Hiába ígérte meg a kormány a választási kampányban, a fűtési szezonra nem érkezett meg a 12 ezer forintnyi tűzifa annak a 372 ezer háztartásnak, akik ezt igényelték. Bár az igénylés már október 15-én lezárult, a kormány csak decemberben utalta el a pénzt az önkormányzatoknak, azoknak pedig még a fa beszerzéséről is gondoskodniuk kell.

Nem vizsgálja a kormányközeli médiaholding létrehozását a Gazdasági Versenyhivatal. A szervezet azt közölte: szerda óta nincs hatáskörük rá, mert a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet. Kormányközeli üzletemberek múlt héten ajánlottak fel egy alapítványnak az általuk tulajdonolt újságokat, tévéket és rádiókat. Az ügyben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri, az MSZP pedig az uniós versenyjogi biztoshoz fordult.  

Több munka, kevesebb szabadság, és nem biztos, hogy több bér! Rabszolgatörvénynek nevezi az ellenzék és több szakszervezet azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet két fideszes képviselő nyújtott be. Van, aki örül annak, hogy többet dolgoztathatja az alkalmazottakat: például azok német multicégek, akikkel Szíjjártó Péter tárgyalt nemrég... 

A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?

A CSOK a családok többségénél nem elérhető, a lakástakarékpénztárakat tulajdonképpen felszámolta a kormány. Arra voltunk kíváncsiak, milyen lehetősége marad annak, aki lakást szeretne.

Az ellenzéki pártok szerint rendkívül megterhelő az iskolakezdés sok családnak, ezért keveslik a kormány által nyújtott támogatásokat. Az MSZP szerint nem véletlen, hogy ilyenkor megnő a személyi kölcsönt felvevő családok száma, mert máshogy nem tudják kifizetni a szükséges iskolai felszereléseket. A Fidesz szerint ezzel szemben az ellenzéki pártok nemmel szavaztak arra, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra.  

Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány Tiborcz István egyik cégének szállodaépítési projektjét az V. kerületben. A kormány szerint korábban is minden hasonló beruházást kiemeltek a környéken, miért pont ezzel tettek volna kivételt.

Zsarolással érte el a Fidesz, hogy az ellenzék is támogassa a képviselők fizetésemeléséről szóló javaslatot - ezt mondta a Híradónak a Jobbik szóvivője. A kormánypárti képviselők javaslatának az lett volna a következménye, hogy az ellenzéki pártok jóval kevesebbet költhettek volna a frakciójukra. Ebből csak azután engedtek, hogy a képviselők fizetésemelését az ellenzékből is támogatták a Törvényalkotási Bizottságban. Kerestük a Fideszt, azt írták, kompromisszum született.

Nagyon sajnálja - ezt mondta a Híradónknak adott exkluzív interjúban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azután, hogy az innovációért felelős miniszter lesöpörte javaslataikat a kutatási pénzek elosztásáról. Lovász László szerint a kutatást nem szabad politikai céloknak alárendelni, és a parlament döntése után is ki kell állni a kutatás függetlensége mellett. A miniszter a Magyar Hírlap mai számában jelentette be, hogy az Akadémia által tett alternatív javaslatokat a kormány nem fogadja el.  

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

Orbán Viktor hivatalosan is nyilvánosságra hozta negyedik kormányának tagjait. Az RTL Híradónak nyilatkozott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, aki szerint a változtatásokra nem a sikertelenség, hanem az új kihívások miatt volt szükség. Orbán Viktor munkáját a jövőben a Miniszterelnökség és a Kabinetiroda mellett egy új kormányiroda is segíti, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik majd.

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.

Nem csak a lakóházak, a nyaralók után is jár a 12 ezer forintos téli rezsicsökkentés. Ez derül ki abból az értesítőből, amit már több nyaralótulajdonos is kézhez kapott az elmúlt héten. Az LMP-nél azt mondják, idézem: ez már vicc kategória.  

A menekülteket segítő civil szervezetet egy újságcikkre hivatkozva a napokban vádolta meg a kormány azzal, hogy illegális listát vezetnek a menekültekről. Ők azonban azt mondják, nincs illegális listájuk, egy gyanús férfi kereste meg őket, és azért beszéltek neki egy nem létező excel tábláról, hogy lebuktassák. A kormány szerint a Migration Aid magyarázata: szánalmas.  

Orbán Viktor az Országház éttermének dolgozóit, Karácsony Gergely járókelőket köszöntött virágokkal. A miniszterelnök közösségi oldalára feltöltött videójában azt mondta, hogy a nők megérdemlik a tiszteletet.

Választási vitasorozatunk tizedik része az általános médiában ritkán érintett agráriumról – itt dolgozik minden tízedik magyar foglalkoztatott. A kormánypártokat ma is hiába várjuk, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak: mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek.

Szombattól hivatalosan is megkezdődik és 50 napig tart az amúgy négy éve folyamatosan érezhető választási kampány. A tét: 199 országgyűlési képviselői hely, ebből 93 pártlisták, 106 egyéni jelöltek között oszlik el. A választások törvényi és nyilvánossági keretei és ellentmondásai.

Választási vitasorozatunk második része. A kormánypártokat is hívtuk, nem jönnek, így 3 ellenzéki párt politikusai vitatkoznak egy-egy témáról, hogy mit tesznek, ha a hatalom részesei lesznek. A mai téma: Paks2.

Leszavazta a gazdasági bizottság fideszes többsége azt az MSZP-s javaslatot, amely kiterjesztette volna a TAO támogatást az oktatásra és az egészségügyre is. Az MSZP szerint a Fidesz nem akarja beismerni, hogy tarthatatlan a helyzet az oktatásban és az egészségügyben.  

Már Németország is keresi önmagát. A szeptemberi választásokon egyszerre érte történelmi vereség mindkét nagy pártot, egy szélsőségesnek tartott párt lett a harmadik parlamenti erő Berlinben és két hónappal a választások után sincs új kormány. Ez az Európai Uniót is elbizonytalanítja.

Ha már beszéltünk a kormánypropagandáról általában, mutatunk egy konkrét példát arra, hogy egy némi valóságalapot tartalmazó állítás a kormányzati félremagyarázásnak köszönhetően, hogyan válik valósággá, és hogyan hergelheti az embereket a menekültek ellen. Ez az állítás egyike a nemzeti konzultáció kérdéseinek, és arra vonatkozik, hogy Magyarországnak minden bevándorló számára 9 millió forintot kéne adnia.

Egy 32 éves állatorvos helyi önkormányzati képviselőnek áll Szekszárdon, fideszes, 6 év után csalódik, meggyőződik róla, hogy a döntéseket nem éppen a tisztesség jellemzi. Kiszáll. 4 év múlva az LMP társelnöke.

Hadházy Ákos úgy lett és maradt ismert, hogy lassan két éve rendre, konokul, egymás után tár a nyilvánosság elé számára egyértelműen korrupciós ügyeket. Átlagosan hetente egyet. Feljelent és feljelentik. Igaz, az ügyek utóbb homályba vesznek. Azt gondoltuk, próbálkozzunk meg valamiféle összegzéssel ma este, beleértve azt is, hogy miért nem éri el a választók ingerküszöbét, miért lett életünk majdhogynem természetes tartozéka a korrupció.

Az Európai Unió Bírósága ma 60 oldalas ítéletében elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét a bevándorlási kvóta ellen. A döntés szerint be kell fogadni 1294 menekültet és itt kell elbírálni menedékkérelmüket. Magyarország és Szlovákia oldalán Lengyelország, ellenünk az Európai Bizottság és hét uniós tagország, közöttük Németország és Franciaország is beavatkozott a perbe. A magyar kormány elfogadhatatlannak tartja a döntést, a szlovákok azt mondják, tudomásul veszik, tiszteletben tartják és tanulmányozzák.

A korábbi kulturális államtitkár verset írt a kormányról. A költeményt előadja Gálvölgyi János.

Nem lett volna meg a kétharmad, ezért egy feles többséggel módosítható törvénnyel írták át a politikai plakátok szabályait a kormánypártok. A szigorítást rendkívüli ülésen fogadta el a Parlament. A Fidesz szerint a módosítással a pártok finanszírozását akarják átláthatóvá tenni. A Jobbik azonban Alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük a törvénnyel az ő plakátjaikat akarják eltüntetni. Az MSZP-nél azt mondják, a szigorítást a kormánypártok ki tudják majd kerülni, mert a kormányközeli civil szervezetek hirdetnek majd helyettük.  

A kérdés ma este: mire vevők a választók? Ki-ki hogyan akarja megszólítani a választókat, mivel akar egy-egy ellenzéki párt egyedül vagy más pártokkal együttműködve választást nyerni jövőre. Szél Bernadett az LMP társelnöke, Volner János a Jobbik frakcióvezetője és Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője. 

Van egy civil szervezet, amelyik nagyon gazdag. Nemrég félmilliárd forint közpénzt kaptak egy állami cégtől, de ez is csak egy pernek köszönhetően került nyilvánosságra, maguktól nem árulták el. Ez a civil szervezet nagy barátja a kormánynak, ha kell, békemenetet szerveznek, ha kell, plakátokon szidnak ellenzéki politikusokat, ha kell, Brüsszelbe utaznak, hogy Orbán Viktor mellett tüntessenek. A Nem értem című sorozatunk újabb része következik a pénzügyeiről előszeretettel titkolózó Civil Összefogás Fórumról.   

A Közgépnek adott igazat a Kúria. A most már jogerős ítélet szerint jogtalanul zárták ki a közbeszerzésekből Simicska Lajos cégét. Erről még 2015-ben döntött a Közbeszerzési Hatóság, miután a cég szerintük valótlan adatokat adott meg egy pályázatban. A Közgép 2010-től 2015-ig tarolt a közbeszerzéseken, de megrendeléseik elapadtak, amikor Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszett egymással. A Közgép az ítélet után kártérítési pert indít, a kormányt hiába kerestük.

A CEU hiába világhírű egyetem, Magyarországon minden bizonnyal jóval kevésbé volt ismert, mint mondjuk az ELTE vagy a Corvinus. De a politika valamiért úgy akarta, hogy egyik pillanatról a másikra mégis célkeresztbe kerüljön. A CEU ügyében a kormány mostanra már a fél világgal szembekerült: megszólalt az Egyesült Államok, az Unió, világhírű tudósok és egyetemek... A kormányzat pusztán adminisztratív okokkal magyarázza, hogy miért változtatna a működésén, de a jelek szerint ezt a magyarázatot sokan nem találják kielégítőnek. Sem a tiltakozók, sem a tüntetők, akik már hetek óta utcán vannak. De miről is szól ez az ügy?

Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

A fóti Gyermekváros bezárása ellen tiltakoztak az otthon egykori lakói. A kormány január közepén jelentette be, hogy kiürítik a Károlyi kastélyt. A lépést egyebek mellett azzal indokolják, hogy a tömeges intézményekben gyakoriak a bántalmazások. Fóton jelenleg kilencven gyerek él, többen közülük mozgássérültek és értelmi fogyatékosak. A kastély és a körülötte lévő hatalmas park állami tulajdon, egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit terveznek a területtel.

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

Annyi magyar fiatal hagyta el az országot, hogy most már külföldön születik meg minden hatodik magyar gyerek. 2010 óta – vagyis a második Orbán-kormány hivatalba lépésének évétől – 78 ezer gyerek született külföldön magyar szülőtől. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka nem Magyarországon jön a világra. Az ellenzéki párt szerint a kormánynak el kell érnie, hogy ezek a családok visszatérjenek. A kormánypártok azt mondják: már tettek lépéseket.

Újabb 300 millió forintot költ a kormány az 1956-os emlékévre. Ebből a pénzből az állami tulajdonú Antenna Hungária készít filmet az emlékévben tartott külföldi koncertekről. Ezzel együtt már majdnem 15 milliárd forintba kerül az emlékév. Az LMP szerint átláthatatlan, hogy mire költi a pénzt a kormány.

Romániában naponta százezres tüntetések vannak, a legnagyobbak 1989 óta. A felszín: a DNA, a korrupcióellenes ügyészség működése. Az Európai Unió és az Egyesült Államok ösztönzésére 2003 óta működő szervezet bírálói szerint szorosan együttműködik a román titkosszolgálattal és több ezer ember ellen folytatott és folytat eljárást – meghökkentő eredményességgel. Itt van néhány vezető román politikus, akik ellen eljárás indult: három volt miniszterelnök, a jelenleg kormányzó PSD szociáldemokrata párt elnöke és egy volt államfő. A Romániával foglalkozó szakértők szerint a tüntetések a felszín, amely alatt és mögött mély társadalmi megosztottság és válság van.

2 milliárdos uniós támogatást költöttek arra, hogy iható legyen a vezetékes víz Hortobágyon, a helyieknek mégis konténerből kell engedniük a vizet, már, ha nem fagy el a csap a hidegben. A beruházás a kormány szerint rendben befejeződött, a helyi vízműnél viszont azt mondják, technikai gond van, amit tavaszra javítanak ki. Az LMP szerint becsapták az embereket.

Ez nem egyszerű, de minden munkavállalót érint. Kormány és szakszervezetek kontra munkaadók – ha minden jól megy, kedden megállapodhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – ez a minimum, amit egy szakképzett munkavállaló havonta kaphat. Ha jól értjük, a munkaadók ezt sokallják, ezért állt elő az a nem mindennapi helyzet, hogy a kormány és a szakszervezetek azonos oldalon találják magukat a munkáltatókkal szemben.

Vegyünk egy nehezen élő családot, ahol egy hónapban nem jut több egy emberre, mint 36 ezer forint, viszont van fürdőszobájuk. Ezért ők nem számítanak hátrányos helyzetűnek. Vagy vegyünk egy másik, 3 gyerekes családot, akik napról napra élnek, viszont az apa időnként kap közmunkát. Emiatt ők sem számítanak hátrányos helyzetűnek. Ha csak a számokat nézzük, örülnünk kéne, mert körülbelül 50 százalékkal kevesebb lett a szegény gyerek. Ha viszont azt nézzük, hogy a számítási módszerek változtak, akkor már csalóka lehet a kormány statisztikája...

Magyarország a negyedik legkorruptabb a fejlett országok közül - legalábbis ez derül ki a Business Insider gazdasági szaklap rangsorából. Ezt a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum éves értékeléséből állították össze. Csak Szlovákia, Olaszország és Mexikó előzi meg Magyarországot. Az LMP szerint ma már minden nap szembesülnek az emberek a korrupcióval. A kormányt hiába kérdeztük, adásunkig nem válaszoltak.

Céges biciklihez adható állami támogatás, bringásoknak béren kívüli juttatás és kerékpárutak fejlesztése - egyebek mellett ezeket javasolja a kerékpárügyi kormánybiztos, a tervek hamarosan a kormány elé kerülnek, tudta meg az Index. Révész Máriusz szerint, ha például az autósoknak jár költségtérítés, akkor a bicikliseknek is jár kedvezmény. A kerékpárosklub támogatja a javaslatokat.

Fél év is kevés volt az állami hulladékkezelőnek, hogy beindítsa a számlázást. Bár a cég április óta működik, a számlázási rendszer kiépítését csak nemrég nyerte el Garancsi István két üzlettársának cége 550 millió forintért. Az LMP szerint az egész új rendszer értelmetlen és csak a kormányhoz közeli vállalkozók járnak jól. A kormányt és az állami céget hiába kerestük.