Új tájékoztató filmekkel reklámozza a családvédelmi akciótervet a kormány. Novák Katalin államtitkár ezek bemutatásakor úgy fogalmazott: beszélgetés folyik az Európai Bizottsággal a babaváró hitel kapcsán. Rétvári Bence államtitkár szombaton még támadásról beszélt, állításait a bizottság cáfolta. A Jobbik szerint a kormány összevissza beszél az ügyben.

Az éjszaka közepén, rabszállító busszal toloncoltak át Szerbiába két agfán családot a magyar rendőrök. Annak ellenére, hogy a szerbek jelezték, nem fogadják őket. A Helsinki Bizottság ügyvédje szerint a magyar hatóságok érdemben nem foglalkoztak a menedékkérőkkel. A belügyminisztérium azt közölte: a menekültek kérték, hogy Szerbiába és ne Afganisztánba vigyék őket.

Három éven belül 3 ezer elektromos busz megvásárlását támogatja a kormány - ezt a Miniszterelnökséget vezető miniszter jelentette be a legutóbbi kormányinfón. A tervek szerint néhány év múlva már csak elektromos buszokat lehetne forgalomba állítani a tömegközlekedésben. Az LMP szerint 2030-ra az összes magyarországi buszt elektromosra kellene cserélni, és erre kellene fordítani az uniós támogatások egy részét is.  

Átfogó egészségügyi reformprogramja már van a kormánynak, de hogy honnan lesz pénz minden részére, azt még a kabinet sem tudja. A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön jelentette be, hogy kórházfejlesztéseket, illetve ápolói és orvosi fizetésemelést is tartalmazó intézkedési csomagot fogadott el a kormány. A Jobbik szerint, ha csökkenne a korrupció, lenne pénz az egészségügyre is, de így ez csak egy újabb program, amire nincs meg a forrás.  

Lemondott a szegedi lézerközpont tudományos tanácsadó testületének három tagja, miután szerintük a magyar kormány megkerülte őket és szakmai kontroll nélkül hozott döntéseket a lézerközpont működésével kapcsolatban. A kutatók egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a kormány a megkérdezésük nélkül adott 20 milliárd forintot egy kísérleti projektre. A kormány szerint hasznos projekteket támogatnak.  

Egy fideszes módosító kivenné az erre vonatkozó részt a pénzügyminiszter törvényjavaslatából. Az indoklás alapján a kieső pénz hiányozna a kormány családvédelmi intézkedéseihez. A Jobbik szerint a családok rosszul járnak, hogy nem csökken a bankolás költsége.

Tiltakozó akciókat ígér egy kutatókat tömörítő szervezet, miután a Magyar Tudományos Akadémia elnöke pénteken megállapodott a kormánnyal, és eszerint tudomásul veszi, hogy a kormány az akadémián kívül akarja működtetni a kutatóintézet-hálózatot.

Jóformán titokban érkezett több száz menekült Magyarországra a menekülteket amúgy nem szívesen látó kormány támogatásával. Egy valaha gazdag és virágzó országból, Venezuelából, amely most a polgárháború szélére sodródott. Sok apró részletet is kiderítettünk a furcsa módon elhallgatott kormányzati segélyakcióról.

Aki nem követi a tudományos életet, talán nem is érti, mi a tétje a hónapok óta tartó háborúskodásnak a kormány és a Magyar Tudományos Akadémia között. Nem elvont dolgokról szól a vita, és nem is arról van szó, hogy az akadémián öreg, elefántcsonttoronyban ülő tudósok, kevesek számára érthető és hasznosítható munkát végeznek. Ugyanis nem ez folyik a Széchenyi István által majdnem 200 éve alapított Akadémián. Rédli Balázs fiatal kutatókkal is beszélgetett a háborúskodás tétjéről és a munkájuk hasznáról.

Újabb úgynevezett tájékoztatási kampányt indít a kormány arról, hogy szerintük mire készül Brüsszel. A hétfőn bemutatott plakáton migránsvízum és betelepítési kvóta bevezetéséről és a határvédelmi jogok gyengítéséről írnak. Az Európai Bizottság azonnal reagált, szerintük az újabb kampány nevetséges összeesküvés-elmélet.

Élőlánccal tiltakoztak tüntetők a Magyar Tudományos Akadémiánál, a kutatóhálózat finanszírozásának átalakítása miatt. A felszólaló akadémikusok arról beszéltek: az, hogy az intézeteknek a működésükért pályázniuk kell, elvonja a kutatók erőforrásait attól, hogy a tudománnyal foglalkozzanak. A kormány szerint azért van szükség az átalakításra, hogy a tudomány az eddiginél hatékonyabban javítsa az ország versenyképességét.  

A szállást és az ellátást is a kormány állja a középiskolások kétszer kéthetes külföldi nyelvtanulása alatt. A miniszterelnök beszélt a programról először vasárnap, a részleteken még dolgozik a minisztérium. De azt ígérik, kilencedikes és tizenegyedikes diákok pályázhatnak 2020-tól a lehetőségre, angolul, németül, franciául és kínaiul lehet majd tanulni. Összesen 90 milliárd forintot szánnak a programra. A Nyelvtudásért Egyesület szerint ilyen hatalmas összegből az itthoni képzést kéne fejleszteni.

Jóval több adatot nyilvánosságra kell hoznia a paksi atomerőmű bővítéséről a kormánynak, mint amennyit eddig közölt. A Fővárosi Ítélőtábla szerint ugyanis az üzleti titkokat kivéve nyilvánossá kell tenni az orosz-magyar megvalósítási szerződést. Az indoklás szerint azért, mert a dokumentum nem tartalmaz titkos műszaki adatokat. A pert másfél éve a Párbeszéd európai parlamenti képviselője, Jávor Benedek indította, ma győzelemként értékelte a döntést. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt közölte: a kormány végrehajtja az ítéletet.

Magyarország az Európai Unió legkevésbé demokratikus tagállama - ezt állapította meg friss jelentésében a Freedom House. A jogállamiság helyzetét vizsgáló nemzetközi szervezet idén először csak "részben szabad" besorolást adott Magyarországnak. Ez példa nélküli az Európai Unió történetében, a szervezet szerint Románia és Bulgária is demokratikusabb. A kormány szerint a jelentés mögött Soros György üzletember áll.  

A kormány szerint helyes döntés volt 2012-ben átalakítani az étkezési utalványok piacát. Ezt azután közölték, hogy Magyarországot 23 milliárd forint kártérítésre kötelezte egy nemzetközi bíróság. A nem jogerős ítélet szerint azért kell fizetnie az államnak, mert a kormány évekkel ezelőtt úgy alakította át a cafeteria-rendszert, hogy több külföldi utalvány-kibocsátó cég kiszorult a piacról.

Diplomáciai ámokfutásba kezdett Magyarország, erről beszélt egy német diplomata a DPA hírügynökségnek, miután a magyar kormány megvétózta egy olyan javaslat szövegét, ami arról szólt, hogyan működhetne együtt az unió az arab országokkal a menekültválság megoldásában. Mindezt azért, mert a dokumentum említést tett volna az ENSZ globális menekültügyi csomagjáról, amit a magyar kormány elutasít.

Félt, hogy megölik a börtönben, állítása szerint ezért menekült Magyarországra Nikola Gruevszki, volt macedón miniszterelnök. A hazájában hivatali visszaélés miatt elítélt politikus, tavaly novemberben alig néhány nap alatt kapott oltalmazotti státuszt Magyarországon. A kormány kérdésünkre azt közölte: nem árulhatják el, hogy menekültkérelmében is hivatkozott-e arra, hogy szerinte meg akarják ölni.

Ismét a magyarországi jogállamiság helyzetéről tárgyalt az Európai Parlament. A vitanapot a Zöldek frakciója kezdeményezte. Szerintük például a túlóratörvénnnyel és a közigazgatási bíróságok létrehozásával megsérti az ország az uniós alapértékeit. A Fidesz képviselője azt mondja: mindez az uniós választási kampány része. A Párbeszéd politikusa szerint viszont a vita a magyar jogállam leépítéséről szól. 

Kampánytanácsadó cég alkotta meg a Fidesz számára az ellenségképet Soros Györgyből - ezt állítja egy svájci lapnak adott interjúban George Birnbaum. A kampánystratéga az azóta elhunyt Arthur Finkelstein üzlettársaként dolgozott, és úgy fogalmazott: a Soros György elleni kampányuk volt a legegyszerűbb az összes munkájuk közül. Hogyan lesz rosszakarónk egy olyan emberből, akivel még csak nem is találkoztunk? Ezzel a témával foglalkozott a XXI. Század című műsorunk korábban. A videót megnézheti ITT.

Hiába ígérte meg a kormány a választási kampányban, a fűtési szezonra nem érkezett meg a 12 ezer forintnyi tűzifa annak a 372 ezer háztartásnak, akik ezt igényelték. Bár az igénylés már október 15-én lezárult, a kormány csak decemberben utalta el a pénzt az önkormányzatoknak, azoknak pedig még a fa beszerzéséről is gondoskodniuk kell.

Rengeteg tennivalója lenne a magyar kormánynak, ha valóban a zéró tolerancia elvét követné, és nem tűrné a korrupciót Magyarországon – ezt mondják a Transparency International Magyarországnál. Orbán Viktor csütörtökön arról beszélt a kormányinfón, hogy szerinte nincs elfogadható szintje a korrupciónak. A civil szervezetnél viszont nem értik, hogy akkor miért építettek ki például olyan közbeszerzési rendszert, mely elsősorban a kormányközeli vállalkozókat gazdagítja.

Nem mond le a kormány arról, hogy korlátozza a tüntetéseket a nemzeti ünnepek idején, bizonyos közterületeken. Az erről szóló javaslatot néhány napja ugyan visszavonták, de új átdolgozott változatot nyújtanak majd be. Azt azonban nem árulja el a kormány, hogy miért vonták vissza az elképzelést, amit az ellenzék alkotmányellenesnek tartott.

A miniszterelnök a kormánypárti Magyar Időknek adott karácsonyi interjújában azt mondta: a kormány a nyugodt erő, és az elmúlt nyolc év közös munkája akkorra érhet be teljesen. Szerinte az ellenzék az agressziót, az erőszakot képviseli. Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő viszont azt mondja: az elmúlt hetek tüntetéssorozatával elkezdődött az Orbán-rezsim összeomlása.  

Eredetileg bizonyos ünnepnapokon tiltották volna be a tüntetéseket például Budapest belvárosának nagy részén.

Még a Fidesz támogatói is megosztottak abban, mondhat-e nemet egy dolgozó a főnökének, ha azt kéri tőle, hogy túlórázzon. Ez derül ki a Závecz Research kutatásából, amit az Indexnek készítettek, a túlóratörvény elfogadása és a tüntetések után. Az eredményekből az is kiderül, hogy a társadalom pártpolitikai megosztottsága az élet minden területén megfigyelhető.  

Nem tudtak megállapodni a munkaadók és a szakszervezetek a jövő évi béremelésekről, így arról a kormány rendeletben fog dönteni várhatóan napokon belül. A munkaadók szerint a magyar gazdaság versenyképessége már nem teszi lehetővé a korábbi évek jelentős béremeléseit, a szakszervezetek szerint azonban csak további emelésekkel tartható meg a munkaerő.

Útlezárásokkal folytatódott szerdán a rabszolgatörvénynek nevezett, a munka törvénykönyve, és a kormánysajtó ellen indult tiltakozássorozat. Tordai Bence a Párbeszéd országgyűlési képviselője ma ismét megpróbált bejutni az állami média központjába, hogy átadja a tiltakozók ötpontos petícióját. Kedden este itthon és külföldön is több tüntetés volt, a tiltakozások ma este is folytatódnak. A kormány szerint az erőszak minden formája megengedhetetlen.

Nem vizsgálja a kormányközeli médiaholding létrehozását a Gazdasági Versenyhivatal. A szervezet azt közölte: szerda óta nincs hatáskörük rá, mert a kormány közérdekre hivatkozva nemzetstratégiai jelentőségűvé nyilvánította az ügyletet. Kormányközeli üzletemberek múlt héten ajánlottak fel egy alapítványnak az általuk tulajdonolt újságokat, tévéket és rádiókat. Az ügyben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége az Alkotmánybíróság állásfoglalását kéri, az MSZP pedig az uniós versenyjogi biztoshoz fordult.  

Több munka, kevesebb szabadság, és nem biztos, hogy több bér! Rabszolgatörvénynek nevezi az ellenzék és több szakszervezet azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet két fideszes képviselő nyújtott be. Van, aki örül annak, hogy többet dolgoztathatja az alkalmazottakat: például azok német multicégek, akikkel Szíjjártó Péter tárgyalt nemrég... 

A sikeres hódmezővásárhelyi, majd a keserves országos választási tapasztalatok alapján és után újabb mozgalom indult azzal a céllal, hogy a jövő évi önkormányzati választásokon mindenütt egyetlen jelölt álljon szemben a kormánypártok jelöltjével. A név: Mindenki Magyarországa Mozgalom. Mit akarnak, és miben reménykednek az alapítók?

A menekültügyi döntések mentesek a politikai befolyástól, ezt mondta hétfőn Orbán Viktor a parlamentben, amikor kérdést kapott a Nikola Gruevszki ügyről. Az ellenzék hiába próbálta megtudni, ki utasította a magyar diplomatákat, hogy segítsenek a volt macedón miniszterelnöknek az országba jutni.  

Másfél nap után ismerte el a kormány, hogy Magyarországon van és menedékjogot kért a hazájában börtönbüntetésre ítélt, körözés alatt álló Nikola Gruevszki, volt macedón miniszterelnök. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint különleges eljárásban adhatta be a kérelmét. Azt nem árulták el, hogy hogyan került Magyarországra a volt kormányfő. Macedónia nemzetközi elfogatóparancsot ad ki Gruevszki kiadatását kérve.

A CSOK a családok többségénél nem elérhető, a lakástakarékpénztárakat tulajdonképpen felszámolta a kormány. Arra voltunk kíváncsiak, milyen lehetősége marad annak, aki lakást szeretne.

A szállóvendégek személyes adatait is begyűjtené a kormány januártól egy új központi turisztikai adatbázisba. A legtöbb panziónak, szállodának a vendégek nevét, születési idejét, okmányaik számát is jelenteniük kellene. Ez azt jelenti, hogy mindenkiről le lehet majd kérdezni, mikor, hol, kivel töltötte az idejét Magyarországon. Az adatbázis létrehozását részben gazdasági, részben statisztikai okokkal magyarázzák.

A pénzügyminiszter bejelentette, havi 45 ezer 600 forintra emelik a tavalyelőtt bevezetett elhelyezkedési juttatást. Varga Mihály szerint így 50 ezerrel csökkenhet a közmunkások száma. A szakszervezetnél viszont azt mondják, alig valaki élhet a lehetőséggel, mert a többség hiába keres, az otthona környékén nem talál munkát.  

Újabb cafeteria cégnek fizethet milliárdos kártérítést a magyar kormány. Egy nemzetközi testület ugyanis a francia cégnek adott igazat a kormánnyal szemben. A magyar piacról 2012-ben vonult ki mindhárom étkezési utalványokat forgalmazó cég, miután a kormány megemelte az ő utalványaik után fizetendő adót.

„Orbán korrupt oligarchiát épít Magyarországon, és hagyja, hogy mindebből a családja és a barátai húzzanak hasznot” – hangzik el az Európai Parlament liberális frakciója (ALDE) legújabb animált kisfilmjében, amelyben név szerint említik Orbán Viktor mellett Tiborcz Istvánt, Mészáros Lőrincet, Garancsi Istvánt és Simicska Lajost.

A közeljövőben plakátokon, tévében, rádióban, interneten hirdetik majd, hogy az Európai Parlament azért támadja Magyarországot, mert kerítéssel védi a déli határt. A kampányra reagálva a Momentum szórólapokat kezdett el osztani országszerte, hogy felhívják az emberek figyelmét: a Sargentini-jelentés szerintük a kormány bűneiről és nem a bevándorláspolitikáról szól.  

Bár a korábbi nagyköveteket éles kritikákat is megfogalmaztak a magyar kormányról a diplomata egy lapinterjúban ezzel szemben azt mondta: ő nem tapasztalja a demokrácia leépítését és a korábban többször bírált korrupciót sem.  

Az ellenzéki pártok szerint rendkívül megterhelő az iskolakezdés sok családnak, ezért keveslik a kormány által nyújtott támogatásokat. Az MSZP szerint nem véletlen, hogy ilyenkor megnő a személyi kölcsönt felvevő családok száma, mert máshogy nem tudják kifizetni a szükséges iskolai felszereléseket. A Fidesz szerint ezzel szemben az ellenzéki pártok nemmel szavaztak arra, hogy jövőre több pénz jusson az oktatásra.  

Visszavágott a kormányközeli sajtóban megjelent írásokra a Politikatörténeti Intézet főigazgatója. A kutatóintézetet egyebek mellett a kommunista diktatúra bűzös leheletének nevezték, és azt állították, hogy nem végez valódi tudományos tevékenységet. Egry Gábor főigazgató emlékeztetett: fideszes politikusok is voltak az ösztöndíjasaik között.  

Kiemelt beruházássá nyilvánította a kormány Tiborcz István egyik cégének szállodaépítési projektjét az V. kerületben. A kormány szerint korábban is minden hasonló beruházást kiemeltek a környéken, miért pont ezzel tettek volna kivételt.

Zsarolással érte el a Fidesz, hogy az ellenzék is támogassa a képviselők fizetésemeléséről szóló javaslatot - ezt mondta a Híradónak a Jobbik szóvivője. A kormánypárti képviselők javaslatának az lett volna a következménye, hogy az ellenzéki pártok jóval kevesebbet költhettek volna a frakciójukra. Ebből csak azután engedtek, hogy a képviselők fizetésemelését az ellenzékből is támogatták a Törvényalkotási Bizottságban. Kerestük a Fideszt, azt írták, kompromisszum született.

Nagyon sajnálja - ezt mondta a Híradónknak adott exkluzív interjúban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke azután, hogy az innovációért felelős miniszter lesöpörte javaslataikat a kutatási pénzek elosztásáról. Lovász László szerint a kutatást nem szabad politikai céloknak alárendelni, és a parlament döntése után is ki kell állni a kutatás függetlensége mellett. A miniszter a Magyar Hírlap mai számában jelentette be, hogy az Akadémia által tett alternatív javaslatokat a kormány nem fogadja el.  

Váratlanul érte a kormány terve a Széchenyi-díjas pszichológus-nyelvészt. Pléh Csaba, szerint a kabinet ezzel egy több mint 20 éves megállapodást rúg fel. Kutatóhelyek szűnhetnek meg, és fiatal kutatók mehetnek el Magyarországról amiatt, hogy a kormány átalakítaná a Magyar Tudományos Akadémia költségvetését. Ezt mondta Híradónknak Pléh Csaba, Széchenyi-díjas akadémikus.

Az újabb dátumot Gulyás Gergely miniszter jelentette be a csütörtöki kormányinfón. Kövér László, az országgyűlés elnöke pedig arról beszélt az Inforádióban, hogy szimbolikus üzenete is van annak, hogy a kormány elhagyja a Parlament épületét. Az LMP szerint ez pazarlás.

A két ország kormánya tavaly állapodott meg a nukleáris együttműködésről. Egy kis teljesítményű atomreaktor kifejlesztésében is megegyeztek. Az erről szóló szándéknyilatkozatot Semjén Zsolt írta alá Teheránban. Az LMP szerint Irán a terroristákat szponzorálja, ezért az Orbán-kormánynak sem szabadna együttműködnie vele. A kormányt hiába kerestük.  

Orbán Viktor hivatalosan is nyilvánosságra hozta negyedik kormányának tagjait. Az RTL Híradónak nyilatkozott Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője, aki szerint a változtatásokra nem a sikertelenség, hanem az új kihívások miatt volt szükség. Orbán Viktor munkáját a jövőben a Miniszterelnökség és a Kabinetiroda mellett egy új kormányiroda is segíti, amely közvetlenül a kormányfő irányítása alatt működik majd.

A kormány most feltehetőleg úgy érzi, hogy masszív választási győzelme voltaképpen biztatásként is értelmezhető a civilek további szorongatására. A legfrissebb hozzáférhető számok szerint nagyjából 62 ezer szervezetről van szó, ezek kevesebb, mint egynegyede működik Budapesten. Hogyan tovább – a választások után, a Stop Soros törvénycsomag előtt.