Pár éve még praktizált az emberiség történetének egyik leggonoszabb orvosa – Dr. Halál és a Coast Project története

A Dél-afrikai Köztársaság fővárosának északkeleti részén működő Mediclinic Durbanville magánklinika honlapján sokáig elérhető volt egy bizonyos Wouter Basson telefonszáma, címe és önéletrajza. Basson 2021-ig kardiológusként dolgozott a magánegészségügyi szolgáltatásokat nyújtó vállalat fokvárosi klinikáján. 

Miután két éve kiderült, hogy a Mediclinicnél praktizáló Basson azonos azzal a Wouter Bassonnal, aki az apartheid rendszerben működő Coast Project vezetőjeként több száz ember haláláért volt felelős, neve eltűnt a klinika honlapjáról, és feltehetően azonnal megszakították vele a munkakapcsolatot.

Basson 1981-től egészen az 1990-es évek közepéig volt a Coast Project vezetője. A vegyi és biológiai programot az apartheid rezsim hívta életre titokban, hogy olyan anyagokat fejlesszenek ki, amelyekkel megmérgezhetik, sterilizálhatják vagy megsemmisíthetik Dél-Afrika fekete polgárait. 

Az apartheid rendszerben számos megkülönböztetés érte az ország fekete lakosságát, a hatalom eszköztára rendkívül bőséges volt. Amikor a Coast Project üzelmei napvilágra kerültek, az azért hatott az ország közvéleményére elemi erővel, mert a projekt nagyon sokáig titokban működött, és igen kifinomult módszerekkel próbálta meg kiirtani a színes bőrű dél-afrikaiakat.

Coast Project

1975-ben az angolai polgárháborúba beavatkoztak a dél-afrikai védelmi erők is. A közelben dúló fegyveres konfliktus arra sarkallta a rezsimet, hogy hadiipari fejlesztésekbe kezdjen. Angolában azt tapasztalták, hogy a helyi erők szükség esetén be tudnak vetni harctéri biológiai fegyvereket, így Dél-Afrika is elkezdte kibővíteni hasonló célú saját projektjeit. Kezdetben arra hivatkoztak, hogy a program kiszélesítése védelmi intézkedés, továbbá védőoltások kifejlesztésére szolgál.

A kezdeti sikerek után 1981-ben Pieter Willem Botha elnök elrendelte, hogy a program álljon át olyan megoldások kifejlesztésére, amelyek alkalmasak lehetnek Dél-Afrika ellenségeinek megsemmisítésére.

Ekkor került a projekt élére Dr. Wouter Basson kardiológus, aki azzal a kezdte a hivatali idejét, hogy bejárta a szomszédos országokat, hogy felmérje, a környező államok hol tartanak a biológiai fegyverek kifejlesztésével. Basson azzal az ajánlással tért vissza, hogy Dél-Afrika programját tovább kell bővíteni, ekkor jött létre a Coast Project végleges formájában, amiben közel másfél évtizeden keresztül működött. Mivel a program titkos volt, a kísérletekhez és a gyártáshoz szükséges, sokszor veszélyes anyagokat fedőcégeken keresztül szerezték be.

Amikor fény derült a Coast Project tevékenységére, az is világossá vált, hogy a Delta G. Scientific, a Roodeplaat Kutató Laboratórium, a Protechnik és az Infladel nevű vállalatok és szervezetek mind részt vettek a programban. A Coast Project fedőcégeit úgy működtették, hogy a katonai, a vegyi és biológiai hadviselésben való részvételük rejtve maradjon, így könnyebben tudtak felszerelést rendelni, anyagokat beszerezni. Ezek a cégek és alapítványok lehetővé tették a nemzetközi tudásanyaghoz való hozzáférést is, arról már nem is beszélve, hogy a tudósokat rendkívül magas fizetéssel csábították ezekbe az intézményekbe.

A Coast Project fejlesztései halálos toxinok és biotoxinok egyre szélesebb körű alkalmazását tették lehetővé. E tekintetben a szovjet mintát követték, vagyis olyan egyszerű, hétköznapi tárgyakat terveztek, amelyek képesek voltak megmérgezni a célszemélyeket.

Ilyen tárgyak lehettek esernyők, sétapálcák, csavarhúzónak álcázott fecskendők, valamint mérgezett sörösdobozok, csokoládék és borítékok.

Üzletszerű sterilizálás

A dél-afrikai tudományos közösségen belül a Coast Project valódi célja nyílt titok volt. Bár a projekten dolgozók számát hivatalosan soha nem hozták nyilvánosságra, a nyomozati anyagok szerint 1987-ben 165 alkalmazottja volt a programnak, közülük nagyjából húszan voltak tudományos munkatársak. Lehet, hogy a projekt célja egyesek számára ismert volt, de a kormány rendkívül diszkréten kezelte a Coast Projectet. A dél-afrikai honvédelmi minisztériumon belül létrehoztak egy szervet, amely felügyelte a kezdeményezést.

A hivatalos belső dokumentumok szerint a kutatóknak kettős küldetésük volt, a már említett vegyi és biológiai fegyverek fejlesztésén túl foglalkoztak úgynevezett „népesség-ellenőrző” szerek létrehozásával is.

Basson a termékenység szabályozásának, egészen pontosan a sterilizálásnak a megszállottjává vált. Egy beszámoló szerint a termékenységi és termékenység-ellenőrzési tanulmányok az összes projekt 18 százalékát tették ki. A kutatók aktívan dolgoztak egy nőket meddővé tévő oltás kifejlesztésén, amit az állampolgárok tudtán kívül adtak volna be az állam nevében a fekete lakosságnak. 

Wouter Basson nemcsak a projekt tudományos részéért felelt, hanem a gazdasági, szervezeti ügyeket is ő vitte. A védelmi minisztérium mindig is nagyvonalúan bánt a programmal, a költségvetésből rendszerint bőségesen jutott a Coast Projectre. Pieter Willem Botha miniszterelnök, akinek a kardiológus egyébként a személyes orvosa volt, soha nem vonta felelősségre Bassont, hogy pontosan mire költötte a program működésére adott pénzt.

Basson létrehozott egy pénzügyi struktúrát a projekten belül, az egyes részlegek élére pedig a saját embereit ültette, akik csak neki jelentettek. Az orvos később azt vallotta, hogy ez a szervezeti átalakítás tette lehetővé, hogy az anyagbeszerzések kapcsán megkerüljék az apartheid rendszer miatt Dél-Afrikával szemben foganatosított gazdasági szankciókat. Basson a saját megélhetésére is gondolt, több vállalatot is a saját nevén tartott, az egyiknek a székhelye például a kajmán-szigeteki adópariadicsomban volt.

Mérgek és a Fekete Bomba

A program telephelyein kísérleteket végeztek olyan bakteriális kórokozókkal is, mint a szalmonella vagy a kólibaktérium, de élénk érdeklődést mutattak a kolera iránt is. A különféle gyomirtók toxicitását eleinte egereken, hörcsögökön, kutyákon és sertéseken, később pedig főemlősökön tesztelték. Bár a bíróságon ezt soha nem tudták egyértelműen bizonyítani, de 

nagy valószínűséggel hadifoglyokon is kipróbálták a különböző mérgeket, elsősorban namíbiai katonákon. 

A projekten belül külön kutatócsoport foglalkozott azzal, hogy erős könnygázt és egyéb irritáló anyagokat állítsanak elő, hogy a rendvédelmi szervek hatékonyan csaphassanak le az apartheid rezsim ellen tüntető fekete közösség tagjaira.

Basson a népességszabályozás radikális eszközeként kifejlesztette volna az úgynevezett Fekete Bombát – egy olyan biológiai fegyvert, amellyel célzottan a fekete lakosságot támadták volna. Az orvos ezt a rasszok közötti genetikai különbségekre alapozta volna, így akarta elérni, hogy a fehérekre ne jelentsen veszélyt a fekete lakosságra nézve végzetes szer. 

A sterilizálást pedig úgy képzelte el Basson csapata, hogy a tüntetőkre permeteztek volna egy vegyületet, ami a nőket meddővé, a férfiakat pedig sterillé tette volna. Egy másik ötletük az volt, hogy ugyanezzel az anyaggal megmérgezzék a feketék lakta városrészek vízkészletét, 

de ezekből a tervekből végül semmi nem valósult meg, mivel magát a szert nem tudták kifejleszteni.

Arra is kidolgoztak tervet, hogy a feketék által kedvelt marihuánát mérgezővé téve öljék meg, vegy tegyék hosszú időre cselekvőképtelenné a szer használóit.

A marihuána mellett az LSD-t és az MDMA-t is tanulmányozták, hogy miként lehetne belőlük fegyvert gyártani. A The Africa Report cikke szerint a Coast Project azon is dolgozott, hogy az akkor börtönben lévő Nelson Mandela valamilyen módon megbetegedjen. A cél az volt, hogy rákos sejtek alakuljanak ki Mandela testében, hogy esetleges szabadulása után ne jelentsen veszélyt a hatalomra.

„Az apartheid Mengeléje”

1989-ben Botha és az apartheid bukásával vége lett a Coast Projectnek is. A hatalomátvétel nyomán 1993-ban 23 katonatisztet nyugalmaztak, akik tevékeny részesei voltak az apartheid rezsim kiépítésének, köztük volt Basson is.  Az orvos 1993. március 31-én lépett ki hivatalosan a fegyveres erőktől. A kormány elrendelte, hogy a rendvédelmi erők tulajdonában lévő vegyi és biológiai fegyverkészletet semmisítsék meg. A projekttel kapcsolatos műszaki adatokat egy optikai lemezen tárolják, a nyomtatott dokumentumok nagy részét pedig megsemmisítették.

Az ekkor 43 éves Basson kényszernyugdíjazása után is aktív maradt, külkereskedelmi céget hozott létre, gyakran utazott külföldre, hogy dél-afrikai iparcikkekkel kereskedjen.

Basson egyik alkalmazottja, Grant Wentzel ebben az időben pénzügyi nehézségekkel küzdött, és mivel tudta, hogy a főnöke egykor milyen területen szerzett tapasztalatokat, megpróbálta rávenni, hogy áruljanak MDMA-t. Az orvos adott is egy kis mennyiséget Wentzelnek, aki megpróbálta eladni a szert, de a rendőrök elfogták. Wentzelt a nyomozók ezután beépített emberként használták, hogy lebuktassák Bassont, akit végül sikerült drogügyek miatt bíróság elé állítani. 

Ironikus, hogy az orvost, akit „az apartheid Mengeléjének” hívtak, eleinte csak kábítószer-kereskedelemmel tudták megvádolni. Bassont nagyon el akarták kapni, ezért siettették az eljárást, aminek az lett az eredménye, hogy végül nem találtak bizonyítékot arra, hogy Wentzel és az orvos együtt drogügyletekbe keveredtek volna.

Végül egy munkatárs otthonában tartott házkutatás során a rendőrök rábukkantak a Coast Project dokumentumaira. Basson ügyét ezután már az a szervezet vizsgálta, amelynek az volt a feladata, hogy feltárja az apartheid alatt elkövetett bűnöket.

Basson igazi tárgyalása csak ezután kezdődhetett el. A beidézett tanúk mind ellene vallottak, azt állították, hogy nem tudtak a projekt valós céljairól. Az egykori projektvezető mindent tagadott, azt állította, hogy a megtalált dokumentumokhoz semmi köze, és fogalma sincs arról, hogyan kerültek a munkatársa birtokába. A bíróságon egy idő után már azt hangoztatta, hogy „csak parancsokat teljesített”.

A kardiológust összesen 67 bűncselekmény elkövetésével vádolták meg, köztük kábítószer-birtoklással, csalással, 36 milliónyi rúpia elsikkasztásával és 229 rendbeli gyilkossággal. A bizonyítási eljárás során Willie Hartzenberg bíró elutasította a vádat, miszerint Bassonnak köze lenne 200 namíbiai halálához, az indoklás szerint ezt az ügyet nem tárgyalhatja a bíróság, mert ezek az esetek Dél-Afrikán kívül történtek.

A közvélemény legnagyobb felháborodására a bizonyítási eljárás meglehetősen nehéznek bizonyult. 2002. április 11-én megszületett az ítélet: Bassont minden ellene felhozott vád alól felmentették. A dél-afrikai vezetés rögtön bejelentette, hogy fellebbeznek a döntés ellen. 2005-ben az alkotmánybíróság megerősítette, hogy az ügyészség újraindíthatja az eljárást, de erre már soha nem került sor.

2013-ban egy hétéves vizsgálatot követően a Dél-afrikai Egészségügyi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy Bassont törölni kell a regisztrált orvosok jegyzékéből, a működési engedélyét pedig azonnali hatállyal be kell vonni. Végül ez sem történt meg, Basson el tudott helyezkedni azon a magánklinikán, ahol egészen 2021-ig rendelhetett. 

Nyitókép: Foto24 / Gallo Images / Getty Images