Nem tudjuk, akad-e valaki, aki szerint 1956 hatvanadik évfordulójának megünneplése úgy sikerült, ahogyan kellett vagy szerettük volna. De bizonyára nagyon sokan akadnak, akik szerint a sajnos megszokott 2016-os napi politikai viták rágták bele magukat 1956 emléktörténetébe. 32 órával később – ki mit gondol?

Meglepte és részben meghökkentette az irodalom világát, hogy nem író és nem költő, hanem egy kolosszális zenész, dalszerző és előadóművész, a 75 éves, ma is koncertező amerikai Bob Dylan kapta az irodalmi Nobel-díjat. Lelkendező és fanyalgó vélemények fogadják. Költészet a dalszöveg? Irodalom egy zenei és előadóművészi életmű? Az irodalom fogalmának tágítása és modernizálása vagy az irodalom rangfosztása Bob Dylan Nobel-díja?

Magyar idő szerint csütörtök hajnalban rendezték a harmadik, utolsó elnökjelölti vitát Amerikában. 19 nap múlva új elnök lesz, noha csak januárban lép hivatalba. Kőkemény kampány volt és lesz is még. A jelöltek kölcsönösen kétségbe vonják egymás alkalmasságát. Ugyanakkor ez a két idős ember másfél évig járta a kontinensnyi országot, hatalmas gépezeteket irányított, emberek ezreivel fogott kezet, emberek millióinak udvarolt és közben szavakkal kitartóan ütötte egymást.

Huszonnyolc akadémikus levelet írt Lovász László elnöknek, amire az elnök interjúkban válaszolt. Itt egy idézet az Indexből: az Akadémia minden tagjának jogában áll a politikai nézeteit kifejteni újságban, demonstráción, bárhol. Azonban az Akadémia mint Akadémia csak úgy fogadhat el egy véleményt, ha ezt a tagok nagy többséggel támogatják. Nyilvánvalóan politikai kérdésben ilyen egyhangúságot nem lehet föltételezni, úgyhogy ilyen kérdésekkel nem is foglalkozik az Akadémia. Ennek ismeretében is – pontosan mik a gondok és mit terveznek az aláírók?

Majdnem 450 oldal az 1990 óta kétévenként megjelenő Társadalmi Riport a kedden bemutatott 2016-os kötete. Szaktekintélyek 20 tanulmánya kínál áttekintést az elmúlt negyedszázadról, illetve az elmúlt két évről. A 32 szerző fele nő, ami persze természetes – lenne, de itt és most ennek örülni lehet és kell. És Magyarországon nem könnyű friss adatokhoz és tényekhez jutni, ezért külön is figyelemreméltó a források és számok frissessége: ez a könyv nagyon sok, máshol nem, vagy nehezen elérhető 2015-ös adatot is tartalmaz.

Ha nem csak Pokémonokat kergetünk vele, hogyan könnyítheti életünket egy okostelefon? Nem csak a fiatalokét. Ma, holnap, holnapután. Az ország minden egyes lakójára lassan másfél úgynevezett mobil eszköz jut – telefon, okostelefon vagy tablet. És ma már minden második eladott mobiltelefon – okos.

Más társadalmaktól eltérően nálunk szokatlan, akadhat, akinek furcsa érzést okozó téma lehet a mozgássérültek élete. Magyarországon úgy minden huszadik ember él valamilyen fogyatékossággal. Körülbelül összesen félmillióan. Közülük majdnem minden második ember mozgáskorlátozott. Aki képes ellátni magát, kevesebb, mint húszezer, aki nem önellátó, még az sem kapja meg a huszonötezer forintos állami támogatást havonta. Úgy, hogy a minimálbér ennek több, mint négyszerese, száztizenegyezer forint.

Főleg a nyomtatott sajtó rovására egyre többen olvasnak, értelemszerűen egyre többen írnak blogot. Az internetező diplomások hetven százaléka olvas blogokat. Nagyobb részük ritkábban. Mi a közéleti-politikai blog: a sajtószabadság kiteljesedése, a Népszabadság utáni korszakban menedéke, meglehet utolsó mentsvára?

Jövőt idéző látványvilágra vált a Híradó, a Fókusz, a Házon kívül, a XXI. század, a Magyarul Balóval, a Portré és az Időjárás stúdiója. A ledfalaknak és a valóságot kiterjesztő virtuális grafikának köszönhetően a jövőben életre kelnek a hírek.

Drog, ital, gyógyszer és dohányzás középiskolások között Magyarországon és Európában. A viszonylagos jó hír: a magyar középiskolások kevesebbet drogoznak, mint a külföldiek. Az egyáltalán nem jó hír: többet dohányoznak, többet isznak és inkább gyógyszerezik magukat. Nem ritkán ráisznak a gyógyszerre. És, ez lényeges: egy nagy európai kutatás a 16 évesekről nem tudta mérni azokat a 16 éves magyar fiatalokat, akik már nem járnak iskolába – mert amint elmúltak 16 évesek, otthagyhatják az iskolát. Legfeljebb gyanítani lehet, hogy ők a legszegényebbek közé tartoznak, akik között minden más társadalmi csoportnál gyorsabban terjed a dizájner drogok fogyasztása.

Ha az egészségügyi kormányzaton múlik, maholnap összeomlik a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon. Szakemberek szerint az érintett gyerekek közül nagyjából minden tizedik, még egyszer: minden tizedik gyerek jut szakorvosi ellátáshoz. A szakorvos: gyerekpszichiáter, összesen úgy 60 Magyarországon, többségük nyugdíjhoz közeledik.  A szakma tudja, mire van szükség: pénzre, pénzre és pénzre.

Felkavarta a magyar közélet és a világsajtó egy részét a legnagyobb példányszámú országos minőségi napilap úgymond felfüggesztése a hétvégén. Egyik pillanatról a másikra. Történetesen egy ellenzéki lapról van szó. Történetesen az eredménytelen népszavazás után 5 nappal. Történetesen azon a héten, amikor a lap egy miniszterről, majd bankvezetőkről publikált meghökkentő tényeket.

Kiadták Magyarország 2014-es élelmiszer-mérlegét. Miből mennyit ettünk és eszünk, többet költünk élelmiszerre? És milyen összefüggés van a jövedelem és a táplálkozási szokások között – aki tehetősebb, egészségesebben eszik? S aki szegény, annak kizárólag gyengébb minőségű és hizlaló ételekre telik? 

Van, aki úgy szegény, hogy nincs mit ennie. Van, aki úgy, hogy nem tud fűteni, világítani, vagy gyógyszert vásárolni. És van, aki úgy, hogy túlzsúfolt, komfort nélküli lakásban lakik – vagy sehol nem lakik. Az utcán. Menhelyen. Ezt nevezik lakhatási szegénységnek, amely 10 közül három embert sújt Magyarországon. Mit lehet tenni értük? Kinek a dolga? 

Évek óta vitatéma, hol hangosabban, hol halkabban, hogy Magyarország 3 ezer milliárd forintnyi orosz hitelből két új atomerőművi blokkot akar építeni és üzemeltetni Pakson. Ez az úgynevezett Paks II. A nukleáris energia használata a világban ellentmondásos: van, ahol a 2011-es japán baleset után úgy döntöttek, hogy leépítik az atomenergiát, és vannak országok, nagyok is, ahol új erőművek építését tervezik. Paks II, a magyar kormány kiemelt beruházása a magyar kormány egyik hivatalától, megkapta a környezetvédelmi engedélyt. Az engedélyt két civil szervezet, a Greenpeace és az Energiaklub is megfellebbezte azzal, hogy a kérelem lényeges kérdésekre nem válaszol.

Az érvénytelen népszavazás után a kormány Alaptörvény-módosítást kezdeményez – amúgy már hetedszer. Ennek lényege minden bizonnyal a népszavazási kérdés megfogalmazása lesz állító formában, hogy tehát Magyarország kizárólag az Országgyűlés döntésével fogadja be nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését. Két kérdés: miért kellett ehhez népszavazás? És: egy ilyen döntés felülírhat-e egy uniós döntést? 

Minden választás számtengert kínál, s ennek az az előnye, hogy sokféle metszet és elemzés lehetséges. Így van ez a tegnapi népszavazással is. A Fidesztől az nem tudható meg, hogy a referendum érvénytelen, az ellenzéktől az nem, hogy akik elmentek, 90% fölött szavaztak nemmel. A Fidesz érvénytelenség helyett „politikai érvényességről” és Alaptörvény-módosításról beszél, az ellenzék sokmilliárdos kampánypazarlásról.

Népszavazás előtt. A kormány és a kormánykoalíció pártjai részvételre és nemmel szavazásra bíztatnak. Az ellenzék megosztott, a változatok: el kell menni és nemmel szavazni, el kell menni és igennel szavazni, el kell menni és érvénytelenül szavazni és otthon kell maradni. Ellentétes véleményekkel ismerkedünk ma este. A kormány és a Fidesz nevében Rogán Antal miniszter, az MSZP nevében Molnár Gyula elnök.

Az Európa Tanács szerint a cigányokat rendszerszintű, az élet minden területére vonatkozó hátrányos megkülönböztetések sorozata sújtja Magyarországon. Azt kérdezzük, miért nem támogatja a civil szervezeteket a magántőke, s főleg, hogyan lehetséges, hogy egy 3 és fél milliárdos pályázatból éppenséggel a legjobb tanodáknak nem jutott egy fillér sem.

Előbb az MLSZ sportigazgatója, majd a válogatott szövetségi kapitánya lett. Vele jutott ki a csapat az Eb-re, s a legjobb 16 közé került. A német edzőből magyar hős lett. Azóta, mint rendesen, a magyar klubok gyorsan kiestek az európai kupákból, csak néhány játékos igazolt topligákba, s az első Vb-selejtezőből csalódás lett. Módszerei miatt a magyar szakma rendszeresen kikezdi, de ő csak előre néz: Bernd Storck.

Egy filmrendező keresi magát, színésznő feleségével együtt talán el is menne az országból. Egy szülői értekezleten találkozik egy apukával, akiről az derül ki, hogy producer. Valahogyan összeszednek nem egész 10 milliót. Ez töredéke egy játékfilm költségvetésének. A filmrendező feleségével, ők a két főszereplő és 13, felváltva dolgozó operatőrrel együtt a saját lakásukban megcsinálják az Ernelláék Farkaséknál című filmet, amely fődíjat nyer Karlovy Varyban. Török-Illyes Orsolya színésznő, az ő férje Hajdu Szabolcs rendező, színész és Herner Dániel producer a vendégeink.

Magyar idő szerint kedd hajnalban lesz a három közül az első tévévita az amerikai elnökválasztás két jelöltje között. Az első ilyen vitát még 1960-ban rendezték John Kennedy és Richard Nixon között, s azóta Amerikában természetes kelléke minden elnökválasztásnak.  A mostani kampány mindkét jelöltje idősebb és mindketten kevéssé népszerűek.  És ők ketten – ezt kevesen gondolták néhány hónapja, mivel Donald Trumpot nem vették komolyan – szóval őt ketten jelenleg szinte fej-fej mellett állnak a felmérésekben.  

Az Európa Tanács kiadott egy 47 oldalas szakértői jelentést, amelyben megállapította, hogy Magyarországon rendszerszintű, tehát általános hátrányos megkülönböztetés sújtja a cigányságot munkában, egészségügyben, oktatásban és lakhatásban is. A hivatalos magyar válasz a 47 oldalra hét rövid bekezdés, amely azt mondja, hogy a magyar kormány mindent elkövet, hogy erősítse a toleranciát és a tiszteletet a kisebbségek iránt. Erről beszélgetünk.

Ha visszanézünk 15 évet, először jött a terror Amerikába, majd Európába és sokkal később a menekülők és utóbb velük együtt a bevándorlók is. Közülük tízezrek vesztek a Földközi-tengerbe. A többiek itt vannak és jönnek, jönnek. Európa és az európai ember bizonytalan, fél és válaszokat keres, mert eszébe jut, hogy az európaiságnak része a szolidaritás, a segítőkészség és a befogadás. Keressünk válaszokat. Ungváry Rudolf író, Péterfy Gergely író és Schilling Árpád rendező.

Önök tudják, hogy melyik generáció tagjai? Merthogy a generációkat betűkkel is jelölik születési dátumok alapján. Így X generáció – 1960 és 80 közötti, Y generáció 80 és 95-2000 között, Z generáció 2000 és 2015 között, tehát 15-20 éves korszakolásról van szó. Ma estére kikaptuk magunknak a mostanában sokat emlegetett Y generációt, 1980 és 95-2000 között születtek, tehát vannak közöttük, akik már tizenéve dolgoznak, s vannak, akik még középiskolába járnak. Mindenképpen ez a generáció alkotja a ma dolgozók legnépesebb csoportját. Milyenek és miért?

Egy dolog, hogy Magyarországon munkaerőhiány van, de ezen belül nagyon másik dolog, s ezen már veszítettünk nagy külföldi beruházást, hogy a jövőt meghatározó informatikában több tízezer munkahelyet nem tudnak betölteni. Évente 3 ezer szakember megy nyugdíjba, de a képzés még ezzel sem tart lépést. Szakértők szerint a kilátások sem jók, rövidtávon nem várható javulás és ennek egyik oka, hogy a XXI. század talán legfontosabb és leggyorsabban fejlődő szakmáját XX. századi, tehát sokszorosan elavult módszerekkel tanítják.

Az összeomlás szélén vette át a görög pénzügyeket, miniszterként alkudozott az Unió és a Valutaalap vezetőivel, de végül veszített és kiszállt a politikából. Mégis politikai rocksztár lett. Jelen van, vezető lapokban publikál. Yanis Varufakisz újabb mozgalmat alapított, hogy demokratizálja Európát. Mit gondol a magyar menekültpolitikáról és Európa jövőjéről az Európai Zöldek társelnöke?

20 éves a törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy pusztán szegénység miatt a hatóságok kiszakítsanak családjából egy vagy több gyereket. A kiszakított gyerekek érzelmi szegénységben, családi háttér nélkül, gyökértelenül nőnek fel, amikor kikerülnek az állami gondozásból, képzettségük erősen az országos átlag alatt van, így maguk is szegényekké válnak, majd gyerekeik is, akiket, ha ez a rendszer nem változik, ezért majd elveszik tőlük. Van kiút ebből a körből?

Az uniós kilépésről szóló népszavazás politikai földrengést produkált az Egyesült Királyságban. Eközben a brit munkáspárt válságáról az jutott eszünkbe, hogy megnézzük a baloldal helyzetét Európában. Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, Sebők Miklós, társadalomtudós és Biró-Nagy András a Policy Solutions elemző cég kutatási igazgatója a vendégünk.

Az új tanév kezdetén tekintsük át,hogy mire jutottak a különféle tiltakozó mozgalmak a közoktatásban. Messziről úgy látjuk, hogy amit a kormány akart, lényegében mindent elért. Rendszerszintű változás nincs. Viszont. Amit a pedagógusok akartak, abból édeskevés valósult meg. De forró őszt ígértek. Ez egyelőre csak az időjárásra vonatkozik.

Mit akar az MSZP a kvótanépszavazással – és főleg önmagával? Molnár Gyula a párt új elnöke.

Két ellenzéki párt is új elnökkel próbál áttörni, 2 évvel a választások előtt. Hadházy Ákos sikeres állatorvosból lett a korrupció elleni harc arca, az LMP társelnöke és képviselője.

Ha egy sportolónő sikeres, örülünk. Ha olimpiai bajnok, el vagyunk ragadtatva. A 8 magyar arany közül hetet nők szereztek Rióban. Nem is gondoljuk, hogy a nők hátrányban vannak az élsportban. De a politikában. Magyarországon  konokul 10 % alatt marad a nők aránya a képviselők között. De közben a nők aránya a képviselő jelöltek között háromszorosára nőtt 1990 óta, voltaképpen tehát egyre kevésbé sikeresek. De miért?

Holnapután lesz a 15. évfordulója annak, hogy az Egyesült Államokat négy összehangolt terrortámadás érte.  

Nem olyan régen nemzetközi közgazdászok kedvence volt egy látványosan fejlődő országcsoport, amelyet Brazília, Oroszország, India és Kína angol nevéből BRIC-nek rövidítettek. Ebből a négyesből mára Oroszország és Brazília is kiesett. Brazília elnyerte a futball-VB majd az olimpia rendezését, de időközben elveszítette elnökét, politikai és gazdasági stabilitását. A világ hatodik legnépesebb országáról, a világ kilencedik legnagyobb gazdaságáról van szó.

A júliusi puccskísérlet után brutális katonai és polgári tisztogatás. Majd török harckocsik jelennek meg Szíriában, a kormány és a kurdok ellen is harcolnak. Ám a kurdokat Amerika támogatja. S közben erősödik a törökökkel újonnan barátkozó orosz katonai beavatkozás is. Most akkor ki ki ellen harcol Szíriában?

Ha most vasárnap országgyűlési választások lennének, s ha hinni lehet a méréseknek, legalább 3 millióan nem tudnának vagy nem akarnának pártot választani – persze nem az októberi népszavazásról beszélünk. Hanem az általános kiábrándultságról, ami a pártokat illeti. Kik azok, akik nem tudnak vagy nem akarnak pártot választani? Miért? Mit kellene tenniük a pártoknak, hogy elérjék őket?

A kormány azt mondja, a népszavazás akár 100 évre meghatározhatja az ország sorsát és ezért minden lehetőséget kihasznál, hogy elmondja véleményét és érveit a választóknak – ám a kormánynak ez az elve a Fideszre nem vonatkozott, hiszen nem kívántak vitatkozni az egyetlen érdemi ellenzéki kampányt folytató Kétfarkú Kutya Párttal. Kovács Gergely, a Kétfarkú Kutya Párt elnöke volt a műsor vendége.

Rossz vagy jó – nem lehet tudni, mert egyelőre minden a kapkodás és az előkészítés hiányosságairól szól a hirtelen bevezetett új szakoktatási rendszerben. A lényeg: aki nem gimnáziumban tanul tovább, az a továbbtanulás mellett és közben szerezzen magának szakmát, hogy valamikor enyhüljön a fokozódó magyar munkaerőhiány. Ki mondaná, hogy ez nem jó cél? Na de a részletek!

Magyarországon meghosszabbított, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van, de bevándorló vagy menekült alig. A kormány tudja, mit akar a népszavazástól, az ellenzék nem annyira.

82 évesen is a világot járja a brit Jane Goodall, az emberhez közeli csimpánzok szakértője, aki sok mindent megfigyelt az állatokról, amit a tudósok nem. Világhírű állatvédő és környezettudós, aki szerint mindenki tehet a Föld jövőjéért. Évtizedeket töltött Afrikában, utóbb intézetet alapított, világszerte, így Magyarországon is vannak követői. Megkérdezzük tőle, mi hajtja őt ma is?

Ön hallotta már azt a szót, hogy bitcoin? Összetett angol szó, ebből a „bit” a számítástechnika alapmértékegysége, a coin szó magyarul érme. Nagyon nagy többségünk semmit nem tud róla. Pedig ez egy új pénz, ami fizikailag nem létezik, bankban vagy a párna alatt nem tartható, értéke mégis kifejezhető dollárban is, így forintban is – a bitcoin a digitális kor új fizetőeszköze.

A Magyar Tudományos Akadémia néhány szakembere összefogott és elkezdtek gondolkozni a magyar egészségügy helyzetéről és jövőjéről. Ennek során Csiba László, a Debreceni Egyetem Neurológiai Klinikájának igazgatója először lehangoló adatokat mondott a keringési betegségekről és halálozásokról Magyarországon, majd azt is elmondta, hogy ez miért van.

Önök közül nyilván nem sokat tervezik, hogy augusztusban Rióba utazzanak, de gondolom majdnem mindannyian nézzük majd az olimpiát – ha tényleg lesz. Most azt lehet gondolni, hogy tényleg lesz. Rió 2016.

A közoktatással kapcsolatos, jó féléves tiltakozások és a hosszú ideje tartó viták aligha szűnnek meg a nyári iskolai szünet alatt – még akkor sem, ha a kormány rohamtempóban módosítja a kifogásolt előírások egy részét és ugyancsak rohamtempóban kisajátítja az iskolák fenntartását és működtetését, mondhatnánk kiteljesíti az államilag központosított közoktatási rendszert. Gondoltuk megkérdezünk egy szaktekintélyt, aki közvetlenül nem vett részt az elmúlt fél év vitáiban, de sokat tud a gyerekekről és nagyon sok éve ismeri és elemzi a magyar közoktatást.

Adott egy majdnem 100 éves, mégis élő, érzelmekkel átszőtt magyar trauma, Trianon. Majdnem mindenkinek van meggyőződéses véleménye róla, de akik legtöbbet tudnak, inkább tovább kérdeznek. Itt és most a tudományos akadémia Lendület II. programjának egyik nyertese, a Trianon 100 kutatócsoport. Válaszokat keresnek, kiadványokat, konferenciákat terveznek, hogy 2020-ra, amikor Trianon 100 éves lesz, jöhessen egy nemzedék, melynek tagjai már nem hisznek titkos záradékokban vagy elvált menye ellen bosszút álló francia miniszterelnökben – egy generáció, amely az előzményeket is megismerve érti és helyén kezeli Trianont.

Egy brit közgazdász professzor bizonyára sok mindent megtapasztalt a munkáról és a munkaerőpiacról, amikor több mint 30 évig dolgozott az ENSZ munkaügyi szervezetének. Talán meg lehet kockáztatni, hogy ezek a tapasztalatok vezették őt ahhoz, hogy 1986-ban másokkal együtt megalakítsa az Alapjövedelem Világhálózatát, majd, nem olyan régen, néhány évvel ezelőtt megalkotta a prekariátus fogalmát – még egyszer, prekariátus, - akikről szó van, gyökértelen, majdhogynem napról napra, tehát állandó létbizonytalanságban élő bérmunkások meglehet százmilliói a világban.

Schiffer András felépített egy pártot, neve LMP, kibontva, mert ezt szánták a lényegnek, hogy „Lehet Más a Politika”, bekerültek az országgyűlésbe, jött egy pártszakadás, mégis sikerült újra bekerülniük, és talán ma is sikerülne – de immár Schiffer András nélkül, mert ő mától nem társelnök, ősztől nem képviselő, abbahagyja, elmegy, visszavonul, felszabadítja magát, azt mondja, szellemi erőteret akar építeni.

Szinte minden ország tagja, a világ legfontosabb nemzetközi szervezete, a legtöbbet teszi a háborús konfliktusok rendezéséért, a menekültekért, illetve a globális járványok és a klímaváltozás ellen, mégis keveset tudunk róla. Őrizni és javítani akarja a világot. A második világháború után alapított ENSZ új főtitkárt, tehát vezetőt választ, de nem úgy, mint eddig. Elvben most először Kelet-Európa térsége adná az új főtitkárt, bár nem csak innen vannak jelöltek.

Ön kért már kölcsön autót, fúrógépet vagy mondjuk videó kamerát? Tudja, hogy a kölcsönkérés, ezáltal vagyontárgyaink megosztása egy új típusú gazdaság, az úgynevezett sharing economy – vagyis közösségi gazdaság része? Nem vadonatúj fogalomról van szó, de a technika ma már lehetővé teszi, hogy erre vállalatbirodalmak épüljenek, mások viszont úgy látják, hogy a közösségi gazdaság alapjaiban változtatja meg tárgyak birtoklásán alapuló életünket és munkahelyek millióit fenyegeti. Melyik igaz? Mindkettő? Egyik sem?