Nyomor, kilátástalanság, drog. Nagy néha szembejön egy villamoson, akkor bekerül a média egy részébe, így észrevesszük. Utána mintha elfelejtenénk. Budapest, Hős utca.

Angela Merkelt a német jólét és biztonság folytatásának jelszavával kampányol és úgy tűnik, ez bejön. Az év elején az újonc szociáldemokrata jelölt, Martin Schulz mintha megközelítette volna Merkelt, egy ideig személyes népszerűségi mutatói is jobbak voltak. Ám utána a szociáldemokraták több tartományi választást is elvesztettek, majd a Németországban magától értetődő kancellárjelölti vitában Schulz nem tudta megszorongatni Merkelt és most az a helyzet, hogy a kancellárt balról nem lehet előzni. De jobbról meghökkentően erős ellenfélnek bizonyul az élesen bevándorlás-ellenes Afd, Alternatíva Németországért párt, amelyet egykori kereszténydemokrata politikusok alapítottak. Mi lesz?              

Németország Európa legnagyobb gazdasága és a világ legnagyobb exportőre. Az Európai Unió meghatározó tagországa. Mégis, vagy éppen ezért: politikusok, tudósok és elemzők hada – közülük sokan már sok éve – keresi a választ arra a kérdésre, mikor lesz az óvatos Németország igazi nagyhatalom, például az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, a világpolitika ha nem is vezető, de a jelenleginél markánsabb szereplője? Másképpen: a Merkel előtti német kancellárok mindegyike emlékezetes politikai örökséget hagyott maga után. Ha nyer, a hatvanhárom éves Merkelnek négy éve marad, hogy többért és másért is emlékezzenek rá, mint a német jólét és biztonság őrére.

A GDP, azaz a pénzben kifejezett nemzeti össztermék és ennek alakulása vagy 75 éve az első adat, ami egy ország gazdaságát jellemzi. Ha a GDP nő, egy kormány sikeresnek érzi magát. Ha csökken, akkor baj van. Igen ám, de, ahogyan egyre több közgazdász állítja, a GDP nagyon sok mindent nem mér. Szóval – le a GDP-vel? Ha igen, mi és mikor jöhet helyette?

A játékosok ára elszakadt valós értéküktől, a vezető klubok mintha kacagnának az európai szövetség pénzügyi fair play szabályain és folyamatosan nő az amúgy is óriási szakadék a leggazdagabb – és így persze legeredményesebb – klubok és a többiek között. Másképpen: akinek nincs sok pénze, még az esélyét is felejtse el annak, hogy bejusson Európa vezető klubjai közé. Ez így is marad?

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.

A klímaváltozás majdhogynem vállvonogatással tudomásul vett jelensége lett. Furcsa. Az észak-koreai nukleáris fenyegetés a világ jó részén mindennapos téma – a klímaváltozás olyan, mint egy rövid ideig tartó riadó: elmúlik, elfelejtjük. Bölcsen tesszük?

Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.

Mi lesz az Unióval? És ezen belül hol lehet a helye Magyarországnak? Évtizedek óta elő-elő kerül, de egy jó fél éve többféle változatban és többféle megjelöléssel állandó téma lett a jövő: leginkább talán az úgynevezett mag-Európa koncepció, amely szerint Németország és Franciaország vezetésével néhány ország az eddiginél lényegesen szorosabban működne együtt.

A választások közeledtével megint előkerül, hogy kell-e, egyáltalán lehet-e változtatni a magyar választási rendszeren. A Közös Ország Mozgalom szerint kell is, lehet is. Egyetért velük 9 ellenzéki párt – a Jobbikkal ha jól értjük, tárgyalnak.

Nyugdíjakról, értelemszerűen nem a nyugdíjasoknak. Régen úgy volt, hogy sok gyerek, rövid élet, kevés idő nyugdíjban. Ma úgy van, hogy kevés gyerek, hosszabb élet, sokkal több idő nyugdíjban. Hogyan áll és hogyan alakul a magyar nyugdíjrendszer három szempontból: fenntarthatóság, méltányosság és egyenlőtlenség szempontjából?

Ön minden bizonnyal vásárolt vagy adott már el használt autót. Lehúzták? Átverték? Hiába adnak el egyre több új autót, a magyar autók átlagos életkora a kétezres évek elején csökkent, azóta viszont egyfolytában nő, most már a 14 évet karcolja – tehát egyre több új és ugyanakkor ennél sokkal több nagyon régi autónk van. Használt autót venni kockázatos kaland. Főleg többségünknek, mert nem értünk hozzá. Meg is járjuk: visszatekert kilométerórával, újszerűnek hirdetett, korábban rommá tört autóval, esetleg lopott, de az eredetiségvizsgán megfelelt kocsival.

„Azt gondolom, hogy ez közpénz.” – ezt válaszolta a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke arra a kérdésre, hogy szerinte közpénznek minősülnek-e a látványsportágakra elköltött úgynevezett TAO-támogatások. Kulcsár Krisztián az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorában azt is elmondta, hogy a közvéleménynek tudnia kéne, hogy ki és mire költi ezeket a támogatásokat.    

Januártól drasztikusan csökkent a Magyar Olimpiai Bizottság hatásköre a magyar élsportban és pénzt sem oszthat már, mert – nincs neki. Májusban elnököt váltottak, az új ember Kulcsár Krisztián, kétszeres olimpiai ezüstérmes- és világbajnok párbajtőrvívó, jogász és közgazdász diplomája is van és mostanáig a Nemzetközi Vívó Szövetség technikai igazgatója volt.

Az Európai Unió Bírósága ma 60 oldalas ítéletében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét a bevándorlási kvóta ellen. A döntés szerint be kell fogadni 1294 menekültet és itt kell elbírálni menedékkérelmüket. Magyarország és Szlovákia oldalán Lengyelország, ellenünk az Európai Bizottság és hét uniós tagország, közöttük Németország és Franciaország is beavatkozott a perbe. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést, a szlovákok azt mondják, tudomásul veszik, tiszteletben tartják és tanulmányozzák.

Adott egy Magyarországnál harmadával nagyobb területű, 25 milliós ország, az egyik legszegényebb a világon, Észak-Korea, amely nukleáris fegyvereket fejlesztett ki és tesztel, ez lényeges, gyorsuló tempóban. Vasárnap Észak-Korea már valószínűleg hidrogénbombát robbantott és azóta újra Észak-Korea a világpolitika elsőszámú témája. De kevesen mondhatják, hogy legalább sejtik a diktatúra terveit. Mi legyen, mi lesz, mi lehet?

Azt mondja a Jobbik, eredetileg Dúró Dóra, hogy akinek nincs meg legalább az általános iskolai végzettsége, ne szavazhasson. Nagyjából 400 ezer emberről van szó. Ám a párt elnöke azt mondja, hogy a választójog megvonása csak az 1990 után születettekre vonatkozna. Ők úgy 40 ezren vannak. Nagyjából a szavazásra jogosultak nem egészen fél százaléka. De hát itt elvekről és alapvető emberi jogokról van szó. Mit akar a Jobbik és mit mond a Fidesz? Volner János, a Jobbik frakcióvezetője és Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke.

Politika, gazdaság, közélet, kultúra, tudomány, technológia! Arról beszélgetünk, ami számít! Azokkal, akik számítanak!

Nyári szünet előtti utolsó műsorunkhoz meglehet ugyancsak nyári szünetre vonuló, de ősszel visszatérhető témát választottunk: az elmúlt hetek civil tüntetéseit. Kik, miért, hogyan, siker vagy kudarc?

Amerika új elnökének orosz kapcsolatait vizsgálják, miközben az elnök szokatlan stílusban, amolyan üzletként vezeti országát, a média egy részével lényegében háborúzik, twitter üzenetekben tájékoztat, választási ígéretei közül eddig egyetlen egy sem valósult meg, egy részüket elfelejtette, a többi akadozik, mint például a mexikói határon építendő fal vagy Obama előző elnök egészsgbiztosítási rendszerének eltörlése...

Az Egyesült Királyság, ahol Theresa May miniszterelnök úgy érezhette, nem elég masszív jelenlegi abszolút parlamenti többsége a bonyolultnak ígérkező brexit tárgyalásokhoz és, noha várhatott volna 2020-ig, hirtelen választásokat írt ki. Azt is remélhette, hogy történelmi mélypontjára zuhan fő ellenfele, a brit munkáspárt. A brit kampányok általában rövidek. Ez a kampány elvileg arról szólt volna, milyen megállapodásrendszert kössön, köthet a brit kormány az Unióval – de erről alig esik szó. De akkor miről szól a kampány?

A szegénység valamelyest csökkent, de ma is alighanem a legsúlyosabb társadalmi gond Magyarországon, megelőzi az oktatás és az egészségügy gondjait is, noha mindkettővel összefügg. A szegénység és a kirekesztés kockázata a társadalom egy teljes negyedét fenyegeti.

Egyre több a stressz az életében? Menekülni akar? Hogyan? Lehet, hogy kialakul valamilyen függősége? Vagy már van is, de nem tud róla? Nagyon szeret, mondjuk dolgozni, internetezni, videójátékot játszani, pornót nézni, futni vagy súlyokat emelgetni, inni, meg-megkóstol egy enyhébb drogot – egyre több féle függőség csábítja az embert és meglehet egyre nehezebb ellenállni, és egyre könnyebb menekülni?

Van, aki lakásrendelőben, számla nélkül, míg mások profi magánintézményekben, átláthatóan, számlával intézik egészségügyeiket. Kettős rendszer alakult ki. Az állam tud róla, de elfordítja a fejét. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni? Hogyan lehetne megerősíteni közkorházainkat? Velkey György, a Magyar Kórházszövetség korábbi elnöke beszélget Baló Györggyel.

Miközben az állami rendszerben jócskán vannak fölös kapacitások az egészségügy fejlesztésére, csak pénz és jogi lehetőség nincs arra, hogy ezeket használják, a magán-egészségügy forgalma dinamikusan nő: aki megengedheti magának, a kötelező TB-járulék fizetése mellett is inkább magán-szolgáltatót keres, mert – ezek a leggyakoribb okok -, így gyorsabban, kevesebb várakozással, jobb feltétekkel jut ellátáshoz és a hálapénzzel sem kell vacakolnia. Mi a teendő ezzel a kettős rendszerrel, hogyan lehetne tiszta és kölcsönösen előnyös viszonyokat teremteni?

A lakáspiac lendületben, de még mindig messze a 2007-es szinttől. Az új lendület gondokat is produkál: az egyre dráguló lakásokat még mindig nagyon drága hitelekből vesszük. A Nemzeti Bank egyik igazgatója szerint Európa legnagyobb költségszinttel, egyúttal legmagasabb kamatjövedelemmel működő bankrendszere a magyar. És mit változtat mindezen a fogyasztóbarát hitel?

A digitális robbanás számtalan jogi, etikai és számtalan féle házi feladatot és kérdést prezentál a világnak. Adott a Facebook, amelyen számítások szerint percenként 1,3 millió új bejegyzés jelenik meg. Minden adat és szám azért inkább becslés, mert szinte követhetetlen sebességgel terjedő médiumról van szó. Jelenlegi tudomásunk szerint már több mint 2 milliárdan használják, Magyarországon decemberben majdnem 6 millióan. Kell-e, és egyáltalán lehet-e valahogyan szabályozni a Facebook szövegeit, képeit és videóit?

Volner János a Jobbik frakcióvezetője azt állítja, hogy különböző MSZP és Fidesz közeli oligarcháknak közös vállalkozásuk, állami beruházásuk volt. Azért nem számoltatták el őket, mert ugyanabban a hajóban ültek. Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője erre azt a választ adta, hogy Simicska Lajos pedig a Jobbik támogatója. Volner ezután hozzátette, hogy szerinte Simicskának közös cége van Puch Lászlóval, volt MSZP-s pénztárnokkal. Most akkor, ki kit támogat?

A kérdés ma este: mire vevők a választók? Ki-ki hogyan akarja megszólítani a választókat, mivel akar egy-egy ellenzéki párt egyedül vagy más pártokkal együttműködve választást nyerni jövőre. Szél Bernadett az LMP társelnöke, Volner János a Jobbik frakcióvezetője és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. 

Brutális összegű, jó két milliárdnyi szolidaritási pénz befizetésére kötelezi az állam Budaörsöt, pusztán azért, mert átvette a város iskoláinak működtetését. Ettől megbénulhat a város, magyar és nemzetközi pereket kezdtek. És egyre népszerűbbek az egyházi iskolák és úgy tűnik, ennek annyira örül a kormány hogy a következő tanévtől háromszor annyit fizet minden egyházi iskolába járó gyerek után, mint egy állami iskolának. Vajon miért?

Megtudhatják, mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának. De előbb arról, hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást.

Mi lehet az oka annak, hogy ha egy diák egyházi iskolába jár, az állam több mint háromszor annyit fizet érte az iskolának, mint egy állami iskola egy diákjának?

Hogyan értelmezi az állam az iskolákra vonatkozó önkormányzati szolidaritást. Adott Budaörs, amely sokat költött iskoláira, ám ezeknek előbb fenntartói, később működtetői jogát vette el az állam. Majd évi 2,3 milliárd forintot követel Budaörstől –szolidaritási pénz címén, ez az összeg majdnem háromszorosa annak, amennyit az önkormányzat költött iskoláira évente. Az összes önkormányzattól összesen évi 21 milliárdot akarnak beszedni – ezek szerint ennek egy teljes tizedét a 30 ezres Budaörstől, amely most perel.

Polónyi István felsőoktatás kutató, egyetemi tanár szerint a mostani egy vállaltan jobboldali kormány, ami nem támogatja a társadalmi mobilitást. A kormányzati lépések a felsőoktatásban elit szemléletet tükröznek, ebből pedig a hátrányos helyzetűek kiszorulnak.

Nemrég hozták nyilvánosságra az Európai Egyetemi Szövetség 2016-os vizsgálatát 29 európai ország egyetemi autonómiájáról.  Itt vannak Magyarország függetlenségének helyezései az egyes részterületeken: szervezeti: 23., pénzügyi: 28., személyzeti: 22., akadémiai: 16. – 29! európai ország közül.

Kérdésünk ma este: szabályozza-e valami, hogy egy állami cég mire adhat pénzt, amellyel így bevételei csökkennek, tehát minden adomány voltaképpen az adófizetők adománya – anélkül, hogy megkérdeznék őket...

Ideje tisztázni, pontosan mit csinál a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF), amelyet a fiatalon Amerikába került Soros György hozott létre még 1979-ben New Yorkban. Az alapítvány az Egyesült Államok második legnagyobb magán adományozó szervezete, Soros György saját pénzéből működik - ma már világszerte. Magyarországon éles, időnként brutális és nem egyszer alaptalan bírálatok érik…

Lukács Judit bába szerint a legtöbb leendő édesanya éppen a személyes figyelmet nem kapja meg a kórházakban, nem azért, mert az ottani személyzet - orvosok, nővérek -  rosszak lennének, egyszerűen nincs rá idő.

Minden bizonnyal egyre több nő foglalkozik a gondolattal, hogy – nagyon sokféle okból - jobb lenne otthon szülni és ugyanakkor az orvosok pontosan nem tudható mekkora része – ugyancsak sokféle okból – inkább ellenzi az otthonszülést. Vendégeink: Lukács Judit, bába és Dr Csákány György szülész-nőgyógyász, a szakma országos szakfelügyelője. 

Aki használ számítógépet vagy okos telefont, érdemes figyelnie. Megkésett számítógépes elsősegély-nyújtás, avagy: feladta a leckét a világ kormányainak, cégeinek és mindannyiunknak a négy napja beindult zsarolóvírus.

Előbb-utóbb bizonyára megtalálják a rák ellenszerét, annyian kutatják világszerte. Vannak eredmények, a betegség sokféle fajtája egyre eredményesebben gyógyítható. Másfelől az derül ki, hogy egy daganatos betegség jó eséllyel pusztán úgy és azért is kifejlődhet, mert az emberi test sokmilliárd sejtjének valamekkora része az ember idősebb korára, elfárad és – elrákosodhat. Két magyar kutató, Szöllősi Gergely és Derényi Imre egy ezzel összefüggő modellrendszer kifejlesztésén dolgozik.

Növekvő gazdaságban a reklámpiac virágzik. A növekvő magyar gazdaságban a reklámpiac a nemrég kitalált, majd elvetett 9%-os reklámadó után most éppen megint levegőért kapkod – de már egyáltalán nem csak a most éppen másfélszeresére emelendő reklámadó miatt. Továbbá: tavaly jó 6 milliárdnyi hirdetéssel az állam lett a televíziózás legnagyobb egyedi reklámköltője és ezt a pénzt nem éppen piaci szempontok alapján osztották el az egyes csatornák között.

Kell-e félnünk Oroszországtól? Vajon túl közel kerültünk-e az oroszokhoz – vagy ők hozzánk? Miközben Oroszország ellen uniós szankciók működnek, és miközben, Európa jó része kisebb-nagyobb mértékben kiszolgáltatott az orosz energiának, az orosz befolyás növekedése egyre inkább foglalkoztatja nemcsak a magyar, hanem az európai és az észak-amerikai nyilvánosságot is. Magyarország nem főszereplő Oroszország és a világ bonyolódó játszmájában, de fekvését tekintve geopolitikailag elég érzékeny ahhoz, hogy nagyon is érdekelhesse Oroszországot. Mi tudható és mi a teendő?

Megújult az RTL Klub Hírigazgatósághoz tartozó műsorok online és mobil arculata. A www.rtl.hu/info oldalon a felhasználók egy helyen találják meg a hír jellegű műsorok riportjait és kulisszatitkait is.

Egy társadalmat az is jellemez, hogyan bánik a fogyatékosokkal. Magyarországon majd 300 ezer honfitársunkkal, akik közül majd 25 ezren bentlakásos, fogyatékos otthonokban élnek, jellemzően az ország határvidékein, jellemzően lerobbant kastélyokban, többségükben olyan helyen, ahol 100-nál több úgynevezett ellátott van. Néhány napja országos feltűnést keltett, hogy egy nemzetközi civilszervezet súlyos jogsértéseket állapított meg és dokumentált egy gödi otthonról, ahol 100-nál többen laknak.

Mindfulness - magyarul a tudatos jelenlét. Sok mindenből van benne valami, ami mostanában divatos – némi keleti filozófia, válaszok a felgyorsult világra – hogy lassuljunk le, legyünk tudatosak, éljük meg a pillanatot. Mi ez a módszer? Hogyan működik? - erről beszélgetett Baló György vendégeivel.

100 év múlva a világon ma létező hétezer nyelv 90 százaléka eltűnik, maradhat tehát úgy 700. Vajon a magyar megmarad? Tehetünk-e, kell-e tennünk valamit azért, hogy megmaradjon? Mindjárt megtudjuk: a világon sokfelé kutatta a magyar nyelvet É. Kiss Katalin nyelvész, akadémikus, a Bolyai-díj idei nyertese. Jó lenne, ha nem kellene megjegyezni, hogy ő az első női díjazott, de – meg kell.  

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?