Ön tudatosan dönt a pénzéről? Már ha van. A lakosság egészének van összesen majdnem 30 ezermilliárd forint, egy teljes évi nemzeti össztermék. Háromrészes sorozatunk befejező része: mit csináljon a pénzével? Tegye félre időskorára? Költse biztosításra? Hagyja bankban? Nyisson számlát külföldön? Tőzsdézzen? Vegyen ingatlant? Mi mást? Elmondják a szakértők.

Hétfőn a nyugdíjrendszer helyzetével és távlataival foglalkoztunk - kedden azzal, amíg dolgozunk, mit tehetünk azért, hogy nyugdíjasként majd kiegészíthessük az addigra bizonyára szerény állami nyugdíjunkat. Vendégeink: Kovács Erzsébet egyetemi tanár és Farkas András nyugdíjszakértő.

Ki fizeti a jövő nyugdíjasait? Ön is annak a többségnek a része, amely aggódik, hogy esetleg nélkülözni fog nyugdíjasként? Ha sok fiatal kivándorol, ha oly sok gyerek nem születik meg, tehát az ország öregszik, ön csak magára számíthat: sorozatunk második részében szakértőket kérdezünk, mikortól és mennyit kell félretennünk ahhoz, hogy ne szegényedjünk el nyugdíjas éveinkben.

Mindannyiunkat érinthet az a háromrészes sorozat, amelybe hétfőn este belevágunk. Az első két adásban a nyugdíjjal foglalkozunk - először a mai nyugdíjasokkal, a helyzettel, hogy bírja-e és meddig bírja az állami rendszer a terhelést, hozzá kell-e nyúlni, kedden a jövő nyugdíjasaival, azzal, mi a teendő, hogy sokévi munka után az embernek nyugdíjasként ne kelljen nélkülöznie és a harmadik részben azt kérdezzük, mit kezdjen az ember a pénzével, hova és mibe tegye, már ha van neki.

Van, akit már érint, s arra kíváncsi, mikor kapja, mennyit és – meddig…s van, akit előbb-utóbb érinteni fog: kétrészes sorozatunk első része a nyugdíjrendszerről. Meddig bírja a mostani? Hozzá kell-e nyúlni? Hogyan alakulnak a nyugdíjak? Csökkenteni kellene őket? Hiszen: egyre később leszünk nyugdíjasok – de alighanem egyre kevesebb nyugdíjat adhat az állam.

Nem a II. világháborút akarjuk elemezni, hanem tanulságairól, utóéletéről, s ha van, a mai világ- vagy Európa-rendről gondolkozni, különös tekintettel Oroszország szerepére. Vendégünk két történész, Pók Attila és Sz. Bíró Zoltán.

Van szerepe az Európában hetven éve véget ért II. világháborúnak 2015 világában? Érvényes-e még a győztesek 70 éve létrehozott világrendje? Mit tanult belőle Európa és a világ? Hogyan látják ezt ma Moszkvában? Vannak-e még titkos iratok, amelyek megváltoztathatják a történelmet? Történészekkel: Pók Attilával és Sz. Bíró Zoltánnal beszélget Baló György.

Két kajakos szervezetében kokainnyomokat talált egy rutinvizsgálat. Az antidopping csoport vezetője műsorunkban nem beszél azok után, hogy ő erősítette meg a kokainfogyasztás tényét a sajtónak, a sportolók nem beszélnek, Baráth Etele, a szövetség elnöke külföldön van, de eljött Csabai Edvin, a szövetség szakmai igazgatója és Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai programvezetője.

Ha autóversenyző akarsz lenni és nincs pénzed, kezdd szimulátorral – legalábbis így kezdte Michelisz Norbert, aki a hétvégén már másodszor nyerte meg a túraautó világbajnokság magyar futamát és egy évente megrendezett közönségszavazás alapján ő a legnépszerűbb magyar sportoló.

A legsikeresebb magyar autóversenyző már másodszor nyert futamot a Hungaroringen, pedig nem gyári csapat áll mögötte. Vendégünk lesz Michelisz Norbert. Aztán: Kokainbotrány - két klasszis kajakos szervezetében kokainnyomokat talált egy edzőtábori rutinvizsgálat. Nevük kitudódott és törvénysértően nyilvánosságra került, elvették támogatásukat, és noha feljelentés nincs, a rendőrség is érdeklődik.

Világszerte figyelnek a csütörtöki brit választásokra. Azért is, mert a világ hatodik legnagyobb gazdaságáról és egyik pénzügyi központjáról van szó, azért is, mert az eredmény példátlanul szoros is lehet – és ennek megfelelően intenzív a kampány is. Mi még azért is figyelünk, mert az Egyesült Királyságban több százezer magyar dolgozik. A két főszereplő David Cameron miniszterelnök és kihívója, Ed Milliband.

Mivel Angliában több százezer magyar él, kell, hogy érdekeljen minket az utóbbi évtizedek legszorosabbnak tartott brit választása - május hetedikén. A főszereplők, a nyilvánosság minden eszközével zajló kampány, a témák és a tétek az Egyesült Királyság, Európa és Magyarország szempontjából – megbeszéljük a Financial Times budapesti tudósítójával, Andrew Byrnnel.

Karriert csináltak, fiatalok, szemtelenül sokat keresnek és nők. Klementz Kata irodalánc-tulajdonos és Komócsin Laura coach volt Baló György vendége.

Sikeres vállalkozók, egyikük egy miskolci panellakásból indult, közgazdász lett, tanácsadóként bejárta a világot és ma egy óra alatt keres annyit, mint első havi fizetése volt. Másikuk Budapesten, később Bécsben is bevezetett egy új irodatípust, az úgynevezett co-working-et. Karriert csináltak, fiatalok, szemtelenül sokat keresnek és nők.

Rövid, de nem látványos karriert futott be az Európai Unióban tilos halálbüntetés ötlete Magyarországon. A miniszterelnök előbb a kérdés napirenden tartását javasolta, de uniós vezetők reakciói után az derült ki, hogy Magyarország nem tervezi, hogy foglalkozzon a halálbüntetés esetleges újbóli bevezetésével. Egyes kormányzati tisztviselők szerint azonban erről beszélni és vitázni is kell, mert hogy szerintük az emberek úgy érzik, hogy bizonyos esetekben ez az arányos büntetés.

Nehéz elhinni, de sokféle felmérés szerint átlagosan minden egyes háztartásra évi 100  kiló még fogyasztható, mégis a kukába kerülő élelmiszer jut. Meghökkentő, hogy a teljes megmaradó élelmiszerhulladék ennek több mint négyszerese, évi majdnem 2 millió tonna. A kérdés, egyre többeket érdekel, hogyan lehetne a megmaradó élelmiszert a rászorulóknak eljuttatni. Erre találták ki az élelmiszerbank ötletét.

A miniszterelnök előbb napirenden tartásra javasolta, és még mindig megvitathatónak tartja, de bevezetéséről nincs szó. Szakértőket kérdezünk. És: 10 éves a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek célja, hogy a megmaradó, de még fogyasztható élelmiszer eljusson a rászorulókhoz és ne a kukába kerüljön.

Vajon kihasználja-e az ország adottságait és jó hagyományait a magyar étkezési kultúra? Mindenképpen divat lett a gasztronómia. Az utóbbi időben mintha szeretnénk magunkat egy izgalmas, sokszínű, nyitott konyhájú országnak látni és láttatni. Ilyen ország vagyunk?

Ön főz? Ha igen, hol vásárol hozzá? Jár étterembe? Milyenbe? Ön is úgy érzi, hogy Magyarországon gasztroforradalom van? Az mi? Jobban főzünk? Jobb alapanyagokat veszünk? Többször járunk étterembe? Finomabbakat eszünk? Jobb a választék? A street foodtól a csúcséttermekig. Itt lesznek a gasztroforradalom képviselői: Mautner Zsófia, Molnár B. Tamás és Bíró Lajos.

Belevágunk egy sokszorosan ellentmondásos, összetett és bonyolult társadalmi témába. Tárgy: a szegregáció, azaz, a cigány tanulók iskolai elkülönítése a többiektől. Ez Magyarországon az állami iskolákban tilos, de a Kúria, tehát a legfelsőbb bírói fórum néhány nappal ezelőtti ítélete szerint az egyházi fenntartású iskolákban megengedhető.

Az állam ugyan nem, de egyház megteheti, hogy elkülöníti a cigánygyerekeket egy iskolába. Ezt mondja a Kúria egy múlt heti ítélete egy nyíregyházi iskoláról. A kormány szerint ez nem kirekesztés, hanem felzárkóztatás. Szakértők szerint az így nevelkedő gyerekek helyrehozhatatlanul kiszakadnak a társadalomból. Vita a szegregált iskolát fenntartó egyház és a pert indító alapítvány képviselője között.

Magyarországra tízezerszámra érkeznek elsősorban Szíriából és Afganisztánból induló menekültek.  A kormány beindítja és választ várva minden nagykorú állampolgárnak elküldi a 12 kérdésből álló nemzeti konzultációt. Tárgy: a bevándorlás és a terrorizmus. Az első három kérdés témája a terrorizmus, a többié a bevándorlás. Az ellenzéki pártok egy részének nagyon nem tetszenek a kérdések.

Egyetért Ön a magyar kormánnyal abban, hogy a bevándorlás helyett inkább a magyar családok és a születendő gyermekek támogatására van szükség? – kérdezi 11 másik kérdéssel együtt a kormány a választókat 1 milliárd forintért egy nemzeti konzultáció jegyében. Az MSZP demagógiáról beszél és másik 12 kérdést ajánl. Kósa Lajos és Harangozó Tamás vitája.

A legtöbb ember, aki orvoshoz megy, főleg, ha kórházba, nagyon sok éve és ma is úgy gondolja, hogy, noha fizeti az egészségbiztosítási járulékot, az orvosnak illik a kezelés vagy a műtét után pénzt adni. A magyar állam viszonylag keveset költ egészségügyre. Az orvosok és az ápolók többsége is megalázóan keveset keres. Hálapénzre 16 éve hárommilliárdot, tavaly már jó 8 milliárdot költöttünk, nagyjából annyit, mint az összes többi szolgáltatónak fizetett borravalóra a pincérektől a fodrászokig. Az állam tehát akarva-akaratlanul többé-kevésbé velünk pótoltatja azt, amit nem fizet meg az orvosoknak és az ápolóknak. A kormány honlapján olvasható egy terv, amely azt mondja, enyhítsenek a tilalmakon és ne legyen tilos, ne legyen büntethető a hálapénz utólagos elfogadása.

A nyomorúságos orvosfizetésekre régen sem volt, ma sincs válasza a magyar államnak. Az idő múlásával az orvosbéreket többszörösükre kellene emelni. De ami tegnap nem ment, holnap még nehezebb. A kerülőút: egy terv enyhítene a hálapénz elfogadásának tilalmán. Így évi néhány milliárddal több jutna a kórházi orvosoknak. Mit szólnak ehhez az érintettek?

Nem csak pilóták felelnek adott esetben egyedül sok ember életéért, hanem például mindazok, akik villamost, autóbuszt vagy éppen vonatot vezetnek – világszerte és persze Magyarországon is. Őket ki és hogyan ellenőrzi, s ha például lelki traumákkal vagy pszichiátriai betegségekkel küszködnek, erről hogyan értesül az, aki foglalkoztatja őket?

149 embert rántott magával a halálba egy pilóta, amikor szándékosan hegynek vezette a Germanwings légitársaság gépét, ma egy hónapja. Kiderült, hogy nem is repülhetett volna, de ezt eltitkolta. Világszerte téma lett, hogyan ellenőrizzék azokat, akik sok ember életéért felelnek. Magyarországon ki vezethet repülőgépet, villamost, csuklós buszt, vagy vonatot?

Éppen négy évvel ezelőtt, mindösszesen 9 vitanap után a nemzetközileg szokásos alapos társadalmi vita nélkül fogadta el az Országgyűlés az akkor gránitszilárdságúnak nevezett Alaptörvényt, amelyet azóta ötször módosítottak. Ez az ország legfontosabb jogszabálya. Az Alaptörvény és a módosítások alapja a kormánypártok kétharmados parlamenti többsége, amely nemrég megszűnt. Így egy újabb módosításhoz már együtt kellene működni az ellenzékkel – ez 4 éve nem volt feltétlenül szükséges, és nem is történt meg. Az Alaptörvényt a kormánypártok magasztalják, ellenzői antidemokratikusnak tartják.

Nemzeti egyetértés helyett kétharmaddal fogadták el az Alaptörvénynek átnevezett, rekordsebességgel készült új alkotmányt négy éve az Országgyűlésben. A kétharmad szerint ez az új Magyarország alapja, bírálói szerint inkább a Fidesz hatalmának beton-alapja. Vita Somodi Bernadett alkotmányjogász és Gulyás Gergely, az országgyűlés alelnöke között.

A magyar felsőoktatásban mostanában kialakult ritmus a következő: kiszivárgó információk – tiltakozások – esetleg tüntetések – a kiszivárgó információkhoz képest kormányzati visszavonulás. Ma összeült a felsőoktatási kerekasztal. Ha jól értjük, megállapodtak: marad a kommunikációs képzés, marad a nemzetközi kapcsolatok szak, marad az ipari formatervezés, de megszűnik az úgynevezett társadalmi tanulmányok alapszak. A hétfői tüntetést szervező egyetemisták azt írják, ők továbbra is „harcolnak, hogy tanulhassanak”.

Előbb azt hallani, hogy a kormány népszerű szakokat szűntetne meg és kivételezett helyzetbe hozná a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet. Tiltakozások, hétfőn tüntetés, kedden bejelentették, hogy az eredeti tervek egy részét lefújják, de csökkentenék az egyetemek önállóságát. Mit mond az államtitkár és mit az ELTE egyik dékánja?

Próbáljuk ezt elképzelni: adott egy minden fillérre figyelő szegény afrikai család. Valahogyan eljutnak a polgárháborús Líbiába. Összekuporgatott pénzüket odaadják egy embercsempésznek, aki föltuszkolja őket egy bizonytalan hajóra, amely nekivág a Földközi-tengernek. Irány Olaszország. Lenne. A hajó elsüllyed. Utasai a tengerbe vesznek. Ez történik hétről-hétre a Földközi-tengeren, amely hirtelen a világ egyik legnagyobb temetője lett. Vasárnap az eddigi legsúlyosabb tömegbalesetben 950 afrikai menekült járt szerencsétlenül. Ez talán felébreszti az eddig tétlenül szemlélődő Európát.

Majdnem ezer afrikai menekült fulladt a Földközi-tengerbe vasárnap hajnalban. Ez a sokk talán áttöri az európai közöny falát. Az unió eddig szinte tétlenül szemlélte a tengeri katasztrófákat illetve a spanyol és az olasz hatóságok küzdelmét a kiszolgáltatott tömegek befogadására. Szakértőket kérdezünk: a hangzatos nyilatkozatok után mit tehet az Unió?

Ukrajnába megfigyelőket küldött az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. Az EBESZ-t 40 éve alapították Európa államai az Egyesült Államokkal és Kanadával együtt és elsődleges célja a válságkezelés. A 17 magyar megfigyelő egyike, Póti László 10 hónap után most jött vissza Budapestre.

Majdnem egy évig dolgozott Kijevben egy hivatalos magyar megfigyelő egy nemzetközi szervezet képviseletében. Ma beszél először. Tárgy: az ukrán polgárháború közelről: harcok, elcsatolt országrészek, orosz beavatkozás, összeomló gazdaság, belpolitikai zűrzavar. Európa legveszélyesebb konfliktusa belülről.

Aki használja, szereti, vetélytársai elismerik, megkerülhetetlen, talán legyőzhetetlen, de éppen ezért túlhatalmát sokak szerint korlátozni és szabályozni kellene. Az Európai Unió most – ötéves vizsgálódás után - nekifut. De hogyan lett ekkora a Google?  

Internetes monstrum, a világ harmadik legértékesebb cége, az Ön mindennapjainak is része. Ingyenes, egyeduralkodó, cserébe adatokat gyűjt szokásairól és személyre szabott reklámokkal bombázza Önt. Ötéves nyomozás után az EU szerdán bejelentette, hogy két versenyjogi eljárást indít az amerikai Google ellen. A gyanú: a cég visszaél piaci fölényével. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Minden társadalomban vannak hallgató és elhallgatott sérülések, amelyek emberek millióinak életét roncsolhatják. Ilyen a gyerekbántalmazás és ilyen a gyerekeket érő szexuális erőszak. A gyerekáldozatok kiszolgáltatottak és védtelenek, s ha elszánják magukat arra, hogy beszéljenek, felnőttekkel szemben kell más felnőtteket meggyőzniük a saját igazságukról.

Kutatók szerint Európában 100-ból 20 gyereket vernek vagy szexuálisan molesztálnak. A molesztálók rendre családtagok vagy ismerősök. És Magyarországon? Sokáig csend. Hallgatás. Az áldozatok lassan írni és beszélni kezdenek. Történeteikből maratoni felolvasást rendeztek kedden Budapesten. Részletek és szakértők a stúdióban.

Tanult-e valamit a társadalom a romagyilkosságokból? Setét Jenő jogvédő és Zolnay János szociológus volt Baló György vendége.

A másodfokú tárgyalás szerdán, öt és fél évvel a vádlottak elfogása után kezdődik. Az elsőrendű vádlott illetve az áldozatok családjainak védője volt Baló György vendége.

6 halott, két maradandó sérült. 4 évvel később 4 vádlott, 3 életfogytiglani ítélet. Szerdán kezdődik a másodfokú tárgyalás. A stúdióban az elsőrendű vádlott illetve az áldozatok családjainak védője. És: Készült film, színdarab és könyv, de tanult-e valamit a társadalom?   

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke és Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese volt Baló György vendége.

A Jobbik megszerezte első egyéni képviselői mandátumát. Tíz választásra jogosultból csak négyen szavaztak. Városok: Tapolca a Jobbiké, Sümeg a Fideszé, Ajka a szocialistáké. A stúdióban: Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke, Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, és Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

A könyvpiac zavarait senki nem tagadja. Meghívtuk Kovács Pétert, a piac második legnagyobb szereplője, a Libri ügyvezető igazgatóját, és Kocsis András Sándort, a kiadók és terjesztők egyesülésének elnökét. Matyi Dezsőt is hívtuk, de nem kíván élni a lehetőséggel.

2015-ig magyar síelő soha, semmilyen világversenyen nem állt dobogón. Vendégünk, Miklós Edit januárban harmadik lett egy világkupa-versenyen Svájcban.

Csikszeredáról indult, magyar állampolgár lett, a tavalyi téli olimpián lesiklásban hetedik, idén  egy világkupa versenyen harmadik, de Miklós Edit ennél is feljebb szeretne lépni a dobogókon. És: Mi fenyegeti az évi 45 milliárdos forgalmú könyves szakmát? Csődközeli helyzetek,  egyre többen a neten vesznek könyvet – természetes piaci átrendeződés?

A radikális átszervezés és központosítás erősen ellentmondásos. A lényeg: létrejött egy KLIK nevű központi szuperintézmény, amely 3 ezer iskola működéséért és több mint egy millió diák oktatásáért felel, egy monstrum, amely 120 ezer pedagógus és 30 ezer iskolai alkalmazott munkáját irányítja. Vendégünk a KLIK-ért is felelős köznevelési államtitkár, Czunyiné dr. Bertalan Judit.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Mit gondoltak ma 25 éve? Van akinek emlék s talán eszébe sem jut már, van aki fiatal, s talán alig hallott róla: szoros első forduló után nagy fölénnyel nyerte az első szabad választásokat a Magyar Demokrata Fórum éppen ma 25 évvel ezelőtt. A választásra jogosultak kétharmada szavazott.