A kérdés: akinek – ezért vagy azért – csak minimális hirdetési bevételei vannak, fenn tudja-e tartani magát a közönségtől gyűjtött pénzekből, megengedheti-e magának, hogy színvonalas tartalmakat állítson elő, s van-e igény és esély új minőségi hírportál indítására?

Történelmi mélyponton a Német Szociáldemokrata Párt és a francia Szocialista Párt is, a választásokat rendre jobboldali pártok nyerik és erősödik a szélsőjobb. Képes a megújulásra az európai baloldal? Létrejöhet új baloldal? Keressük a választ!

A kormánycél: kevesebb, mint 150 ezer közmunkás 2020-ra. Mi lesz azokkal, akik kiesnek a közmunkából, s mi lesz azokkal, akik – a tervek szerint a jövőben legfeljebb egy, egyetlen évig – közmunkások maradhatnak?  

Ellentmondás: aki megpróbálja figyelni, merre tart a tudomány, bizonyára úgy érzi, hogy egyre kevesebbet ért és tud – mert közben a tudománynak küzdenie kell az álhírek és az áltudományok ellen - de az aligha vitatható, hogy a tudomány szerepe majdhogynem napról-napra növekszik.

8 nap múlva életbe lép a GDPR nevű uniós adatvédelmi rendelet, ami minden egyes magyar vállalkozásra vonatkozik, akkor is, ha csupán egyetlen alkalmazottja vagy egyetlen ügyfele van. Mindenkire, aki bármilyen személyi adatot kezel. Bonyolult ügy, de kötelező. Hogyan birkóznak meg ezzel például a kisvállalatok?  

Az M0-ás befejező része Budán sehol. Sorozatban késnek fontos közlekedési beruházások. S persze sokan egyre idegesebbek a forgalomban. Még szerencse, hogy a kormány 10 évre szóló Budapest-stratégiát tervez. Addigra talán már emlékezni sem fogunk a nagyon hasznos Déli pályaudvarra, amit viszont meg akarnak szűntetni. Mi van itt? Mi lesz? Minek kellene lennie?

Miközben légitársaságok mennek csődbe, többen és többet repülünk, mint valaha. Ezt úgy látszik, tudni vélte egy magyar cég, amely 15 év alatt a semmiből Európa egyik vezető légitársasága lett, tavaly több mint háromszor annyi utast szállított, mint Magyarország lakossága. Vendégünk Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója.

A lakásárak mintha megállíthatatlanul nőnének. Ehhez járul az építőanyagok folyamatos drágulása és a szakemberhiány, ezek következtében sok új lakás átadása csúszik. Mik a kilátások a magyar lakáspiacon?    

A PISA-teszteken az uniós cél az volt, hogy 2010-re a kettesek aránya mindenütt 10% alá csökkenjen az oktatásban, de 5 évvel később, 2015-ben a magyar arány mindhárom területen több mint 25%. Már az Akadémia is beavatkozna a magyar oktatás színvonalában.  

Magyar és külföldi civil szervezetek és szakértők szerint folyamatosan leépültek az alapvető szabadságjogok Magyarországon, s ha – vagy amikor? – az új országgyűlés elfogadja a Stop Sorosnak elnevezett törvénycsomagot, azt a tiltakozók mélypontnak tekintik.

Választási kampányokban, pártprogramokban nem esik szó róluk: vagy félmillió ember él valamilyen fogyatékossággal Magyarországon. Aki képes ellátni magát, havonta 21 ezret, aki erre nem képes, havonta 26 ezer forintot – a minimálbér egy ÖTÖDÉT kapja. Hogyan kellene javítani a helyzetükön?

A Közel-Keleten továbbra sem csökkennek a feszültségek. Sőt. Adott két, feltörekvő középhatalom, Szaúd-Arábia és Irán, mindkettő a térség vezető hatalma szeretne lenni, egymással versengve fegyverkeznek és, noha közvetlen konfliktus - még - nincs közöttük, ellentétes oldalon állnak Szíriában, Irakban, Jemenben és Libanonban is.

Az Unió a brit kiválás és az így kieső vagy 100 milliárd euró ellenére valamivel többet költene, mint eddig. A Bizottság javasol néhány, részben Magyarországot is érzékenyen érintő lényeges változtatást: eddig minden 100 euróból vagy 40-et agrártámogatásokra, másik vagy 30-at regionális alapokra költöttek. Mindkettőt csökkentenék, de növelnék például a határvédelemre és a kutatás-fejlesztésre fordítandó összegeket.  

Botrány van a Facebook körül, de még nem tudható, mekkora. Felelőtlenül bántak vagy 2 milliárd felhasználójuk bizalmas személyes adataival. Egy brit cég legalább 30 országban értékesítette az így megszerzett ismereteket, amelyeket a vásárlók, leginkább kampánycsapatok a választók befolyásolására használtak.

Ha olvas, lát vagy hall valamit, amiről nem tudja eldönteni, igaz lehet-e, mit csinál? Utánanéz? Foglalkozik vele? Vagy? Talán csak olyasmit olvas-néz-hallgat, amit feltétlenül igaznak fogad el? Mint utólag kiderül, a szakemberek egy részét már vagy évtizede foglalkoztatják az összeesküvés-elméletek, majd az álhírek.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Ha lenne egységes ellenzék, és ha ennek lenne vezetője, talán befutó lehetne a több diplomás, 46 éves Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely most megválasztott hét gyerekes polgármestere. Azt mondja, nem ideális jelölt, mert neki városát kell irányítania. De azért megjelent egy tüntetésen és van véleménye az ellenzék jövőjéről, amire sokan kíváncsiak.

Adott egy többdiplomás menedzser, aki családjával együtt éveket tölt Kanadában és az Egyesült Államokban, majd a hétgyerekes család a magyar gyökerek megőrzéséért visszatér Magyarországra. Márki-Zay Pétert 2017 végén megtalálja a politika és függetlenként jelölik a Fidesz-fellegvárnak számító Hódmezővásárhely polgármesterének. Mögé áll a teljes ellenzék – és nyer. Egy óriási Fidesz-többségű önkormányzati testületet vezet. Győzelme után arra is talál időt, hogy az összes ellenzéki pártot kikerülve, néhányad magával meghatározza, hogy az összes egyéni választókerületben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt. De a kormánypártok kétharmados többséget szereznek. Azóta Márki-Zay Péter afféle politikai jolly-joker, akiből bárki és bármi lehet.

Miért nem születik több gyerek Magyarországon? Hogyan lehetne megállítani a magyar népesség csökkenését? Na és, mit mondanak erről a szakértők?

Magyarországi hitelezés: a 2008-as csúcs után erős visszaesés van a hitelezés terén, majd 2014-től újraindul a hitelnövekedés, de még messze van a 2008-as csúcstól. Amit az MNB szerint utol kell érni és túl kell lépni rajta.  

Mostanában mintha majdnem minden az LMP-ről szólna a napi politikában: a baloldal szerint a Fidesz-kétharmad okozója, tényszerűen az ellenzék brutális vereségének részese, ugyanakkor a választások egyik nyertese a jövőre 10 éves Lehet Más a Politika, az LMP. Amelynek nincs elnöke, két társelnöke közül az egyik lemondott, a másik, aki 3 hete még miniszterelnökjelölt volt, Szél Bernadett.

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.

A Fidesz-KDNP kétharmados választási sikeréből nem annyira a győzelem, hanem a kétharmad erősen foglalkoztatja a közvélemény egy részét. Hogy miből, miért, hogyan lett ez a kétharmad? Ungváry Krisztián történész előállt egy cikkel, amelynek címe: „A Fidesz-szavazó védelmében”. Az ellenzéki szavazók nyilvános védelméről nem tudunk. Hátha most. Ungváry Krisztián történész és Péterfy Gergely író voltak Baló György vendégei.

Azt az elmúlt évtizedekben meg kellett szoknunk, hogy többszázezres kisebbségek, a cigányság vagy a fogyatékkal élők egyáltalán nem szerepelnek a pártprogramokban és a választások előtt senki nem szól hozzájuk. Alighanem új fejlemény viszont, hogy, miközben a cigánysághoz 2018-ban sem szóltak, a cigányságról a miniszterelnök, majd több kormánypolitikus is nyilatkozott. Mi ez és hova vezet? Hivatalos gyűlöletpropaganda a magyar cigányság ellen? 

A Magyarul Balóval adásában megmutatjuk azt a táblát, amelyben látható, hogy a választások végeredményétől mennyire tértek el az utolsó felmérések, hangsúlyozva, hogy csak listás szavazatokról van szó.

A kérdés: a magyar baloldal jövője zsinórban elbukott három választás után, olyannyira elbukott, hogy mindhárom a kormánypártok kétharmados győzelmével végződött. Megjegyzendő persze, hogy a baloldal világ- és Európa-szerte, ezen belül Közép-Európában is bajban van.

A Fidesz kétharmados győzelme után az eddigi választásoknál sokkal többen jeleztek szerintük szabálytalanságokat, csalásokat, visszaéléseket, külföldről importált szavazókat. A DK nagyarányú újraszámolást követel, a Momentum az Alkotmánybírósághoz fordul. Azt eddig senki nem állítja, hogy az eredményeket befolyásoló csalás történt volna, de nagyon sok a panasz. Erről kérdeztük Pálffy Ilonát, a Nemzeti Választási Iroda elnökét.

Április 8-án este az első választási eredmények 22:40 körül jöttek. Addig azt nézhette az ország, hogy mekkora sorok állnak Budapesten, a Bocskai úton és az Eötvös utcában. Utóbb az is kiderült, hogy napközben egy időre összeomlott a választási informatikai rendszer, ezt végül megjavították. A vizsgálat ígért eredményére várunk. Sepsi Tibor alkotmányjogászt kérdeztük.

Az ország egészét letarolták a kormánypártok. Az egyetlen kivétel Budapest, ahol az ellenzék győzött. Túlságosan egyszerűnek érződik vidék-Budapest ellentétben keresni a választ. De akkor – kérdezzük sokadszorra vasárnap óta – mi van a háttérben az ellenzék gyengeségén és a szőnyegbombázás-szerű kormánypropagandán túl?

A foci, és nem az üzlet miatt jár meccsre – mondta Hernádi Zsolt. A MOL elnök vezérigazgatója a Magyarul Balóval című műsorunkban tagadta, hogy egyik cége szabálytalanul költötte volna szex oldalak felfuttatására azt a 3 milliárdos uniós forrást, amelyet induló vállalkozások támogatására nyert egy pályázaton.

Magyarország elsőszámú vállalata, a MOL ma tartotta éves közgyűlését. Több mint egy milliárd dolláros tiszta haszonról számoltak be, ez évtizedes vállalati rekord. De mi a MOL?

Noha ebben a stúdióban is több vezető ellenzéki politikus és szakértő is rendre azt mondta, hogy örülnének, ha új párt is bekerülne az országgyűlésbe – mégsem került be. Mondhatnám sajnos nagyon nem került be. S ennek következtében bajba kerültek – sok pénzt kell visszafizetniük.

Kovács Gergely, az MKKP elnöke azt mondta, arra most már ők is rájöttek, hogy a Kutya Párt tehet az ellenzék kudarcáról. Arra is rájött utólag, hogy több buszmegállót kellett volna építeniük, mert akkor simán bejutottak volna a parlamentbe. A teljes beszélgetés elérhető: ITT.

A választásokon leadott összes szavazat nagyjából felét a Fidesz-KDNP kapta, másik nagyjából felét az ellenzék együttesen. A választás mindig számtengert produkál és kínál az elemzőknek. Megnéztük, hogy az összes leadott szavazatból melyik pártnak hány kell egy mandátumhoz.  

„A Jobbik szavazói ... a baloldali politikusokat, a baloldal pártjait jobban utálják, mint a Fideszt” – mondta a visszalépésekről Volner János (Jobbik).

Először Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel beszélünk, őt nemrég teljes ellenzéki összefogással választottak polgármesterré. A választások előtt egy honlapon közzétette mind a 106 egyéni választókerület esélyes ellenzéki jelöltjét.

Fidesz-KDNP kétharmadot szerzett, az ellenzék: javító DK és szerényen javító Jobbik és LMP – és nagyot bukó MSZP.  A Jobbik és az MSZP egy-egy politikusával keressük a választások tanulságait.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Kétségtelenül teljesebb lett volna a konokul távolmaradó kormánypártokkal együtt, de így is sok témában sok mindent megtudtunk az országról és a hatalomért kampányoló pártok terveiről az elmúlt másfél hónap 19 választási vitájából. Mai műsorunkban ezekből a vitákból adunk a szerkesztők szerint jellemző és lényeges szemelvényeket.

Az eddig megismert visszásságok, csalások, visszaélések befolyásolhatják a végeredményt?

Mi történik akkor, ha nincs a teljes ellenzéknek kétharmada? Mit kezdenek a kétharmados arányt igénylő törvényekkel? Vona Gábor szerint a NER lebontásához nem szükséges koalícióra lépni.