Molnár Janka Sára fizikus és tudománykommunikátor most egészen más terepen bizonyít: a Sztárbox ringjében lép szorítóba. A rajongóból lett versenyző számára a küzdősport nemcsak fizikai kihívás, hanem önismereti út is, amely során hatalmas átalakuláson ment keresztül. Janka szerint az ütések közben a legnagyobb munka az, hogy kikapcsolja a gondolkodást, és átadja magát a pillanatnak. Bár sokan kételkedtek döntésében, ő hiszi, hogy ugyanaz az ember maradt – csak most egy új oldalát is megmutatja.

Balogh Edina és Molnár Janka Sára mindent belead a Sztárboxra készülve. De vajon elég a kitartás és az ész a győzelemhez? Most kiderül!

Molnár Janka Sára az eszét sem fél majd használni a Sztárboxban. Ellenfele Balogh Edina színésznő lesz.

Balogh Petya elismerte szakmailag a fizikus Tanos Ervint, és tulajdonostársát, Bojtos Júliát, valamint, hogy etikusan állnak lézeres termékeikhez, és azok eladásához, ugyanakkor amit csinálnak, az számára üzletileg értelmezhetetlen. Moldován András az eszközök „szexiségét” kritizálta, amivel Balogh Levente viszont nem tudott egyetérteni. Ezért miután ő is kiszállt az üzletből, újabb találkozó lehetőségét kínálta a Soft Laser gyártóinak.

Tanos Ervin, a Gyógylézer család műszaki vezetője és társtulajdonosa menyével, Bojtos Júliával érkezett a Cápák elé, hogy bemutassák a fizikus találmányát. Cégük orvosi dióda lézereket gyárt, melyek kozmetikai és orvosi célra egyaránt használhatóak. Termékfejlesztésre most 40 millió forintot kértek a Cápáktól 20% tulajdonrészért cserébe.

Az FSZB szerint a 77 éves orosz fizikus államtitkot tartalmazó adatokat szolgáltatott ki hiperszonikus eszközökről.

75 milliárd forint támogatást kap a kormánytól a Nobel-díjas Krausz Ferenc által vezetett Molekuláris Ujjlenyomat Kutató Központ kutatása. A fizikus korábban azt mondta a programról a Híradónak, hogy lézer segítségével hatékonyabban tudják vizsgálni az emberek vérmintáit. Ez pedig segíthet a betegségek korai felismerésében. A szerdai kormányinfón bejelentették azt is, hogy Krausz Ferenc lett a frissen megalakult Kutatási Kiválósági Tanács elnöke.

Rászoruló kárpátaljai és menekült ukrán gyerekeknek adja a Nobel-díjjal járó pénzjutalmát Krausz Ferenc. A fizikus az RTL Híradónak azt mondta, éppen tanárokat toboroznak, hogy korrepetálni tudják a háború miatt nehéz helyzetbe került gyerekeket. A tudós azt is elárulta, most elsősorban azt kutatja, hogyan lehet a lézert a rákdiagnosztikában használni.

Szilva Attila szerint remek, hogy két magyar is Nobel-díjat kapott, de érdemes megnézni, hogy milyen helyzetben van a magyar oktatás.

Újabb magyar Nobel-díjasunk van. Krausz Ferenc és kutatótársai kapták idén a fizikai Nobel-díjat. A kutatókat azért díjazták, mert új módszereket dolgoztak ki az atomok és molekulák belsejében található elektronok mozgásának feltárásához. Ennek többek között az orvostudományban lehet gyakorlati jelentősége, korai szakaszban diagnosztizálhatnak súlyos betegségeket, például a rákot vagy az Alzheimer-kórt.

Karikó Katalin után, Krausz Ferenc fizikus is megkapta a legnagyobb nemzetközi tudományos elismerést. Őt és két társát lézertechnológiai kutatásaikért díjazták. Krausz Ferenc Móron született, Budapesten és Bécsben járt egyetemre. Németországban él, már 20 éve. 2003-ban nevezték ki a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatójává. Miután kiderült, hogy Nobel-díjas lett azt mondta, egyelőre próbálja elhinni, hogy ez megtörténik vele.

A vád szerint Valerij Golubkin titkokat adott át egy meg nem nevezett NATO-országnak, a tudós szerint viszont nem volt titkos, amit megosztott a holland kollégájával.

Kármán Tódor előbb a német repüléstechnikát, majd az amerikai űrkutatást virágoztatta fel, később pedig a NATO tanácsadójaként is dolgozott. Az Egyesült Államokban nemzeti hős lett, aki személyesen az elnöktől vehette át a kitüntetését. Hosszú út vezetett idáig a Tanácsköztársasági népbiztos-helyettesi posztjától, ami az egyetlen olyan tisztség volt, amiben még Kármánnak is beletört a bicskája. Számos elméletet neveztek el róla, és végül a világűr határát is megrajzolta. Hatva éve hunyt el Kármán Tódor, a legendás magyar, aki megváltoztatta a világot. 

Megkértünk néhány hazai fizikust, csillagászt, ráadásképp egy informatikatörténészt is, osszák meg velünk, hogy szerintük mely tudományos-fantasztikus filmek és sorozatok azok, amelyek tudományos szempontból elfogadhatóak, nincsenek bennük ordas nagy hibák, logikai bakik, égbekiáltó tudományos tévedések. Természetesen arra is kíváncsiak voltunk, hogy mely alkotásokat tartják a leggyatrábbnak.

Vattay Gábor szerint egyértelműen a jelenlegi hullám végénél tartunk.

Az Unió jelenleg 33 országban kínál továbbtanulási lehetőségeket minden korosztály számára. Az élethosszig tartó tanulás, vagyis a „lifelong learning” minden életszakaszban és életkorban nagyon fontos tényező, ami meghatározó lehet a munkánkban, és hozzátesz a saját magunk fejlesztéséhez is. Tapasztó Orsi mesterdiplomája után gondolta úgy, hogy nem áll meg és folyatja tanulmányait egy teljesen más területen.

Tapasztó Orsi nevét szerintem senkinek nem kell bemutatni, aki a social felületeket használja. Nem mindennapi módon robbant be a köztudatba: fizikus, aki humorosan érzékenyít, kiáll fontos társadalmi témák mellett, és nemsokára indítja saját önfejlesztő csoportjait.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. Nagy forma, a NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. A NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás. Polgár Géza riportja.