Ma 25 éve nyerte meg az azóta eltűnt Magyar Demokrata Fórum az első szabad választásokat az azóta ugyancsak eltűnt Szabad Demokraták Szövetsége előtt. Az akkor megválasztott országgyűlés célja: demokrácia, működő piacgazdaság és többpártrendszer. Mire emlékszik a két eltűnt párt egy-egy politikusa?

Azt hinnénk, hogy a rabszolgaság a múlt. Olyannyira nem, hogy becslések szerint a világ minden 200. lakója valamilyen típusú rabszolga ma: lehet kényszermunkás, prostituált, adósrabszolga, háborúra kényszerített gyerek. A világon létezik egy 167 országot vizsgált úgynevezett rabszolgasági mutató, amely azt állítja, hogy a világon ma összesen legalább 36 millióan élnek rabszolgaságban. Ez egy iparág, amelynek éves bevételét 150 milliárd dollárra becsülik. Magyarország minden 300. lakója áldozata a rabszolgaságnak.

36 ezer fogvatartott, meglehet sokkal több kizsákmányolt, megalázott honfitársunk: koldulásra, munkára, prostitúcióra kényszerített nők, férfiak, sőt, gyerekek is. Köztünk élnek, évről-évre többen vannak. Nemhogy kiszabadítani, megtalálni is nehéz őket. Mit mond egy új kézikönyv szerkesztője és egy szigorúan titkos védett ház vezetője.

Egy baranyai fiatalember utcai könyvárusításból Alexandra néven könyvkiadói és terjesztési birodalmat épített magának. Mára övé a magyar könyvpiac egy teljes harmada. Kérdés, meddig. Milliárdos tartozásai vannak, versenytársai erősödnek, felszámolás indult ellene és üzlethálózata vagy tucatnyi fontos darabját be kell zárnia. Ha jól értjük, erről hallani sem akar. A Magyarul Balóval vendége Matyi Dezső.

Sikeres kereskedő, aki könyvkiadásba és terjesztésbe kezdett, utóbb soktucat üzletből álló láncot épített és a magyar könyvpiac jó harmada az övé. Ám a növekedés elakadt. Baj van: csődeljárás, végrehajtás, felszámolás: ha a sokmilliárdos tartozással adós Matyi Dezső cégbirodalma összeomlik, abba beleremeg az egész könyvszakma.

Merre tart a sokféle nyomortól sújtott magyar egészségügy? 2010 óta nem nő a nemzeti össztermékből egészségügyre fordított százalékos arány, ezen belül az állam kiadásai nem érik el az 5 %-ot és Európában párját ritkítja, hogy a magyarok mennyit fordítanak ilyen kiadásokra a saját zsebükből – majdnem 3%-ot. A Magyarul Balóval vendégei: dr. Sinkó Eszter és Rácz Jenő.

Az államtitkár szerint átalakítják a kórházi rendszert, de intézményt nem zárnak be. A tartozásokat ugyan átvállalja a kormány, cserébe nem lehet újabb. Lehet a kórház több műtétre képes, de tartani kell a jelenlegi korlátokat. Igaz, a műtétekért  járó pénzt megemelnék. Mi lesz mindebből sokkal több pénz nélkül, kérdezzük Sinkó Eszter közgazdászt és Rácz Jenő kórházigazgatót.

Vendégünk valahogyan győzi idővel, hogy vezet egy bankot, ezé a banké a magyar bankpiac majdnem 30%-a, a bankelnök egyben az ország vezető agrárvállalkozója, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke és egy hete az UEFA, az Európai Labdarúgó Szövetség 17 tagú végrehajtó bizottságának is tagja – további tisztségei mellett. Csányi Sándorral beszélgetett Baló György.

Mit szól ahhoz a kitüntetett Csányi Sándor, hogy Lázár János, a miniszterelnökség vezetője nem ért egyet a kitüntetéssel? Az OTP elnökével a brókerbotrányról, s hogy emiatt mekkora kár érheti a bankot, a magyar bankrendszer helyzetéről, mezőgazdasági vállalkozásairól és ezek uniós támogatásának csökkentéséről – és arról, hogy az európai futballszövetség egyik vezetője lett.

Márciustól átalakult a szociális rendszer, beleértve a segélyezést is. A juttatások egy részét állami pénzből a járások fizetik, más részüket az önkormányzatok finanszírozzák, részben állami forrásból, részben saját költségvetésükből. Ha akarják, akár új adókat is kivethetnek. Országszerte viták zajlanak arról, hányan, hogyan és miért járnak rosszabbul illetve maradhatnak segély vagy juttatás nélkül. Budapest XIV. kerületének válasza: minimáljövedelem mindenkinek, új adó nélkül, önkormányzati költségvetésből.

A kormány azt mondja, segélyt csak munkáért ad. Zugló önkormányzata ezzel szemben eldöntötte, nincstelenek márpedig nem lesznek. Mindenkinek jár legalább 26 ezer forintnyi havi jövedelem, amit az önkormányzat - új adók nélkül - a saját költségvetéséből fizet. Modell lehet? Megbeszéljük Zugló és Gödöllő polgármesterével.

Bróker- és bankbotránnyal kezdődött, kötvénybotránnyal folytatódott, politikai botránnyá nőtt és nő, előbb-utóbb kiderül, hogy lehet-e könyvvizsgálói botrány is. A mostani csődsorozat kapcsán az ember nem érti: hogyan lehetséges, hogy a könyvvizsgálók nem vették észre – vagy észrevették, de nem jelezték a csőd közeli állapotot, a fiktív kötvényeket, sok minden mást. Válaszokat Lukács Jánostól, a könyvvizsgálók kamarájának elnökétől várunk.

Kiadtak vagy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt. Miért nem vették észre mindezt a könyvvizsgálók? Az összeomlott cégek mindegyikét évente ellenőrizték – ezek szerint hiába. A Fidesz elvenné a most érintett könyvvizsgálók vagyonát, a Nemzeti Bank újabban szeretné maga felügyelni őket a kormány helyett. Mit mond a szakmai kamara elnöke? 

Azzal vádolják a kormányt, többen a kormányfőt is nevesítik, hogy február végén bennfentes információkkal visszaélve utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzeiket. Dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész volt a vendégünk.

A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló szervezet, tulajdonosa nincs, tagjai bankok és más pénzügyi cégek, összesen 63-an. A BEVA dolga egyszerűsítve az, hogy a befektetőket legfeljebb 6 millió forint összegben kártalanítsa. Kálmán-Pikó Istvánnak egy hete járt le valamivel több, mint hatmillió forintnyi Quaestor-kötvénye, de eddig sem pénzt, sem értesítést nem kapott. Dr. Farkas Péterrel, a BEVA ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Mitől függ? Honnan lesz erre százmilliárdos nagyságrendű pénz? Megkérdezzük a Befektetővédelmi Alap vezetőjétől, és mivel a kormányt lényegében bennfentes kereskedelemmel vádolják a közpénzek kimentése után: mi a bennfentes kereskedelem, kérdezzük dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyésztől. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

A magyar egészségügy nem lehet jobb sokkal több pénz nélkül. Magyarország évek óta nemzeti össztermékének nem egészen 8 százalékát költi egészségügyre. Csakhogy ennek több mint egy teljes harmadát mi, állampolgárok fizetjük a saját zsebünkből.

Át lehet alakítani a kórházi rendszert, jöhet az életpályamodell, röghöz köthetik az orvosokat, de mindettől nem várható javulás: az államnak sokkal, sokkal több pénzt kell költenie az egészségügyre, mert a gyógyításra fordított állami pénz értéke sok éve csökken. De mi magunk egyre többet kényszerülünk fizetni. Kérdéseink Zombor Gábor államtitkárnak. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Magyar szépirodalom. Egyre kevesebben olvassák, de nem költünk rá kevesebbet, mert a könyv drága. Két mozijegy ára. De aligha a könyvárak miatt fogynak az olvasók. Ha valóban fogynak. Mert: sok könyv digitálisan is elérhető, és ez nehezen mérhető. Másfelől: a tartalom. Vannak kihagyhatatlan kortárs művek? És ezek eljutnak az olvasókhoz? Magyarul: együtt jár-e a minőségi és a piaci siker. Erre a választ hivatalból tudnia kell Nyáry Krisztiánnak, és - ugyanerről markáns véleménye van Radnóti Sándor kritikus, irodalomtörténésznek.

Ha igen, nincs egyedül, de társai fogynak. Vajon miért? Új szemlélet kell, több olvasó? Marketing vagy minőségi gondok vannak? Este 10 órától az RTL II-n Baló György Nyáry Krisztiánnal és Radnóti Sándorral keresi a kérdésekre a választ.

Az állam néhány éve elhatározta, hogy vagy 600 ezer hektárnyi állami földet, a magyar termőterület egy tizedét újra osztja. Bérelt állami földekről van szó, amelyekre pályázni lehetett és majd lehet is még. A pályázati eredményhirdetésekből sokfelé botrány kerekedett, a kormány politikai támadásokról, az ellenzék földmutyiról beszél. Most is. Úgyhogy a kormány külön államtitkárságot hozott létre az állami földek kezelésére.

Most állattartók állítják, hogy elveszik eddig bérelt földjeiket és olyanoknak adják őket, akiknek egyáltalán nincs vagy alig van állatuk. A kormányzat minél  több gazdát akar földhöz juttatni. A valóságban – mondják a tiltakozók – kivételezett gazdák – vagy nem is gazdák - jutnak egyre több földhöz.  A magyar állami föld jövőjéről  Bitay Márton államtitkárral.

Görögország pénzügyi és – talán a szó legmélyebb értelmében vett – kulturális csatája a sokmilliárd eurós kölcsönzőkkel, közülük elsősorban Németországgal. 300+ milliárd euróról van szó. A megszorítási sorozatokhoz hozzászokni kényszerült görögöktől újabb és újabb megszorításokat és reformokat követelnek a kölcsönzők, főként Németország. Mi a tét?

Lusta és pazarló görögök, vagy túl szigorú németek? Két világ pénzügyi csatája: kapnak-e újabb halasztást a görögök Merkel kancellár és Tsipras miniszterelnök mai találkozója után? Meddig tart a németek türelme és fizetési hajlandósága? Marad-e az euró Görögországban? Hány megszorítást bír még el a görög társadalom? Szakértők vitája.

A homeopátia hívei sokat tudnak róla és esküsznek rá, ellenzői és a hagyományos orvosok szerint legfeljebb nem árt. Most éppen azért lett megint téma, mert az ausztrál nemzeti egészségügyi szervezet kutatóközpontja közzétett egy jelentést, amely azt írja, hogy 225 kutatás tanulmányozása után a hatóság arra a következtetésre jutott, egyszerűsítve, hogy nincs olyan betegség, amelyen a homeopátia segítene. Ezt persze nagyon sokan nem fogadják el.

Lehet hinni abban, hogy ha valami mérgezi a szervezetünket, akkor ugyanez az anyag nagyon kis mennyiségben gyógyító? Segít, vagy csak nem árt? Sok ezer féle készítmény vény nélkül kapható, több százezren hisznek benne és használják, évente milliárdokat költünk rá: megéri?

Az ember: megbecsült műszaki értelmiségi, aki már 48 éves korára akadémikus, ami Magyarországon ritkaság. 8 hónapja kapja magát és elvállalja a felsőoktatási államtitkárságot, négy hónappal később bevezetik a kancelláriarendszert az egyetemeken és vezetésével elkészül a legújabb, 2010 óta az ötödik reformterv. Palkovics László volt Baló György vendége.

Egyre kevesebb hallgató és egyre kevesebb pénz az egyetemeken. Amúgy a gimnáziumokban is. Sok tehetség külföldön tanul. Szakok megszűntetéséről is hallani. 5 év – 5 terv a felsőoktatásról. A legújabb Palkovics László államtitkáré, aki műszaki akadémikus és teljesítményelvűvé tenné a felsőoktatást. Hogyan? Miből? Kivel? Mikorra? Mi köze a munkaerőpiacnak az egyetemhez? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Miért igen, miért nem? A kormányt támogató Fidesz nevében Kósa Lajos ügyvezető alelnök, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke és a javaslatot ellenző LMP nevében Schiffer András társelnök volt a vendégünk.

A kormány majdhogynem kész tényként kezeli, hogy az országgyűlés megszavazza majd, hogy vagy 100 magyar katona lásson el őrzési és védelmi feladatokat Észak-Irakban, ahol kurd harcosokat képez a NATO. Az ellenzéki pártok egy része még nem döntött, támogatja-e a tervet. Az LMP és a Jobbik bizonyosan nem. Kósa Lajos és Schiffer András vitája.

Fekete egyenruhás emberek géppisztollyal. Világsokkoló kivégzések. És a világ egyre több országából érkező utánpótlás. Mit kell tudni az Iszlám Államról, meddig tarthat a féktelen erőszak és támadás-sorozat?

Mit kezdjen a világ a szíriai zűrzavarból előkerült, európai fiatalokat is vonzó Iszlám Állammal, amelynek brutalitása rendre milliárdokat sokkol. Ki és mi van a feketeruhások mögött? Mi ez a szervezet és mit akar? Miből tartja fenn magát, mi köze az iszlámhoz, megsemmisíthető-e a levegőből vagy szárazföldi erőkre lesz szükség? Szakértőket kérdezünk!

Fruzsina Svédországban nem maradhat, Magyarországon nincs olyan rokona, aki gondját viselné. Malmöben élő nagynénje, Ruff Ágnes ma Budapestre érkezett.

Vendégünk Nagy Boldizsár, nemzetközi jogász számtalan Fruzsináéhoz hasonló történettel találkozott már.

Fruzsina elmúlt 20 éves, speciális nevelésre szorul, nem tudja ellátni magát. Szülei nem élnek. Állandó felügyeletre van szüksége. Nagynénjével élt Magyarországon, ám ő belefáradt. Másik nagynénjéhez utazott Svédországba, mert csak ő vállalná nevelését. De ott nem maradhat, mert a svéd állam nem kívánja ellátásának költségeit fedezni. Mi lesz vele? – kérdezzük a ma Budapestre érkezett svéd nagynénit – és egy nemzetközi jogászt.  

Paks II: Megfúrhatja az Unió? Brókerbotrány: ki fizet és hogyan változnak a szabályok?  Mi a könyvvizsgálók és mi a gazdasági tárca felelőssége? Miért enged el majdnem 4 ezer milliárdos adótartozást a NAV? Mit kezd az állam a megvásárolt bankokkal? Vasárnapi boltbezárás és más kérdések Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Brókerbotrány: ki fizet és hogyan változnak a szabályok?  Mi a könyvvizsgálók és mi a gazdasági tárca felelőssége? Miért enged el majdnem 4 ezer milliárdos adótartozást a NAV? Mit kezd az állam a megvásárolt bankokkal? Vasárnapi boltbezárás és más kérdések Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek.

Éppen ma 20 éve jelentették be a Bokros-Surányi csomagot, amely – talán Bokros Lajos lényegesen gyakoribb és sokszor ellentmondásos közszereplései miatt – Bokros-csomagként vált egyszerre áldássá és átokká, országmentővé és brutális megszorítássá. 2015-ből visszanézve mit gondol a csomagról Bokros Lajos és Losoncz Miklós egyetemi tanár?

Ezt kellett, így kellett, ekkor kellett? Tényleg országcsőd fenyegetett? Ma 20 éve jelentette be a Horn kormány a megosztó Bokros-csomagot, a családok és a bérből élők is nem keveset veszítettek, az államháztartás nyert. Mielőtt másokat is megkérdezünk majd az egykori gazdasági forgatókönyvekről, mit gondol minderről Bokros Lajos ma? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Bedőlt három brókercég és négy bank, és eltűnt vélhetően több százmilliárd forint. Nyilván sokan megijedtek. Hova tegye az ember a pénzét – ha van neki, s egyáltalán, mi a különbség a pénzpiac különböző szereplői között – bankok, brókercégek, befektetési alapok – és ahhoz, hogy választhassunk, mit nézzünk, mit olvassunk el, mire kell figyelni, hogy úgy érezzük, biztonságban van a pénzünk.

Bedőlt három brókercég és négy bank, volt-van-lesz ismeretlen számú letartóztatás és nem található ismeretlen mennyiségű, vélhetően több százmilliárd forint. Hogyan lehetséges, hogy a csalásokat nem lehetett előbb kideríteni?

Alacsonyan repülnek a brókercégek és velük mostanában már naponta a tíz- és százmilliárdok. S minél többet megtudunk róluk, annál kevésbé értjük a történteket. Mennyiben más egy banki alapkezelő, mint egy brókercég. És:hogyan kellett csalni, könyvelni úgy, hogy a napi nyilvántartást vezető központi elszámoló cég, a KELER ne vegye észre, hogy mi folyik itt.

Az elmúlt hónapokban Budapest két önkormányzati tűcserélő helyét is bezárták. Az egyiket a VIII., a másikat a XIII. kerületben. Szakértők szerint ez hónapokon belül gyorsan terjedő fertőzésveszélyekkel járhat.

Budapesten nemrég két tűcsere központot is bezártak a helyi önkormányzatok, mondván, a drogosok eldobálják a tűket, és amúgy is irritálják a lakosságot. Szakemberek súlyos fertőzések terjedésétől tartanak, ha a függők nem jutnak tiszta tűhöz, holott a terjedő dizájner drogokhoz még több tiszta tű kell. Magyarul Balóval este 21:30-kor az RTL II-n!

Amióta Simicska Lajos azt mondta egy Mandiner.hu interjúban vasárnap, hogy Orbán Viktor ezt mondta neki: „Figyelj, Lajos, az a helyzet, hogy jelentenem kell rólad”, újra nagy téma lett az ügynök-ügy, amely a rendszerváltás óta időről-időre viharokat kavar a nyilvánosságban. A Fidesz és az MSZP alelnöke, Kósa Lajos és Lukács Zoltán voltak Baló György vendégei.

Amióta Simicska Lajos vasárnap lényegében ügynökvádat fogalmazott meg Orbán Viktor ellen, újra előtérben az ügynök-ügy: a rendszerváltás óta nem sikerült ebben rendet teremteni, így továbbra sem lehet fogalmunk róla, hogy a magyar politika és közélet mely szereplőit lehet ügynökváddal zsarolni vagy gyanúsítani. Kósa Lajos Fidesz-alelnök és Lukács Zoltán MSZP-alelnök vitája.

A Fidesz hamar megtalálta, hogy ki tehet a Buda-Cash botrányról: a szocialisták, akik ugyancsak hamar válaszoltak, nem fognak meglepődni, szerintük a Fidesz.

Még mindig nem tudjuk, hol van, hova lett vagy mennyi hiányzik úgy 100 milliárd forintból, a miniszterelnök a maga részéről hamar börtönben látná a tetteseket, a Fidesz az MSZP-t, az MSZP a Fideszt hibáztatja. Műsorunkban először vitázik egymással Tóbiás József, az MSZP elnöke és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője.

Magyarország 14 hónapja szerződést kötött Oroszországgal a Paksi Atomerőmű második blokkjának megépítéséről. Ez a Paks II. Lázár János miniszter akkor azt mondta, „ez a világ legjobb és legátláthatóbb szerződése”. Lehet. De a szerződés tartalma és részletei a mai napig nem ismertek.

Egy magyar bíróság elnapol egy tárgyalást. Tárgy: a Paks II atomerőmű szerződéseinek nyilvánossága. Történetesen másnap az országgyűlés 30 évre titkosítja ezeket a szerződéseket. Ezzel a jogi út bezárul. Vagy mégsem? – kérdezzük a sokadik Paks-perét indító Szél Bernadettet és Ligeti Miklós szakjogászt.