Demeter Szilárd szerint nem ukázra állt ki Vidnyányszky Attila mellett, a menesztett L. Simon László szerinte jó munkát végzett, a fóliázás pedig a szülőknek segít dönteni.

A Kaláka együttes vezetője szerint már minden túlpolitizált. Nem akarja, hogy egyesek azt érezzék, hogy hozzájuk nem szólnak. 

Lécekkel és szalaggal barikádozták el a Színház- és Filmművészeti Egyetem bejáratát 2020. szeptember elsején a hallgatók. Ettől a naptól lett ugyanis az intézmény fenntartója és legfőbb döntéshozója a Vidnyánszky Attila által vezetett kuratórium. Néhány nappal korábban minden jogot elvontak az egyetem szenátusától, ezért augusztus 31-én a teljes vezetőség lemondott. 

Demeter Szilárd szerint minden kormány alatt volt a hatalomnak kedves udvartartás, de a pártlojalitás nem váltja ki a tehetséget.

Janikovszky Éva szerkesztőként kezdett dolgozni a Móra Könyvkiadónál, mígnem 1957-ben maga is szerzővé vált. Első műve, a Csip-Csup siker lett, így újabb művek megírására kérték fel. Az írónő életét végignézve jól látszik, hogy legyen szó lányregényről vagy gyerekkönyvről, esetleg időskori novelláról, az irónia és a humor mögött egy a szocialista rendszerben boldogulni próbáló polgárlány szerelmei, csalódásai, örömei és fájdalmai bújnak meg. Egy életút, amelyet karöltve formált a történelem, a politika, a szerelem és a tehetség. A teljes adás elérhető: ITT.

1989-ben megnyíltak a határok, és kitágult a világ. Egyre több lett az utcán a nyugati autó, a boltokban a banán. A piacokon pedig a hamis kazetta tele külföldi zenével. Míg a Kádár rendszerben a szocialista kultúrpolitika szigorúan szabályozott minden rendezvényt, 30 éve  bárki bárhol felléphetett. Ez volt a hőskor: a körülmények kezdetlegesek voltak, de ha valakinek volt elég tehetsége és lelkesedése, az sztárrá válhatott szponzorok, kiadók és reklámok nélkül is.

A kormány kultúrpolitikáját is bírálta a Századvég. A milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő kutatócég tanulmányait három év pereskedés után a vs.hu újságírója szerezte meg. A Századvég kritizálta például a kormány kitüntetéspolitikáját és kinevezésekkel sem volt elégedett. A kormány szerint természetes, hogy a tanácsadók a döntések előnyeire és hátrányaira is felhívják a figyelmet. Az MSZP-nél azt mondják, felesleges volt milliárdokat adni a Századvégnek, ha úgysem hallgatnak rájuk.

A diszkó Amerikából érkezett hozzánk, de meglepő módon a késői kádári kultúrpolitika mégis támogatta. A rockzenét agresszívnak és rendszerkritikusnak tartották, az új zene viszont alkalmasnak látszott arra, hogy a szocialista ifjúság szórakozzon, persze kulturáltan.

A kádári kultúrpolitikát idézi a Telekom Ákossal kapcsolatos lépése – erről beszélt Kósa Lajos egy sajtótájékoztatón. Az énekessel azután bontott szerződést a cég, hogy kijelentette, a nőknek nem az a dolga, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak, hanem hogy gyerekeket szüljenek.

Kádár-kori kultúrpolitikát valósít meg a kormány az MSZP szerint. A párt budapesti elnöke azt a javaslatot bírálta így, miszerint a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztó testületében is megkerülhetetlen lenne a Magyar Művészeti Akadémia. Emiatt a tervezet miatt fulladt botrányba az akadémia csütörtöki közgyűlése is, ahol lezsidózták a Krétakör korábbi ügyvezetőjét, aki a javaslat ellen tiltakozott. A Fidesz szerint minden intézkedés a kultúra megőrzését szolgálja.