Nagyon sok a probléma az Európai Unióban a közlekedési ágazatban. Kevés akkumulátort gyártanak itt, kevés a biomassza és az elektromos autók gyártása is elmarad a várttól.

Károsanyag-kibocsátás nélkül lehetetlen élelmiszert előállítani.

Ha a javukra döntenek, az az európai kormányoknak radikális lépéseket kell tenniük az éghajlati válság megállításáért.

Az ország kibocsátásait hetven százalékkal akarják csökkenteni 2030-ra.

Az éghajlat-politika jelenleg központi fontosságú az EU számára, de ebben nincs semmi új. Az európai országok a hetvenes években kezdtek cselekedni, a szennyezés csökkentésére, a természetes és városi környezet javítására, majd az Európai Bizottság bevezette az első környezetvédelmi cselekvési programot. 2020-ban az EU egy egységes klímarendeletet javasolt, amely kőbe véste a célt, hogy az üvegházhatású gázokat 2030-ig 55%-kal csökkentsék. Ennek a történetét fogják most látni.

Magyarország is megszavazta az Európai Unió klímasemlegességét, vagyis, hogy 2050-re az uniós tagállamok károsanyag kibocsátása nem lehet magasabb, mint amennyit a természet semlegesíteni tud. A javaslatot korábban Orbán Viktor azért utasította el, mert szerinte a klímacélokhoz pénzt is adnia kell az uniónak. Most igennel szavazott, pedig a mostani szándéknyilatkozatban sincs szó pénzről, a részleteket ugyanis csak ezután kezdik kidolgozni.