Soros György kormánybosszantó menekültpolitikája lehet a magyarázat? A Fidesz frakcióvezetője mellékhadszíntérnek nevezi az egyetem kicsinálását. Egy vezető amerikai diplomata ma azt mondja, kormánya nem vesz részt a tárgyalásokban, ezeket a magyar kormánynak a CEU-val kell intéznie. Az elfogadott törvény viszont kormányszintű megállapodáshoz köti a CEU budapesti fennmaradását. Mi lesz?

A CEU vezetői, oktatói és diákjai is azt mondják, mindenképpen maradnak Budapesten, ahol az egyetem huszonöt éve működik. Készséggel tárgyalnak, ha van kivel, mert a kormány eddig nem akart tárgyalni velük, de az egyetem függetlenségéből és a tanszabadságból nem engednek. Olyannyira nem, hogy ezek sérthetetlenségére biztosítékokat kérnek. Patthelyzet. Mi lesz?

A fóti Gyermekváros bezárása ellen tiltakoztak az otthon egykori lakói. A kormány január közepén jelentette be, hogy kiürítik a Károlyi kastélyt. A lépést egyebek mellett azzal indokolják, hogy a tömeges intézményekben gyakoriak a bántalmazások. Fóton jelenleg kilencven gyerek él, többen közülük mozgássérültek és értelmi fogyatékosak. A kastély és a körülötte lévő hatalmas park állami tulajdon, egyelőre nem tudni, hogy pontosan mit terveznek a területtel.

Csütörtökön és pénteken két műsorban foglalkozunk az egészségüggyel, amely sokféle felmérés szerint toronymagasan vezeti azt a listát, hogy mivel elégedetlenek a magyarok. A Központi Statisztikai Hivatal közli a 2015-ös egészségügyi kiadásokat: 2010 óta az összes egészségügyi kiadás 2 százaléknál kevesebbel nőtt, a kormányzati kiadások alig 1 százalékkal nőttek, a majdnem 2 százalékos össznövekedés a magánkiadások majdnem 5 százalékos növekedésének köszönhető. Mindösszesen: az egészségüggyel egyre inkább elégedetlenek vagyunk, de lényegében továbbra sem költünk rá többet.

Annyi magyar fiatal hagyta el az országot, hogy most már külföldön születik meg minden hatodik magyar gyerek. 2010 óta – vagyis a második Orbán-kormány hivatalba lépésének évétől – 78 ezer gyerek született külföldön magyar szülőtől. Ez azt jelenti, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka nem Magyarországon jön a világra. Az ellenzéki párt szerint a kormánynak el kell érnie, hogy ezek a családok visszatérjenek. A kormánypártok azt mondják: már tettek lépéseket.

Újabb 300 millió forintot költ a kormány az 1956-os emlékévre. Ebből a pénzből az állami tulajdonú Antenna Hungária készít filmet az emlékévben tartott külföldi koncertekről. Ezzel együtt már majdnem 15 milliárd forintba kerül az emlékév. Az LMP szerint átláthatatlan, hogy mire költi a pénzt a kormány.

Romániában naponta százezres tüntetések vannak, a legnagyobbak 1989 óta. A felszín: a DNA, a korrupcióellenes ügyészség működése. Az Európai Unió és az Egyesült Államok ösztönzésére 2003 óta működő szervezet bírálói szerint szorosan együttműködik a román titkosszolgálattal és több ezer ember ellen folytatott és folytat eljárást – meghökkentő eredményességgel. Itt van néhány vezető román politikus, akik ellen eljárás indult: három volt miniszterelnök, a jelenleg kormányzó PSD szociáldemokrata párt elnöke és egy volt államfő. A Romániával foglalkozó szakértők szerint a tüntetések a felszín, amely alatt és mögött mély társadalmi megosztottság és válság van.

2 milliárdos uniós támogatást költöttek arra, hogy iható legyen a vezetékes víz Hortobágyon, a helyieknek mégis konténerből kell engedniük a vizet, már, ha nem fagy el a csap a hidegben. A beruházás a kormány szerint rendben befejeződött, a helyi vízműnél viszont azt mondják, technikai gond van, amit tavaszra javítanak ki. Az LMP szerint becsapták az embereket.

Ez nem egyszerű, de minden munkavállalót érint. Kormány és szakszervezetek kontra munkaadók – ha minden jól megy, kedden megállapodhatnak a jövő évi minimálbérről és a szakmunkás bérminimumról – ez a minimum, amit egy szakképzett munkavállaló havonta kaphat. Ha jól értjük, a munkaadók ezt sokallják, ezért állt elő az a nem mindennapi helyzet, hogy a kormány és a szakszervezetek azonos oldalon találják magukat a munkáltatókkal szemben.

Vegyünk egy nehezen élő családot, ahol egy hónapban nem jut több egy emberre, mint 36 ezer forint, viszont van fürdőszobájuk. Ezért ők nem számítanak hátrányos helyzetűnek. Vagy vegyünk egy másik, 3 gyerekes családot, akik napról napra élnek, viszont az apa időnként kap közmunkát. Emiatt ők sem számítanak hátrányos helyzetűnek. Ha csak a számokat nézzük, örülnünk kéne, mert körülbelül 50 százalékkal kevesebb lett a szegény gyerek. Ha viszont azt nézzük, hogy a számítási módszerek változtak, akkor már csalóka lehet a kormány statisztikája...

Magyarország a negyedik legkorruptabb a fejlett országok közül - legalábbis ez derül ki a Business Insider gazdasági szaklap rangsorából. Ezt a genfi székhelyű Világgazdasági Fórum éves értékeléséből állították össze. Csak Szlovákia, Olaszország és Mexikó előzi meg Magyarországot. Az LMP szerint ma már minden nap szembesülnek az emberek a korrupcióval. A kormányt hiába kérdeztük, adásunkig nem válaszoltak.

Céges biciklihez adható állami támogatás, bringásoknak béren kívüli juttatás és kerékpárutak fejlesztése - egyebek mellett ezeket javasolja a kerékpárügyi kormánybiztos, a tervek hamarosan a kormány elé kerülnek, tudta meg az Index. Révész Máriusz szerint, ha például az autósoknak jár költségtérítés, akkor a bicikliseknek is jár kedvezmény. A kerékpárosklub támogatja a javaslatokat.

Fél év is kevés volt az állami hulladékkezelőnek, hogy beindítsa a számlázást. Bár a cég április óta működik, a számlázási rendszer kiépítését csak nemrég nyerte el Garancsi István két üzlettársának cége 550 millió forintért. Az LMP szerint az egész új rendszer értelmetlen és csak a kormányhoz közeli vállalkozók járnak jól. A kormányt és az állami céget hiába kerestük.

Ha a kormányon múlik, nem épül több szélerőmű Magyarországon. A jövőben ugyanis csak a kabinet adhat ki engedélyt ilyen építésére, a Fejlesztési Minisztérium pedig azt közölte: szerintük nem indokolt újabbak építése. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondja, több negatív hatása van a szélerőműveknek a hálózat biztonságára. Az LMP szerint viszont a kormány azért nem támogatja a megújuló energiát, mert csak így tudja igazolni a Paksi Atomerőmű bővítését.

Ellepik az utcákat a kampányplakátok a következő hetekben, a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazásról mondják majd el a véleményüket a pártok és a kormány. A kabinet a részvételre buzdít majd. Az Együtt, a PM és a Modern Magyarországért Mozgalom pedig az otthonmaradásra bíztatja támogatóit szokatlan kampányukban. Az MSZP szombaton mutatja be a posztereit, ezeken arra hívják majd fel a figyelmet, hogy szerintük miért nincs értelme a népszavazásnak.

Néhány hónapon belül több településen is leállhat a szemétszállítás. Ezt mondták Híradónknak  önkormányzati vezetők. A kormány ugyanis április elsejével államosította az eddigi önkormányzati szemétszállítást. Csakhogy a rendszer nem működik, az állami cég a számlákat sem tudja kiküldeni. Az MSZP szerint elfogadhatatlan a kormány esztelen központosítása. A fejlesztési minisztérium szerint ha beindul a rendszer, hatékonyabb lesz az eddiginél.

Szerencsés egy ország, ha állampolgárait érdeklik a költségvetés részletei. Hiszen a számok azt mutatják meg, hogy a kormány hogyan, mire akarja költeni az adófizetők pénzét. A kormány 3 százaléknál magasabb növekedéssel és 1 százaléknál alacsonyabb inflációval számol. Egy napilap azt írja, hogy a költségvetés több mint 2500 sorából majdnem 1500 sor az ideivel azonos kiadásokat tartalmaz, 381 tétel viszont csökken. A többi értelemszerűen nő.  

Kertes házakba költöztetné a panellakásokban élőket a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János szerint a panelházak nyáron túl melegek, a felújításukra pedig nincs pénz - a kormánynak azért támogatnia kellene a lakókat a költözésben. A Párbeszéd Magyarországért szerint uniós támogatásokból fel lehetne újítani a paneleket, de a kormány az összes pénzt a középületekre költi.  

Rükvercbe kapcsolt a vasárnapi boltzár ügyében, hogy megelőzze a népszavazást a kormány. Padlógázzal halad viszont a betelepítési kvóta elleni népszavazás és a terrorveszély miatti alaptörvény-módosítás. Sztrájk-határon az oktatás, kiderült milyen tanácsadói munkára fizetett a kormány milliárdokat a barátainak - volt mit kérdeznünk Rogán Antal minisztertől.

Jövő héten kezdi az aláírásgyűjtést a vásárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazáshoz az MSZP. A Magyar Szocialista Párt arra számít, a kormány megpróbálja megakadályozni a népszavazást és még azelőtt változtat a szabályokon. Orbán Viktor az állami rádiónak tegnap azt mondta: először elemzik a boltzár hatásait, és csak utána döntik el, hogy mi a helyes politikai magatartás.

A vasárnapi boltbezárás óta hétköznapi téma lett a népszavazás Magyarországon. Mivel ez kissé nyögvenyelősen, időnként botrányok közepette nem megy, a kormány módosítani tervezi a népszavazásról szóló 2013-as törvényt. A törvénymódosítás közvetlen előzménye, hogy február 23-án fölöttébb izmos urak akadályozták meg, hogy Nyakó István beadhassa az MSZP népszavazási kezdeményezését arról, hogy – egyszerűsítve – vasárnap is lehessen vásárolni.

A brüsszeli merényletek után a kormány szerint új helyzet van, és ezért új intézkedésekre van szükség. Tételesen: törvényjavaslat készül az alaptörvény és más törvények módosítására. Céldátum: április. A tartalomból: lehallgatás és eszközök hatósági dekódolása, egyes bankszámlák folyamatos figyelése, adott esetben a mobilkommunikációt SMS-ekre korlátoznák, és ha kell, itthon is bevetnék a hadsereget a rendőrség segítésére.

Szó szerint áll a bál a közoktatás körül, mivel patthelyzet van: a kormány népes kerekasztalt működtet, ezt a szakszervezetek és mások bojkottálják, beindult egy alternatív kerekasztal, mindezzel párhuzamosan sztrájkbizottságok várnak az oktatási kormányzat válaszaira.

A tankönyv-ügy. A kormány szerint az adófizetők 15 milliárdja bánná, ha a sokat bírált állami egyentankönyvek helyett újra a magánkiadóké lenne a tankönyvpiac. Vagy félszáz magánkiadó figyeli, mire jutnak a pedagógusok, akik jó minőségű, szabadon választható könyveket akarnak. Az állami kiadó szerint a hibák javíthatóak, nincs nagy gond. Vita.

Egyre nagyobb a nyomás a tanárok sztrájkbizottságára, hogy tárgyalás helyett a tanárok is szüntessék be a munkát. Mit gondol erről Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke?

Vajon hogy lehet az, hogy Mészáros Lőrinc két év alatt 50 milliárdnyi közbeszerzést nyert? Vajon hogy lehet az, hogy a jegybankelnök fia közvetve ugyan, de a jegybanktól kapott hatalmas hitelt? Hogy juthatott földhöz számos kormányközeli szereplő? És trafikhoz? És még sorolhatnánk a hasonló kérdéseket. Ezekre kerestük a válaszokat, és ezekről az ügyekről beszélgettünk egy korrupciókutatóval. Persze ezek az ügyek - a kormányzati nyilatkozatok szerint - minden jogszabálynak megfelelnek. És Önök szerint?

A kormány úgy döntött, hogy minden minisztérium és háttérintézmény mondja fel telekomos mobilnet-szerződését. A Telekom részvényárfolyama majdnem 2%-kal csökkent csütörtökön. Az előzmények: Kovács Ákos énekes egy interjúban azt mondta, a nők azzal teljesednek ki, ha tartoznak valakihez, és gyereket szülnek, és megerősítette egy korábbi kijelentését, hogy nem hisz az emancipációban, azaz a nők egyenjogúságában. Válaszul a Magyar Telekom bejelentette, hogy a továbbiakban nem szponzorálja az énekest, mivel a maga részéről az a meggyőződése, hogy nőket és férfiakat egyenlő esélyekkel foglalkoztasson. Válaszul a kormány - a legutolsó állás szerint – felmondja a minisztériumok mobilnet szerződéseit. Egyelőre nem tudható, hogy ez pontosan mit jelent, és mekkora kár éri a Telekomot és a magyar adófizetőket. Ugyancsak nem tudható, pontosan hogyan támogatta a Telekom Kovács Ákost. Valamint: sem a magyar kormány, sem a Telekom nem kíván műsorunkban beszélni.

A Magyar Telekom magáncég bejelenti, hogy a továbbiakban nem szponzorál egy magyar énekest, mert mást gondol a nemek egyenlőségéről, mint az énekes egy interjúban. A lépésen Lázár János nyilvánosan felháborodik, majd a magyar kormány ma bejelenti, hogy utasították a minisztériumokat és a háttérintézményeket, hogy bontsák fel valamennyi szerződésüket a Telekommal. Micsoda?

Szántóföldek nélkül nem lesz az államnak birtokpolitikája, mert nem lesz hozzá szántóföldje, mivel a szántók 90%-át eladja a kormány. A nagyobb földekre 2 hét múlva kezdődik a licit, a kisebbeket már árulják. A kormány szerint a föld legyen a gazdáké és 300 milliárdos bevételt remél - az ellenzék szerint kormányhaverok és spekulánsok jutnak majd földhöz.

Vészesen terjedő dizájnerdrogok, egyre kevesebb tűcsereprogram, a döntéshozatalból kizárt civil szervezetek és elképesztően kevés pénz. A kábítószerek világával a kormány annyira nem foglalkozik, hogy még saját stratégiáját sem tartja be. Minderre a szakma most fogta magát, és száz oldalban foglalta össze a problémákat. Átbeszéljük.

800 millió forintot költ sporttámogatásra tartalékaiból a kormány. A Magyar Közlönyben jelent meg, hogy az Magyar Labdarúgó Szövetségre és sportági fejlesztésekre fordítják a pénzt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt állítja, hogy az egészet a kézilabda támogatására költik majd. A kormány évek óta eredményesebb labdarúgást és több szurkolót remél az elköltött milliárdoktól, de a céljaik egyelőre nem teljesültek. A DK szerint megdöbbentő, hogy a rendkívüli tartalékokból is sportra költenek.

Aggódik a kormány, hogy érvényesíti fogják-e a boltokban jövőre a sertéshús áfájának 27-ről 5 százalékra való csökkentését. A Híradó értesülései szerint legalábbis erről tárgyaltak a napokban az érintett szervezetek vezetőivel. A kereskedők azt mondják, ha ők csökkentett áron kapják meg a termelőktől a húst, nem nyelik le az áfát. A sertéshús terméktanács szerint nekik az az érdekük, hogy olcsóbb legyen a hús, de minden termelő maga dönti el, milyen árat alkalmaz. A gazdasági minisztérium abban bízik, a piaci verseny fogja kikényszeríteni, hogy mindenki csökkentse az árakat.

Valóság lett az abszurdból – egy közismert Shakespeare dráma átiratát vitte színpadra Alföldi Róbert. A Makbett a hatalmi játszmákról szól. A rendező azt mondta, nem az aktuális kormánynak akar üzenni, azt szeretné, ha a nézők elgondolkodnának azon, amit a színpadon láttak.

Nem tudja kiváltani a gyógyszereit egy 30 éves súlyos vesebeteg pécsi nő, mert nem futja a közgyógyellátási keretből, amelyet évek óta nem emeltek. A kormány nem tervez változtatást. A betegjogi képviselő szerint a jelenlegi rendszer elsősorban a szegényeket sújtja.

Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját! Ez a kormány állásfoglalása és üzenete, mondta a kormányszóvivő. Ilyen feliratú óriásplakátok és újsághirdetések jelennek meg hamarosan. Ezekre 300 millió forint közpénzt költenek.

Ha kell, harcolni fognak a Corvinus Egyetem Budai Campusáért - ezt mondják a diákok. A vs.hu írt arról, hogy az egyetem Villányi úti épületeit és az ott lévő arborétumot el akarja adni az állam. Az itt működő karok fórumot szerveztek, ahol a vezetés és a diákok is azt mondták, nem akarnak máshova menni. A felsőoktatásért felelős államtitkár az RTL Híradónak úgy reagált, egyelőre nincs semmilyen konkrét tervük az átalakításra. A PM szerint a kormánynak az értékes területre fáj a foga.

Nemcsak a miniszterelnök és a kormány, hanem a Fidesz sem fizet a nemzetközileg ismert amerikai kampányszakember, Arthur Finkelstein tanácsaiért. Ezt közölte Híradónkkal a nagyobbik kormánypárt és Orbán Viktor sajtófőnöke. Havasi Bertalan szerint csak beszélgetni szoktak egymással.

Megmentenék az autóhiteleseket is. Legalábbis a miniszterelnök azt mondta: ezen dolgozik a kormány. Hasonló megoldáson gondolkoznak, mint ahogy a lakáshiteleket forintosították. Csakhogy az autósok ebből nem kérnek.  Ezt mondták a Házon kívülnek, miután többüknek lakáshitele is van, és nagyon kiakadtak az elszámolás után. A legtöbben nem luxusautót vettek. Kálmánék például egy Suzukira kértek kölcsön 2 és fél millió forintot 7 évvel ezelőtt. Mire kifizetik, az autó 13 éves lesz, és a háromszorosába kerül majd. Moskovics Judit és Serdült Szilvia riportja.

Részlet a 15. évad 8. részéből: Óvodás versek, szigorúan kormánypárti változatban? Mindezt eltorzított gyerekszerű hanggal? Dombi a kortárs versek világát is meghódította. Ha lemaradtál az adásról, kattints ide!

Gyere haza fiatal - ezzel a címmel indít programot a kormány, hogy hazacsábítsa a külföldre távozott ifjakat. A munkaügyi államtitkár azt mondta, állást biztosítanak, és fizetik a repülőjegyet, de a 350 ezer kivándorolt közül egyelőre csupán ötvennek. A Tárki vezetőkutatója szerint viszont ez legfeljebb egy gombostűhegynyi próbálkozásra lesz elég. Az LMP elhibázottnak tartja a kormány intézkedését, és igazságtalannak azokkal szemben, akik itthon maradtak.

Szoros eredményre számít a vasárnapi időközi országgyűlési választás három legesélyesebb jelöltje. A Fidesz képviselője Sümegen erős, a Jobbiké Tapolcán, az MSZP és a DK közös jelöltje pedig az ajkaiakban bízik. Az ellenzéki jelöltek szerint a győzelmük egyértelmű jelzés lenne, hogy a kormány rossz úton jár, a fideszes jelölt viszont azzal érvel, hogy ő tudna a legjobban lobbizni a helyiek érdekében.  

Azzal vádolják a kormányt, többen a kormányfőt is nevesítik, hogy február végén bennfentes információkkal visszaélve utasította a minisztériumokat, hogy vegyék ki a brókercégeknél tartott pénzeiket. Dr. Bócz Endre korábbi fővárosi főügyész volt a vendégünk.

Az RTL Híradó úgy tudja, ezt a lehetőséget is megvizsgáltatja a kormány. Arra kérték a nemzeti fejlesztési minisztert, kezdjen konzultációt a pályaudvar jövőjéről. A Délit egy hónapja zárták be a bevezető alagút támfalának megcsúszása miatt. A helyreállítást azonban azóta sem kezdték el, az ezzel kapcsolatos sajtótájékoztatót 10 napja váratlanul lemondták.  

A parlament szerdán tárgyal a javaslatról, amely a paksi bővítéshez kapcsolódó beszerzéseket kivonná a közbeszerzési törvény hatálya alól, és minden előkészítő dokumentumot 15 évre titkosítana. Az LMP és a Párbeszéd Magyarországért tiltakozik a tervezet ellen, a Fidesz frakcióvezetője szerint a nemzetközi példákat kell figyelembe venni a titkosításnál.

Szerencséje volt Mészáros Lőrincnek. Tavaly októberben kezdett új, 600 millió forintos sertéstelepet építeni a felcsúti polgármester, éppen akkor, amikor a kormány engedélyt kért az Uniótól, hogy kétszeresére emelhesse az anyakocák után fizetett állami támogatást.

Kitálalt Jeszenszky Géza. Az Antall-kormány külügyminisztere néhány hónapja önként távozott az oslói nagyköveti posztról. Ma kijelentette, hogy csalódott az Orbán-kormányban, és a norvég pénzekkel kapcsolatos vita miatt adta be a lemondását.  

Erről kérdezzük Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét. És ki a bevándorló, ki a menekült? Maradnak, vagy tovább mennek? Ha sok pénze van, maradhat? Milyen bankrendszer épül Magyarországon? Miért kell Budapestnek új kórház? Mi a médiaháború tétje?  

Ha bevezetik a kormány egészségügyi átalakításokkal kapcsolatos elképzeléseit, több kórházi ágy szűnhet meg, mint amennyi egy egész kórházban van. Ez derült ki abból a dokumentumból, amelyet a Blikk szerzett meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól.

Nincs hova hátrálnunk - ezzel a mottóval hirdettek tüntetést kedden civil szervezetek - így több ezren demonstráltak újra Budapesten és 20 vidéki városban, de Párizsban és Londonban is, a korrupció, a kormány gazdasági- és szociális politikája ellen tiltakozva.  

A kormány nem enged a követeléseknek, és továbbra sem engedi meg, hogy bárki is a korhatár előtt nyugdíjba vonuljon. A szocialisták szerint viszont ez lenne a munkaadók érdeke is. Ha nem teljesítik a követeléseiket, a LIGA szakszervezet újabb tiltakozó akciókat indít.