tavalyi népszámlálás előzetes adatai alapján. A 60-as évek óta nem éltek olyan kevesen Magyarországon mint tavaly, ráadásul minden ötödik ember 65 évnél idősebb. 25 százalékkal javult viszont a gyermekvállalási kedv 2011 óta. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ez nem elég az elöregedés megállításához. A kormánytól azt írták: elkötelezettek, hogy megfordítsák a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat.

Egyéni döntések, amelyek globális válsághoz vezethetnek. A gyerektelen kapcsolatok száma világszinten emelkedik, de a nyugati típusú társadalmakban markánsabban. Manapság egy családban átlagosan nem születik két gyermek, pedig minimum két gyermek vállalása kéne ahhoz, hogy a születési és halálozási arány körülbelül nullára jöjjön ki. Létbizonytalanság, gazdasági kihívások, karrierkérdés – ez mind-mind csökkenti a gyermekvállalási hajlandóságot. Sam Vaknin pszichológus szerint nárcisztikus kultúránk az egyik oka annak, hogy kevesebb gyerek születik.

A nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re  a GDP 12 százaléka fölé emelkednek Magyarországon. Valamit tenni kell.

A gyermekvállalás elismerését is szorgalmazzák.

A szakértő szerint a szülők ilyen típusú megosztása semmilyen alkotmányos próbán nem menne át.

A nyugdíjügyekkel foglalkozó kétrészes műsorunk első részében oda jutottunk, hogy a nyugdíjak növekedése elmarad a bérekétől, így egyre kisebb lesz a nyugdíjak értéke. Az is kiderült, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer még 10-15 évig tartható, de akkorra át kell alakítani. Mai műsorunkban szeretnénk megtudni, igaz-e, hogy az állam be akar lépni a nyugdíjpiacra, ha igen, hogyan, s hogy lesznek-e kötelező vállalati nyugdíjpénztárak.

Kérdések a nyugdíjrendszerről: hogy hat a nyugdíjasokra a hirtelen megugrott infláció, hiszen az ő fogyasztásuk jellege a többségtől eltérő – például nem vesznek pelenkát, de sokat költenek gyógyszerre. Aztán: a nyugdíjrendszer igazságtalanságai – új és régi, szegény és tehetős nyugdíjasok. És nálunk is tervezik, hogy az állam belépjen a nyugdíjpiacra.

Nyugdíjakról, értelemszerűen nem a nyugdíjasoknak. Régen úgy volt, hogy sok gyerek, rövid élet, kevés idő nyugdíjban. Ma úgy van, hogy kevés gyerek, hosszabb élet, sokkal több idő nyugdíjban. Hogyan áll és hogyan alakul a magyar nyugdíjrendszer három szempontból: fenntarthatóság, méltányosság és egyenlőtlenség szempontjából?

Nyugdíjasoknak: ön számít arra, hogy emelik a nyugdíját? Esetleg, hogy csökkentik? Leendő nyugdíjasoknak: ön számít arra, hogy egyáltalán lesz állami nyugdíja? Ez állandó mindennapi téma, de most karácsony előtt a politika hirtelen megint megtalálta a nyugdíjasokat. S ha már így alakult, szakértők segítségével hadd ajánljuk a politikusok figyelmébe, hogy miről kellene beszélni.

A nők mellett a férfiak is mehessenek 40 év munkaviszony után nyugdíjba. Ezt akarják szakszervezetek. Ezért népszavazást kezdeményeztek. A Tudományos Akadémia szakértője szerint ez katasztrofális lenne, és inkább büntetést kéne fizetnie annak, aki hamarabb akar nyugdíjba menni. A nyugdíjfolyósító szerint, ha ezt bevezetnék, már az első évben 150 ezer férfi mehetne korengedménnyel nyugdíjba.

Mindannyiunkat érinthet az a háromrészes sorozat, amelybe hétfőn este belevágunk. Az első két adásban a nyugdíjjal foglalkozunk - először a mai nyugdíjasokkal, a helyzettel, hogy bírja-e és meddig bírja az állami rendszer a terhelést, hozzá kell-e nyúlni, kedden a jövő nyugdíjasaival, azzal, mi a teendő, hogy sokévi munka után az embernek nyugdíjasként ne kelljen nélkülöznie és a harmadik részben azt kérdezzük, mit kezdjen az ember a pénzével, hova és mibe tegye, már ha van neki.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.