Akár tömegesen is elveszíthetik az emberek a munkájukat a koronavírus-járvány okozta válság következtében. Egyes előrejelzések szerint 100 ezer, de a legrosszabb forgatókönyvek szerint akár 200-300 ezren is utcára kerülhetnek, ha a betegség hónapokon keresztül elhúzódik.

Minden magánszemély és vállalkozás hiteltörlesztését felfüggesztik, sem a tőkét sem a kamatot nem kell fizetni 2020 év végig. A koronavírus-járvány miatt döntött így a kormány. Június végéig szóló, jelentős járulékcsökkentést vagy teljes elengedést jelentettek be több területen, így a turizmus, a vendéglátás, a szórakoztatóipar, a sport, vagy a személyszállítás területein. A vállalkozások a márciusi 20-i adófizetési határidő közelsége miatt kérhetik az adóelőleg csökkentését, halasztást vagy részletfizetést.

Egy Pécshez közeli faluban egyetlen ember vásárolta fel az összes lisztet, egy debreceni boltban az állateledel fogyott el, és volt, ahol a kenyeret vitték el még mielőtt a polcokra került volna. A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete szerint hiába van áru bőven, a pánikszerű vásárlás miatt üresek a polcok. Azt kérik ezért, hogy legyen felső korlátja a vásárlásnak. Mindeközben a piacokon egyre drágább a zöldség, gyümölcs és a hús.

Fizetés nélküli szabadságra kell küldeni a tanárokat, ha bezárják az iskolákat. Erről beszélt a miniszterelnök az állami rádióban. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem igaz, rendkívüli tanítási szünet idejére is jár a bér.

A vírus mind a termelési mind a fogyasztói oldalon negatív hatással van a gazdaságra és a szakértők szerint ez még csak a kezdet. A légitársaságok, a vendéglátó egységek és a szállodák már most érezhetik a kereslet visszaesést, de más szolgáltatásoknál is csökken a bevétel. Az emberek lemondják az utazásaikat és inkább otthon maradnak, sokan a kisebb tömegrendezvényeket is kerülik, nem mennek moziba, színházba és a nagyobb kiadásokkal is inkább várnak.

Az egészéges emberek is megérezhetik a koronavírus járvány hatását, ha csak az ország gazdasági helyzetét nézzük. Csak az több tíz milliárd forint kiesést jelent, hogy sokkal kevesebb turista érkezik hozzánk. Már világszinten jellemző, hogy alaposan megcsappant az utasforgalom. Meddig tarthat ez? Évente több milliárd forintot hagynak itt az olasz turisták Magyarországon. Most konganak az ürességtől a máskor olasz diákcsoportokkal teli szállodák Budapesten. Csütörtökön pedig a Lufthansa Csoport jelentette be, hogy törölt 7100 európai járatot a márciusi menetrendjéből.

Már két fertőzött is van Magyarországon. Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája a lehetséges gazdasági következményekről mesélt a Reggeli nézőinek.

Csökkenő világgazdasági teljesítmény, ellátási hiányosságok a termelőiparban, visszaeső idegenforgalom, elmaradt turisták, és lefújt nagyrendezvények, koncertek. A koronavírus néhány hatása. Ugyanakkor tisztuló levegő és olcsóbb tankolás. Az optimista forgatókönyv az az, hogy a jó idő majd megállítja a vírus terjedését és április-májusra megoldódik a helyzet, a nyári szezonra pedig már mindenki gond nélkül utazhat és nyaralhat. De van egy másik verzió is.

A megugrott inflációnak is majdnem duplájával, átlagosan 8,3 százalékkal drágult az étkezés egyetlen év alatt. Ezt a Portfólió számolta ki. Szerintük ezért érzékeljük gyorsabbnak a pénzromlást, mint amekkorával a Statisztikai Hivatal kalkulál. A napi bevásárlás többe kerül, de például a ruhák ára alig változott. 

A szuperállampapírral elérhető teljes hozam lenullázódhat, ha marad a januárban mért rekordmagas infláció. Ezt mondta Híradónknak a Bankmonitor szakértője. A szuperkötvény egyébként a legnépszerűbb lakossági megtakarítási forma az állampapírpiacon. Tavaly június óta lehet ilyet venni. Azóta a magyarok csaknem 3200 milliárd forintot fektettek ebbe.

Számolni se lehet azokat az óriásberuházásokat, ahol meglehetősen elszálltak a költségek az eredeti tervekhez képest. Budapesttel kapcsolatban viszont, amióta ellenzéki lett a városvezetés, a kormányzat elkezdett nagyon is figyelni a közpénzekre. Nem adnának több pénzt a Lánchíd felújítására vagy az Állatkertben épülő Biodóm építésére, és még kérdés, végül mi épül meg a Városligetben.

Korrekciót követel a minimálbéreseknek és a nyugdíjasoknak a legnagyobb szakszervezeti szövetség. Ennek oka, hogy a vártnál is magasabb lett az infláció januárban, miközben tovább gyengült a forint. A személyi jövedelemadó csökkentését és azonnali nyugdíjkiegészítést akarnak. A kormány azt írta, ha felgyorsul az infláció, megteszik a szükséges intézkedéseket.

Még számolják, hogy mekkora kár keletkezett a szélviharok miatt a napokban, de a múlt heti esetek után több, mint egymilliárd forintba kerülhet a kártalanítás - így számolnak a Magyar Biztosítók Szövetségénél. A Mabisznál azt ígérik, nem fognak drágulni a biztosítások a szokatlanul viharos február miatt.

Hiába emelkedtek másfélszeresére a bérek az elmúlt hat évben, a magyarok háromnegyede úgy érzi, nem javult a pénzügyi helyzete - a GKI reprezentatív felmérése alapján. A Gazdaságkutatónál azt mondják, az inflációnál jobban nőttek a családok többségének a kiadásai. Ráadásul a munkavállalók egy része csak papíron kapott magasabb fizetést szerintük.

Hétfőtől hivatalosan is állami tulajdonba került a Mátrai Erőmű, miután Mészáros Lőrinc egyik cége eladta többségi tulajdonát a Magyar Villamos Műveknek – írja a 24.hu. Azt, hogy mennyi pénzt kapott az egykori felcsúti polgármester az egyébként veszteséges létesítményéért, nem árulják el. A Demokratikus Koalíciónál viszont azt mondják, az adófizetőknek joguk van tudni, hogy mire költik a pénzüket.

Akadozhat a termelés a magyar gyárakban a koronavírus miatt - ezt a Videoton társ-vezérigazgatója mondta Híradónknak. Bizonytalan a kínai alkatrész-utánpótlás, a magyarországi készletek pedig végesek. Terjed a járvány a világgazdaságban is, a Bankmonitor úgy számol, a lakáshitelek is drágulhatnak a megbetegedések hatására. Az üzemanyag ára viszont tovább csökkent.

Sereghajtó maradt a magyar minimálbér a visegrádi országok rangsorában. Mindenhol többet emeltek, már legalább ötödével magasabb a legkisebb kötelező fizetés a lengyeleknél, a cseheknél és a szlovákoknál, mint nálunk. A kormány azt írta, hosszabb távú céljuk, hogy Magyarország a régió egyik vezető országa legyen.

Hiába esett vissza a kereslet, tovább drágultak az ingatlanok. Egy átlagos használt lakás 16 millió 900 ezer forintért cserélt gazdát tavaly a harmadik negyedévben. Vagyis a KSH friss adatai szerint 900 ezer forinttal magasabb áron, mint egy évvel korábban. Az átlagos árkülönbség azonban Budapesten és a nagyvárosokban sokkal nagyobb.

Orbán Viktorral szeretnék megbeszélni a problémájukat a nyugdíjasok - az egyik szakszervezet ezért találkozót kért a miniszterelnöktől. Szerintük ugyanis a jelenlegi nyugdíjrendszer csak az idősek elszegényedéséhez vezet. Azt mondják, hiába van inflációkövető nyugdíjemelés, ha közben azok a termékek, amelyekből ők a legtöbbet vásárolnak, ennél sokkal jobban drágulnak. Orbán Viktor egyelőre nem válaszolt a megkeresésükre.

Jelentősen drágulhat a kenyér, a Pékszövetség 10-15 százalékos áremelést tervez. Erről elsőként a Világgazdaság írt. A pékek a liszt és a többi alapanyag drágulására, a bérek, az energia- és üzemanyagárak emelkedésére hivatkoznak. Terveik szerint január végétől, február elejétől emelik az árat a pékségek és a boltok.

Mennyit keres a pápa és mennyi a fizetése az amerikai elnöknek? Ki a legjobban fizetett politikus a világon és II. Erzsébet napi hetvenöt millió forintos jövedelmével hányadik lenne a legtöbbet kereső üzletemberek között? Magyarországon kiknek a legmagasabb a fizetése? A Fókusz riportjában ezekre a kérdésekre kerestük a választ!

15%-os béremelést akarnak a BKV szakszervezetek már január elsejétől, de még időpontot sem kaptak a bértárgyalásra. Az Egységes Közlekedési Szakszervezet vezetője szerint elfogadhatatlan, hogy a dolgozók úgy kezdtek neki az évnek, hogy nem tudják mennyi pénzért dolgoznak. A BKV közleményében azt írta: a főváros vezetésével egyeztetnek a béremelés fedezetéről. A Főváros szerint viszont előbb a szakszervezetekkel kellene megállapodnia a cégnek, hogy tudják, mekkora fedezet kell.

Aláírásgyűjtést kezd januártól a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa. A legnagyobb nyugdíjas szervezeteket összefogó testület célja, hogy a kormány már januártól magasabb nyugdíjat adjon, és kedvezőbb nyugdíjszámítási rendszert akarnak elérni. A kormány a követelésekre érdemben nem válaszolt, szerintük a gazdasági növekedés eredményeiből a nyugdíjasok a nyugdíjprémiumon keresztül részesülnek.

Jelentősen emelkedhet jövőre a közös költség - ezt a Társasházkezelők Szakszövetségének elnöke mondta az RTL Híradónak. Úgy számolnak, egyetlen év alatt több mint 30%-kal drágult a karbantartás, a takarításért pedig csaknem 15%-kal kell többet fizetni. Ráadásul a lakóközösségek egy részének kieső állami támogatásokat kell pótolnia a lakástakarékok megszűnése miatt.

Már csak a bolgárok költenek kevesebbet nálunk az Európai Unióban - az Eurostat friss összesítése alapján. A horvátok is beértek minket, a románok pedig már második éve előzik Magyarországot fogyasztásban. Egy átlagos magyar tavaly 102 ezer forintot költött havonta, ami az uniós átlag 64%-ának felel meg. Az egy főre jutó GDP alapján valamivel kedvezőbben alakul a magyar életszínvonal.    

Mégsem kapnak könnyített törlesztést a bedőlt jelzáloghitelesek, elbukott a KDNP javaslata - ez derült ki frakcióvezetőjük Híradónknak írott válaszából. Pedig 105 ezer háztartás lehet bajban a jegybank friss jelentése szerint. A Portfólió úgy számol, az elmúlt 6 évben 25 ezer család vesztette el otthonát bedőlt kölcsön miatt.

A világ ötödik legrosszabbul teljesítő devizája a forint a Portfólió friss elemzése szerint. Egyetlen év alatt 9 százalékot gyengült a dollárral és 5 százalékot az euróval szemben. A lengyelek, a csehek és a románok pénzénél is nagyobbat esett az árfolyama. Az Equilor úgy számol, év végén 340, jövőre pedig akár 350 forintba is kerülhet majd egy euró. 

Jól jár, aki már most eldönti, mikor megy szabadságra jövőre, mert így valószínűbb, hogy akkor mehet, amikor szeretne. Az egyik legnagyobb adótanácsadó cég szerint a munkaerőhiány miatt minden korábbinál nehezebb tervezni a szabadságokat. A legtöbben a hosszú hétvégéket készülnek néhány nappal meghosszabbítani.

Az informatikusok már több mint bruttó 600 ezer forintot, az egészségügyi dolgozók viszont még 240 ezret sem keresnek havonta - átlagosan. Fokozódott a különbség a KSH friss adatai alapján. Az első félévben 10 és fél százalékkal nőtt az országos átlagbér, de az oktatásban dolgozók csak 3 és fél százalékkal kaptak többet. A GKI szerint a közalkalmazottak fizetése leszakadóban van.

Soha nem kerestek még ennyit a vendégmunkások Magyarországon. Tavaly 30 százalékkal többet, majdnem 280 milliárd forintot fizettek ki nekik összesen az egy évvel korábbihoz képest a KSH friss adatai alapján. Ugyanazért a munkáért ugyanannyit kaptak, mint a magyarok a Portfólió szerint. Közben a munkaerőhiány tovább fokozódott, már 200-250 ezer betöltetlen állással számolnak a munkaadók.

Nem tudják a postán rezsiutalvánnyal rendezni a gázszámlájukat azok a budapesti nyugdíjasok, akiknek nincs mérőjük, ezért átalánydíjat fizetnek. Nekik ugyanis a Díjbeszedő Holding állítja ki a csekket, amit a postán nem fogadnak el, mert nem szerepel rajta, hogy milyen szolgáltatást fizetnek vele. A Miniszterelnökségt vezető miniszter azt mondta, ezeket a csekkeket öt budapesti irodában lehet rezsiutalvánnyal rendezni.

Akár 25 százalékkal is drágulhat az alma - állítja a Zöldség Gyümölcs Terméktanács. Úgy számolnak, hogy 300 és 500 forint között lesz kilója a következő hónapokban. Ennek oka, hogy a szélsőséges időjárás miatt kevesebb alma termett, még fele sem a tavalyinak. Ráadásul Európa szerte hasonló a helyzet.

Sajnálja a Nemzeti Bank, hogy 30 év alatt sem értük utol Ausztriát. Úgy számolnak, a magyar gazdaság egyelőre alig több mint fele annyira fejlett, mint az osztrák. Matolcsy György jegybankelnök korábban azt mondta, 2030-ig felzárkózhatunk nyugati szomszédunkhoz. A Portfólió szerint viszont akár a románok is megelőzhetnek minket a következő években.

Az agrárgazdasági kutató intézet adatai szerint a nagybani piacokon több mint 200 forinttal kérnek többet a paradicsom kilójáért, mint egy évvel ezelőtt. De jelentősen drágult a paprika, a hagyma, vagy éppen a csemegekukorica is.

330 forintért is adták ma az eurót. Rosszkor jött az újabb forint-gyengülés, azonnal drágultak a külföldi nyaralások. A Horvátországba készülők akkor jártak igazán jól, ha még nyár elején váltottak kunát. Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértők szerint még mindig érdemesebb az itthoni pénzváltókból valutát vinni. A bankkártyás fizetés a legbiztonságosabb, a kinti készpénzfelvétel viszont kész ráfizetés lehet.

A szokásosnál 10-20%-kal magasabb árakkal kezdődhet az idei dinnyeszezon a Terméktanács szerint. A betakarítás is csak jövő héten indulhat a szélsőséges időjárás miatt. A barack kivételével minden idény gyümölcs drágább most a tavalyinál, mert kevesebb van belőlük. Az özönvízszerű esők tetézték a bajt, a cseresznyét másfél-, kétszer annyiért árulják, mint egy éve.

Magyarország olcsó, de nem feltétlen a magyaroknak - erre jutott legújabb kutatásában az Eurostat. Az élelmiszerárak és a jövedelmek alapján hasonlították össze az országokat. Az derült ki: a hasonló árszínvonalú országokban másfélszer magasabbak a fizetések, mint Magyarországon. Nagy a különbség egyébként az Európai Unión belül az élelmiszerárakban. Dániában például majd kétszer annyiba kerül ugyanaz a kosár élelmiszer, mint a legolcsóbbnak számító Romániában.

Nem érte el a létminimumot a minimálbér nettó összege tavaly - a Policy Agenda kutatóintézet számítása szerint. A Magyar Szakszervezeti Szövetség kérte fel őket erre, ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal 2015 óta nem határozza meg a tisztes megélhetést biztosító összeget. A kormány nem fogadja el a számítást, az RTL Híradó kérdésére baloldali politikai projektnek nevezték.

Kis híján 300 milliárd forintos bevételre számít a Budapest-Belgrád vasútvonal hazai szakaszának felújításából Mészáros Lőrinc tőzsdei cége. Ezt az Opus Nyrt. jelentette be a kivitelezésről szóló szerződés aláírása után. A felújításon alvállalkozóként a Mészáros Lőrinc feleségéhez, gyerekeihez és vejéhez köthető cégek is megrendelést kapnak. A kormány szerint az a fontos, hogy magyar cégek nyertek. A Momentumnál úgy látják: a nyereség valójában Orbán Viktoré.

Még kétmillió olyan bankszámla van, amelyet zárolhat a bank, ha a számlatulajdonos nem egyezteti személyes adatait. Erre már csak 18 nap van, ellenkező esetben például pénzt sem lehet felvenni. A bankok felkészültek a rohamra, de lehet emailben, vagy netbankon keresztül is adatokat egyeztetni. A bankok levélben értesítették az ügyfeleket a teendőkről. Aki nem kapott értesítőt, annak elvileg nincs teendője. Az adategyeztetést a  pénzmosásról szóló törvény írta elő.

Az RTL Híradónak adott exkluzív interjúban az üzletember azt mondta: személyes bosszúhadjáratról van szó. Pénteken elsőként számoltunk be arról, hogy hónapok óta tartó vizsgálatok után egy hete leállíttatta a Bige Holding szolnoki gyárát a Katasztrófavédelem, mert úgy látták, nem biztonságos az üzem. A cég szerint viszont a gyárban az elmúlt 20 évben nem találtak semmilyen környezetvédelmi szabálytalanságot, és a katasztrófavédők is többször a most leállított üzemben gyakorlatoztak.

Megtakarítási számlára utaltatná a dolgozók fizetésének egy részét az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a Világgazdaságnak adott interjúban beszélt arról, hogy a nagyobb béremelésnek ez lehetne a feltétele. Szerinte erre azért van szükség, mert a családoknak egy esetleges válság esetén nincs elég tartalékuk. A DK szerint belenyúlnának a családok zsebébe. A számvevőszék azt közölte: az elnök javaslata önkéntes alapon működne. A kormány nem támogatja az ötletet.  

Rekordszinten a hitelezés, miközben a magyarok nagy része képtelen felmérni a kockázatokat. A többség azt sem tudja például, hogy a THM, vagyis a Teljes Hiteldíjmutató magasabb, mint a kamat - a jegybank friss kutatása alapján. Sokan kedvezőbbre cserélhetnék meglévő kölcsönüket, de az emberek fele tévesen úgy gondolja, hogy nagyobbak a kamatok, mint 5 éve.

A magyarok jóléte az utolsó a visegrádi országok rangsorában. Az 1 főre jutó GDP nálunk 57, a szlovákoknál 94, a lengyeleknél pedig 100 százalékkal emelkedett a 15 évvel ezelőtti uniós csatlakozáshoz képest. Ez derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A GKI úgy számol, az észak-alföldi térség a 219. helyre csúszott az unió 224 régiója közül.

Akár 8 és fél millió forintot is bukhat az a család, amelyik felveszi a babaváró hitelt, de 5 éven belül mégsem születik egy gyerekük sem. Ez derül ki egy szakértői kalkulációból. Azt is kiszámolták, hogy ha a vállalt három helyett csak egy gyerek születik, akkor már megéri igénybe venni a támogatást, mert gyakorlatilag kamatmentes hitelhez jut a pár.

7 ezer milliárd forinttal támogatta az Európai Unió a magyar mezőgazdaságot az ország csatlakozása óta. Raskó György agrárközgazdász szerint ezek a támogatások négyszázezer család megélhetését segítik, de a legjobban a legnagyobb földbirtokosok járnak. A legtöbb agrártámogatást Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc mezőgazdasági cégei kapják.

Szilaj Péterné, a Krisnatudatú Hívők Közösségének szóvivője szerint olyan emberek is megfordulnak az ételosztáson, akiknek a kiosztott tartós élelmiszer jelenti az utolsó reményt. A szervezet 800 adag melegételt és több tonna tartós élelmiszercsomagot osztott ma szét rászorulók között a fővárosi Népligetben.

Nincs értelme a korábbi magánnyugdíjpénztári megtakarítások feltüntetésének az egyéni számlákon, erről írt Rétvári Bence államtitkár válaszul Mesterházy Attila szocialista képviselő kérdésére. A kormány még 2010-ben államosította a magánnyugdíj-pénztári vagyont, akkor azt mondták, a korábbi megtakarítások megjelennek az egyéni számlákon. A híradónak nyilatkozó szakértő szerint a magyar nyugdíjrendszer miatt ilyet nem lehetett ígérni.

A burgonya és a hagyma 15, a káposzta pedig 20%-kal kerül most többe, mint januárban - a KSH legfrissebb adatai alapján. Hogy meddig tarthat az áremelkedés? Kiderül a riportból!

Emelnék az árrést a patikákban. A gyógyszerészek alig tudják kigazdálkodni a kötelező béremeléseket, pedig még mindig kevesebbet keresnek, mint a magyarországi átlag. A Kamara most a több mint 10 éve változatlan árrés korrekcióját kéri és nagyobb állami támogatást vár a kormánytól. Úgy számolnak, eddig csak a nem vényköteles gyógyszerek drágultak, 3 év alatt átlagosan 10-15%-kal.