Gene Hackman és felesége, Betsy Arakawa halálával kapcsolatban meglepő részleteket tártak fel az orvosi jelentések. A színész szívbetegségben szenvedett, amelyet az Alzheimer-kór is súlyosbíthatott, míg felesége egy ritka, halálos légzőszervi betegségben, a hantavírus okozta tüdőszindrómában vesztette életét. Dr. Kemenesi Gábor virológus válaszol a legfontosabb kérdésekre: mennyire gyakori az ilyen diagnózis? És kell-e tartanunk a hantavírustól Magyarországon? 

A szív- és érrendszeri betegségek egy része mögött genetikai okok húzódnak, de sok múlik az életmódunkon is. Fontos tényező lehet a testsúly, a dohányzás és a mozgás mennyisége is. „Nagyon sok múlik a betegen” – hangsúlyozta a Reggeliben Toldy-Schedel Emil kardiológus, a Budapesti Szent Ferenc kórház főigazgatója, akit a szeptember 29-én esedékes szív világnapja apropóján kérdeztünk. 

Még az egészséges, fitt embereknél is előfordulhat szívbetegség, ami gyakran marad észrevétlen, és hirtelen halált is okozhat. A szívroham azonban ritkán olyan, mint a filmekben, különösen a nőknél: órákig is elhúzódhatnak, és egyre erősödhetnek a tünetek. Ha olyan tüneteink vannak, amelyek miatt máshoz már mentőt hívnánk, magunk miatt is tegyük meg, függetlenül attól, hogy mennyire gondoljuk magunkat egészségesnek – figyelmeztet a kardiológus.

A pacemakereket több esetben olyan betegeknek ültették be, akiknek nem volt szükségük rá, de a kardiológus fiktív diagnózist felállítva elhitette velük, hogy a műtét elkerülhetetlen.

Mindkét kislányát szívbetegség miatt kellett megoperálni egy gödöllői asszonynak. Az általunk megkérdezett gyermekkardiológus szerint mindössze 5 százalék az esély arra, hogy a rendellenességet örökli a kisebbik testvér is. A kardiológiai intézet főorvosa azt mondja, bár a szívbetegen született gyerekek száma nem nő Magyarországon, mindössze tíz olyan speciális szakorvos van az országban, aki felnőtt korukban is kezelni tudja majd őket.