Először született fogságban a veszélyeztetett fajnak számító fekete mocsári teknős. Ezzel újra felcsillant a remény, hogy sikerülhet megmenteni a kihalástól. 

A sarki rókák alkalmazkodtak a messzi észak zord körülményeihez, számuk folyamatosan csökken a klímaváltozás miatt. 

A Sir David Attenborough brit természettudósról elnevezett tojásrakó emlős élő egyedét az indonéziai Küklopsz-hegységbe indított expedíción sikerült videóra venni.

Egy súlyosan veszélyeztetett orrszarvúfaj egyedének született borja szombaton egy indonéziai nemzeti parkban. Az újszülött nőstény szumátrai orrszarvú borjú a harmadik sikeres párosítás anyja, a Way Kambas Nemzeti Parkból származó Ratu és Andalas, a 2001. szeptember 13-án az egyesült államokbeli Cincinnati Állatkertben született hím szumátrai orrszarvú között. A nemzeti parkban így már kilenc szumátrai orrszarvú él. Korábban egész Dél-Ázsiában és Kínában is elterjedt volt ez az állat, ma már szinte mindenhol kihalt, a tudósok szerint úgy 30-90 példány élhet szabadon, de még mindig vadásszák őket az orvvadászok. 

 A nonprofit szervezet levelét már több mint 350-en írták alá, a nagy techcégek vezetői és szakértők szerint a mesterséges intelligenciát az emberiség kihalásával fenyegető kockázatként kellene értékelniük a politikai döntéshozóknak, hasonlóan a világjárványokhoz és az atomháborúhoz. 

Sőt, még a varangyok is bántják őket.

A mamutokat, az erszényesfarkasokat és a dodót is visszahoznák.

A barátságos tengeri emlősnek másfél évtizede nyoma sincs az országban.

A veszélyeztetett fajnak számító varacskosfejű leguán az 1800-as években tűnt el a Santiago-szigetről. A tudósok három éve telepítettek be példányokat, majd a sorsukra hagyták őket. Nemrég visszatértek, és több mint 3100 különböző korú egyedet számoltak össze. Az egyedülálló élővilágáról híres szigetcsoporton az emberekkel érkező patkányok, disznók és kecskék miatt számos faj kihalt.

A gondozatlannak tűnő réten újra megtelepedett a méhbangó, ami egy orchidea-féle, és negyedmillió forint az eszmei értéke. 

Különleges kisfilmet készített az ENSZ, amit a vasárnap kezdődő klímakonferencia előtt mutattak meg. A világszervezet közgyűlésére egy digitális trükkökkel életre keltett dinoszaurusz sétál be, hogy felszólaljon. Mondanivalója pedig nagyon is valódi.

Végveszélyben a világ legnagyobb tengeri teknős faja. Az akár 180 centiméter hosszúra is megnövő kérgesteknősök már akkor a földön éltek, amikor a dinoszauruszok. Az elmúlt 80 millió évben mindig sikerült alkalmazkodniuk a földi lét változásaihoz, ám mostanra már csak körülbelül 1400 tojásrakó nőstény él a Csendes-óceánban. Elsősoran az emberek és a háziállatok veszélyeztetik őket.

Egy friss kutatás szerint már csak 80 évük lehet hátra a sarkvidéki jegesmedvéknek. Ahhoz hogy rendes táplálékhoz jussanak, szükségük van a tengeri jégtakaróra, de a globális felmelegedés miatt folyamatosan olvad.

Négyszázmillió évvel azután, hogy a Földön megjelentek, a kihalás veszélyeztet legalább kétezer kétéltű fajt. Egy ősi magyar kutyafajtáért is aggódnak a tenyésztők legalább húsz éve. Úgy tűnik, mintha a kuvasz érezné, hogy eredeti munkájára, feladatára már alig van szüksége az embernek.