Tényleg a felnevelt gyerekek számától függ majd a nyugdíjunk?

A nyugdíjguru rögtön a beszélgetés elején leszögezte, ő nem ért egyet azzal, hogy közvetlenül a felnevelt gyerekek számától és iskolai végzettségétől függjön a nyugdíjunk. A szakértő szerint a szülők ilyen típusú megosztása semmilyen alkotmányos próbán nem menne át.

Te jó anya vagy, mert két gyereket szültél egyetemi végzettséggel, akik itthon dolgoznak. Te viszont rossz anya vagy, mert a hat gyereked végzettség nélkül, külföldön dolgozik.

Farkas szerint nagy hiba ebben a javaslatban, hogy a törvényhozók azt gondolják, a szülő gyereknevelésbe ölt energiáját a gyereknek vissza kell adnia, amikor a szülő öreg lesz. Ez viszont sem az evolúcióban, sem a normál életben nincs így. Amit a szüleinktől kapunk, azt mi a gyerekeinek adjuk tovább. 

Maga a nyugdíjrendszer, ez a mindannyiunkra kiterjedő kötelezettség biztosítja, hogy eltartsuk a az idős állampolgárokat.

Ez a koncepció azt mondja, hogy a gyereknevelés olyan, mintha természetben fizetné valaki a járulékot. Nagyon szép gondolat, de hogyan mérjük? 

– veti fel a kérdést Farkas, aki szerint nem lehet objektív mérőszámokat beépíteni egy elve rettenetes bonyolult nyugdíjrendszerbe.

A világ országaiban sokféle nyugdíjrendszer van, Farkas szerint az viszont nem működik, ha ezekből a rendszerekből egy-egy elemet kimazsolázunk, majd megpróbáljuk betuszkolni a sajátunkba.

Szlovákiában is óriási vita van éppen, ott szülői bónuszt akarnak bevezetni. A gyerek keresetének másfél-másfél százalékét adhatná az apjának és az anyjának. Kérdés, hogy mi lesz patchwork családokkal, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ráadásul a rendszerből egyből kivették a külföldön dolgozó szlovák gyerekeket.

A szakértő szerint más területeken viszont szükség volna azonnali beavatkozásra. Azok ugyanis, akinek már régebben állapították meg a nyugdíját, borzasztóan le vannak maradva. És hiába emeltek az összegen, a pici nyugdíjukra kapják ezt az emelést. Ez pedig nagy méltánytalanságot okoz. Ráadásul a frissen megállapított nyugdíjak sokkal magasabbak, mint a korábban ugyanolyan életpálya után megállapítottak.

Akinek 2014-ben állapították meg a nyugdíját, az 70 százalékkal kisebb nyugdíjat kap, mert a 7 évvel ezelőtti értékkövetési szorzókkal számolták ki az ellátás összegét.

Véleménye szerint nem új elemekre van szükség, hanem az agyonbonyolított rendszert kellene egyszerűsíteni és a benne lévő méltánytalanságokat enyhíteni.