Újabb több százmilliárd forintnyi devizahitelt vett fel a kormány, miközben az államadósság kamatai már rekordösszeget visznek el.

Az 1000 forintos ma majdnem 40%-kal ér kevesebbet, mint 2020-ban. Mutatjuk, hogyan őrizhetjük meg a pénzünk értékét, és miért kell óvakodni a túl szépnek tűnő befektetésektől.

Varga Mihály szerint a piaci feltételeknél kedvezőbb árazásban állapodtak meg Kínával a hitelfelvételről. Ősszel pedig jön a Szamuráj-kötvény.

De gyorsan meglett.

Új adót vezet be a kormány a megtakarításokra. A 15 százalékos kamatadó mellett július elseje után 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetni annak, aki bankban vagy értékpapírban tartja a pénzét. Az új rendelkezés nem vonatkozik az állampapírokra. A gazdaságfejlesztési miniszter egy háttérbeszélgetésen azt közölte, nem az adóbevételek növelése a cél, hanem az, hogy az állampapírok felé terelje a megtakarításokat.

Június végéig meghosszabbítja a betéti kamatstopot a kormány. A kamatmaximalizálás csak a 20 milliónál nagyobb összegű lakossági betétekre és az intézményi befektetők pénzére vonatkozik.

A korábbi jegybankelnök szerint a fű alatt intézett fizetési stop arra utalhat, hogy hiába állítottak le számos beruházást, nincs elég pénz az állam folyószámláján. A szakemberek a transzparencia hiánya miatt egyelőre csak hipotéziseket alkotnak, az azonban biztos, hogy egy ilyen kormányzati lépés nem jelent pozitív üzenetet a piacnak. Az elszálló inflációról, a gyengülő forintról, a levegőben lógó uniós pénzekről és Magyarország hitelfelvételi lehetőségeiről beszélgettünk a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökével. 

Szerinte a befektetők továbbra is bíznak a magyar gazdaságban.

Varga Mihály szerint ez siker.

A Magyar Nemzeti Bank nemrég kiadott adatai szerint rekord szintre: 42 ezer milliárd forintra emelkedett a bruttó államadósság.

Kálmán, a hajléktalan áll a képviselői irodaház előtt, és kötvényeket árul a politikusoknak. A kötvények hamisak, ezt ő sem tagadja, és van, aki vesz tőle, de van, aki nem érti a viccet. Mert azt, ami itt történik, nem kéne komolyan venni. Pontosabban úgy kéne komolyan venni, mint egy akciót, ami az utóbbi idők történéseire, a brókerügyekre reagál. Az ötlet egy festőművészé, Weiler Péteré, aki jótékonysági akciónak is szánta a brókerkedést. Wagner Bea riportja.

Kiadtak vagy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt. Miért nem vették észre mindezt a könyvvizsgálók? Az összeomlott cégek mindegyikét évente ellenőrizték – ezek szerint hiába. A Fidesz elvenné a most érintett könyvvizsgálók vagyonát, a Nemzeti Bank újabban szeretné maga felügyelni őket a kormány helyett. Mit mond a szakmai kamara elnöke? 

Mitől függ? Honnan lesz erre százmilliárdos nagyságrendű pénz? Megkérdezzük a Befektetővédelmi Alap vezetőjétől, és mivel a kormányt lényegében bennfentes kereskedelemmel vádolják a közpénzek kimentése után: mi a bennfentes kereskedelem, kérdezzük dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyésztől. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!